Translate

2012. augusztus 23., csütörtök

Hiperfúziós báránycomb



Nagy divat manapság a fúziós konyha. Nekem ma elgurult a gyógyszerem, mert ilyen fúzió csak a hipergalaktikus űrben létezhetne. Innen az elnevezés. De.....

Képtelen voltam döntést hozni, hogyan készítsem el a bárányt. Felemerült az arab, az indiai és a találjunk ki valami újat verzió is. Ennek örömére a nincsenek szabályok elvét is képes voltam felborítani.

Következzen a felsorolás: ánizs, kardamom, hagymamag, feketekömény, fahéj, szegfűszeg, kurkuma, görögszéna, szegfűbors, babérlevél, bors. Hát ezekkel fűszereztem a vacsit.

Előszőr pírítottam vöröshagymát, amit a vaslábos aljába tettem, erre tettem a befűszerezett húst és négy paradicsomot feldarabolva. A paradicsom egy részét a hús tetejére raktam. Mindezt azért, hogy a fűszer meg ne égjen, amikor első lépésként 220 fokon lefedve 30 percre sütőbe tettem a húst. Az a tapasztalatom, hogy jobb eredményt érek el, ha előszőr magasabb hőmérsékleten kezdem a sütést. Az idő leteltével 180 fokra állítottam a sütőt és időnként forgattam a húst a szószban, hogy jól átjárják az ízek. A sütést addig folytattam, amíg a hús le nem vált a csontról.

Köretnek árpagyöngyöt főztem némi gyömbér, sáfrány, mexikói koriander és kókusztej kíséretében. Erről a korianderről annyit, hogy főzés közben nem veszíti el az ízét a nálunk ismertebb változathoz képest.( A fotóját mellékelem.) És hogy ellensúlyozzam a hús fűszerezettségét tettem egy maréknyi aranymazsolát is hozzá.

Ki tudja melyik nemzetnek hódoltam ma, de szerintem egyikre sem hoztam szégyent. A kevesebb néha több, de úgy látszik a több néha jobb - mondás sem bukott meg.



Nincsenek megjegyzések: