Translate

2012. október 28., vasárnap

Whisky-s tejszínes rizike


Úgy tűnik, hogy a rizike gomba nagyon bejött a családnak, mert a Sára húgáék beállítottak egy újabb kosárral, hogy főzzek belőle valamit. Ami jó, az jó és bevallom már volt is egy konkrét tervem rá.
A tejszínes ételek relatíve ritkán kerülnek nálunk asztalra, valamiért nem tartoznak a kedveltek közé. Soha senki nem mondott még olyat, hogy a tejszínt nem szereti, de azt sem, hogy úgy hiányzik már. Most a gomba szinte sugallta, hogy tejszínben szeretne lubickolni, én viszont azt is tudtam, hogy szereti a hagymát is, tehát elkezdtem engedelmesen megpucolni két fejet. Jó apróra vágtam és kacsazsíron megpirítottam. Fonnyasztani nem akartam, de lepirítani sem. Csak addig volt a serpenyőben, amíg szépséges világos zsemleszínű lett. Rőgvest rá is dobtam a gombaszeleteket és apróra vágott feketecsalánt és így együtt pirítottam tovább.

 A rizike nem esik össze, úgyhogy kóstolgatással  teszteltem, hogy mikor jó az állaga.
Közben igazi füstös, skót whisky-t hevítettem, mert az alkohol ízét nem igazán kedvelem ez ételekben. Tettem bele az imádott friss zöldborsomból is pár szemet. Mikor kiforrt az alkohol, felöntöttem tejszínnel és lassan felmelegítettem. Itt a forralás már tilos, mert a tejszín állagának rosszat tesz.
Ez, így nekem fakó volt, de a rizike lassan szép sárgás, narancsos színt enegedett, szóval aggodalomra nem volt okom. Amikor összekevertem a gombát a mártással azonnal szemet gyönyörködtető színe lett.

Aki rendszeresen olvassa a blogomat tudja rólam, hogy fűszereimnek se szeri, se száma és nem félek használni, de ebben az esetben semmi értelme nem volt további ízesítésnek. A kevesebb, több itt nagyon jól érvényesült.
Belátom, ez nem tipikusan könnyű étel, és ezzel meg nem is volt kész. Köretként tésztát terveztem, a házias, tojásos verzióból. Ez sem lett összetett ízvilágú, egyszerű, mint amihez társítani készültem. A kifőtt tésztát - vajon épp csak megpirított - lilahagymával összekevertem, amit pár levél vékonyra metélt zsályával ízesítettem. Amikor a lilahagyma már nem csíp, de még ropogós, akkor a klassz. Ez is kész lett pikk-pakk.
Egész hamar elkészült és nagy megelégedéssel falta a család.

2 megjegyzés:

wanna írta...

Merész párosítás a gomba-whisky, de miért ne?

Műkedvelő Hedonista írta...

Mindenki szerette. Én inkább attól aggódtam, hogy füstös whisky-t használtam. De az alkoholt kifőzve kellemes lett. Olyan, mintha bográcsban készült volna.