Translate

2013. április 30., kedd

Lila répa sütve


Néha belevágunk a fogyókúrába. Legtöbbször pár nap alatt meg is bukik a projekt. Van elég fantáziám hozzá, hogy érdekes és nem hizlaló ételeket kreáljak, de egyszerűen nem tudom rávenni magam. Ha fogyókúrázni kell, akkor inkább a végletekig leegyszerűsítem a dolgokat. Fogok egy darab répát és megeszem. Ha olyanom van még az sem érdekel, ha meg sincs hámozva, csak megmosva. Úgy élem meg, mint a hortobágyi húsos palacsintát (amit sosem eszek), amikor vega módon készítik el valami zöldséges, vagy gabonás töltelékkel. Ez az étel az, ami. Ha másból készül, akkor már nem azonos az eredetivel. Ilyenkor mi a fenéért nem lehet elnevezni zöldséges, vagy gabonás töltött palacsintának, paprikaszósszal. Most őszintén, hogy hangzik ez? Brassói szűzpecsenye répából. Nekem nem tetszik.

2013. április 28., vasárnap

Ötfűszeres oldalas sütőtökkel


Szinte soha nem eszünk sertés húst, csupán az oldalas rendszeresebb vendég. Többnyire valamilyen ragacsos, édeskés ázsiai változatban készítjük el. Most nem erre esett a választás. Sára azt mondta, hogy omlós dolog legyen. Szokás szerint elővettem az egyik klassz vaslábasomat és beletettem a húst. Lereszeltem egy darab gyömbért, tettem hozzá némi fokhagymát is. Beleszórtam a lábosba és felöntöttem édes főzőborral. Hozzá tettem a feldarabolt oldalast és jócskán szórtam bele ötfűszer port. Lefedtem és betettem a sütőbe. A húsokat többnyire érdemes először körbe pirítani, mert akkor a szaftok bent maradnak. Ebben az esetben ilyet nem tettem, mert éppen azt akartam, hogy kifolyjanak.

2013. április 27., szombat

Tofu uborkával csípősen


Késő estig meló megspékelve egy kis tavaszi fáradsággal. Az eredmény vacsora a konyhapult mellett állva, felvágott, gyors saláta, pizza házhoz rendelése... Most hogy vége a tavasznak, illetve hát el sem kezdődött, hótaposóból szandálba lépve, ismét visszataláltam a konyhába.
És megint tofu. Most csípősen. Szokás szerint a tofut feldaraboltam és kevés olajon megpirítottam. Ez eltart egy darabig, mivel azonban a tofut nem szeretjük annyira puhán, megéri a fáradtságot. Vigyázat, a tofu nagy olajzabáló hírében van! Csuda mennyiséget képes felszívni, mint a padlizsán. Szóval, ne locsoljuk túl olajjal.

2013. április 26., péntek

Két díjat is kaptam két óra alatt. Micsoda nap.



Csak kapkodom a fejemet. Látom az üzenetet, hogy nézzek be Andi-Xara-hoz, aki a Xara, próbálkozásaim a konyhában, írója.  Meglepett a hírrel, hogy rám gondolt a Best Blog díj kapcsán. Ez volt az első díj, amit kaptam, de nem sokáig. Két óra múlva ez már a múlt volt, mert Kovács Janka is meglepett a díjjal, aki a Csak, mert szeretem blog háziasszonya. Az sem semmi, hogy ma megkapta a blogom az első díját, de, hogy a másodikat is. Hát ez remek! Ez egy szuper nap. Köszönöm nektek a díjat!
A díj természetesen tovább vándorol. Van is három szabály rá.
1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat.
2. Felsorolunk 4 bloggert, akiknél 200-nál kevesebb a feliratkozott rendszeres olvasók száma.
3. Egy-egy kommentet hagyunk a kiválasztott 4 blogon a díjazásról.

Mondanom sem kell, hogy sokkal több blognak szeretnék díjat adni, de csak négynek lehet. Már most rosszul érzem magam, hogy sok kedvencemet ki fogom hagyni, de rájuk is szeretettel gondolok.

Jöjjenek a blogok, amiket szeretek és tovább adom nekik a díjat:

Panka az első, aki fiatalos, mégis érett bájjal ír az őt foglalkoztató dolgokról. Remek gondolatok. Az ételek, amiket készít pedig zseniálisak. A fotók? Nézzétek meg. A blogja a Szárnyalj, és a felhők felett nem érhet baj nevet viseli.

A második Piazza Gabriella blogja a  Tarka Bárka, amin csupa- csupa hal van. Ez aztán a nekem való blog.

A harmadik az örök vidám Markáé, alias Balkai Marianné. Bátor, kísérletező blogger és ő is szereti a halat, rákot. A libamájas bonbonjára régóta fáj a fogam. Nézzetek be Marka boszikonyhája-ba

És legyen Wanna blogja a Relaxotour a negyedik, de nem utolsó. Az ő ételei roppant letisztultak. Nem véletlen, hogy nem az egyszerű szóval jellemeztem. A fotói is ezt a tisztaságot tükrözik, Igazán elismerésre méltó blog.

Most szaladok és értesítem az érintetteket. Remélem vidám estéjük van és vihetek bele egy kis extrát.



2013. április 15., hétfő

Lótuszgyökér rákkal


Azon töprengek, hogy most simizzem a fejemet, vagy fejbekoppintsam magamat. Egyre többször fordul elő, hogy reggel korán felkelek és nekiállok valami ebédet rittyenteni a dolgozóba. Ezzel még semmi baj sincs. A kérdés, hogy ezt mind magunkért teszem, vagy mély együttérzésem késztet arra, hogy drága kollégáimnak is vigyek belőle. Netán az vezérel, hogy a Műkedvelő imidzsét építem a munkahelyen? Esetleg a nehezen kedvelhető természetemet gondolom ezzel a gesztussal vonzóbbá tenni?

2013. április 14., vasárnap

Burgonya saláta a szokásostól eltérően


Általában két módon eszünk burgonya salátát, vagy majonézzel készítve, vagy hosszabb lére engedve. Ez most itt egy harmadik fajta azért, hogy ne legyen unalmas ez az egyszerű, de baromi finom étel.
A burgonyát vízben főztem, hogy minél kevesebb keményítő maradjon benne. Azt tapasztaltam, hogy gőzpárolóban készítve nem annyira jó. Közben felvágtam uborkát, lilahagymát és egy almát meghámozva. A petrezselymet vékonyan felszeltem és az egészet egy tálba tettem. A megfőtt burgonyát hideg vízzel is leöblítettem, majd a felvágott zöldségekhez adtam. Citromot facsartam és a levével meglocsoltam a salátát, majd borsot daráltam rá. Ment hozzá egy kávéskanálni cukor, némi só, végül pedig meglocsoltam olíva olajjal és még egy kis dió olajjal is az íze miatt.

Lisztbe forgatott apró halat sütöttem hozzá és egy jó kis fehér bor társaságában kiköltöztünk a teraszra, hogy a meleg, tavaszi napfényben falatozzunk.









2013. április 13., szombat

Tavasz köszöntő kalamári csápok


Tavaly a szomszédokkal lementünk a horvát tengepartra május elsején. Óriási ötlet volt, hogy egy ilyen hosszú hétvégével nyissuk meg a nyarat. Csak passzióból nézegettem a neten, hogy miként alakulnak a szállás árak. El sem hittem, amit láttam, épp egy Riekához közeli településen Crkvenicán volt egy nagyon tip-top panzió, de olyan olcsón, hogy kerekedtek a szemeim. Persze előszezon, meg korai foglalás, de akkor is. Gyors konzoltáció a szomszédokkal, méggyorsabb döntés és már le is volt foglalva a szállás. Na, onnantól kezdett lassan telni a napok száma, minden este azzal köszöntünk, hogy már csak néhány nap és indulunk.

2013. április 7., vasárnap

Papayás osso bucco

Papayás osso bucco? Az meg mi a picsa? - hallom Sára kérdését, amikor mondom, hogy mi lesz a mai vacsora. A kérdés nem stílusos, ám de jogos. Csontos marha lábszár, az olaszok hívják osso bucco-nak, de lássuk be, a csontos marha lábszár elnevezés nem csal könnyeket az ember szemébe, sőt még a nyál sem fut össze a szájban. Na, jó a másik elnevezéstől sem, de az legalább izgalmasan hangzik. Vagy mégsem? Mindegy is, menjünk tovább!

2013. április 6., szombat

Kapros bárányoldalas paprikaszószban

A bárány oldalas finom dolog. Többnyire sütőben sütöm ropogósra, de most más mellett döntöttem. Ritka esetek egyike ez az étel, azon kevesek között szerepel, amiket már többször is készítettem. Persze, hogy változtatásokkal, de az alap azonos. A fő ízt a paprika és a kapor adja.


2013. április 2., kedd

Ötfűszeres főtt marha paradicsomos szószban


Egy darab marhahúst beleteszek egy kis vízbe, amibe édes főzőbor, szójaszósz só és ötfűszer keverék kerül. Puhára főzöm és hagyom a főzőlében kihülni. A szószhoz felvágtam egy darab gyömbért és póréhgymát szeletekre, amit kis olajon elkezdtem pirítani. Hozzátettem egy gerezd aprított fokhagymát is, majd felöntöttem paradicsomszósszal. Tettem bele kevés szójaszószt, de csak annyit, hogy nehogy barna legyen tőle. Került bele még egy csillagánizs és egy kis szecsuáni bors is, na meg chili.

2013. április 1., hétfő

Mini csirke bazsalikomos papayapürével

Ma estére már a sonka szó a legkisebb lelkesedést sem képes ébreszteni bennem. Rokonról rokonra járva mi mással is kínálnák a megfáradt locsolkodót, mint egy kis sonkás szendviccsel. Sonka tormával, sonka mustárral, sonka tojással, sonka csemege uborkával, sonka sonkával...