Translate

2013. szeptember 29., vasárnap

Gyömbéres tintahal zöldbabbal

Rendszeres vendégszereplő a kalmár a konyhánkban. Főként a kalmár csápok a liblingek. Most a sokkal ritkábban használt tintahalat, illetve szépiát választottam. Egyrészt, mert roppant jó áron lehet kapni a vietnámiaknál. 1600 forint egy kiló konyhakész alapanyagért igen vonzó. Én részemről semmi félelmet nem érzek a vietnámi élelmiszerek iránt, sőt. Tudom, hogy komoly ellenkampány megy a halak és rákok ügyében, de ez szerintem a nyugati államok lobbija. Érdemes ezt a riportot a 15-ik perctől megnézni. A szennyezett pangasiusról szól. Vagy sem???

Jó régen, még kínai éttermekben láttam, hogy a tintahalat úgy teszik omlósabbá és szebbé, hogy keresztben mindkét irányból bemetszik minél mélyebben, de arra vigyázva, hogy nehogy átvágják. Ettől a módszertől nemcsak amolyan sünis lesz, hanem szépen össze is tekeredik és ha téglalap alakú darabokat vágtunk, olyan 1-1.5 x 4-5 centiseket - vagy ki milyet akar - akkor tényleg nagyon mutatósak.

2013. szeptember 22., vasárnap

Paprikás krumpli kolbásszal


Na, ez aztán a hedonista kaja!
Sára kitalálta, hogy ki kell pucolni a poharas szekrényt, úgyhogy ugrott a szombati pihenés, marad a pohár törölgetés.
Meló közben nem szoktunk nagy gondot fordítani a kajára, eszünk, amit találunk a hűtőben, legfeljebb egy egyszerű ételt dobok össze, mint a paradicsomos tészta, vagy egyszerűen rendelek egy pizzát.
Nem tudnám megmondani, hogy valaha csináltam-e paprikás krumplit.
Ez akkor jó szerintem, ha van alatta annyi szaft, hogy amikor villával összenyomom a krumplit az éppen felszívja és még úgy is kissé szottyos marad. Fontos, hogy a szaft sűrű legyen, egyébként egy paprikás krumplileves lesz belőle, ami viszont kiábrándító. Persze a kolbász íze is kihagyhatatlan. Jó esetben kerül mellé fejes saláta, vagy savanyított dinnye, de én az uborka salátára esküszöm.

A szaft sűrűségét rengeteg pirított hagymával alapoztam meg. Akkor elég a hagyma, ha kicsit többnek érezzük a kelleténél. Pont így lesz jó. A kolbászt a kész hagymához dobom és átmelegítem.
A pirult hagymát lehúzom a hőről és az előző elv szerint megpaprikázom. Nem csípős, hanem édes színes paprikával. Nem spórolok, mondhatni túlpaprikázom, de én így szeretem.

Megy vissza a tűzre, dobálom bele a krumplit és a és néhány percig így, együtt pirítom, majd felöntöm hideg vízzel, annyira, hogy éppen ellepje.
Zöld, erőspaprika darabokat főzök bele. Szeretem, ha csípős a krumpli, de valahogy jobban tetszik, ha nem a darált erőspaprikát használom ehhez, hanem frisset.

Fél óra és kész is. Mellé a puha kenyér és tunkolás meg egy jó kis kadarka.


2013. szeptember 18., szerda

Kétszer sült szárított marha



Valahogy eltűntem az éterben.  Ez az időszak nem a hú mit is csináljakról szól, akad dolog bőven, na meg stressz is. Úgyhogy az írás, meg a főzés kissé háttérben maradt annak ellenére, hogy akár ez lehetne a lazítás is. Az írás nem éppen megy nekem könnyen. Beszélni persze egy levegővel is jelentős mértékben tudok. Mire leírom, amit szeretnék már rég el is felejtettem, amit mondani szerettem volna. Sajnos leelőzöm magam. Persze, hogy főzök minden nap, de nincs kedvem rendesen tálalni, de fotózni sincs. Most mégis rávettem magam, hogy szavakkal is megörökítsem egyik nagy kedvencünket a kétszer sült kínai marhahúst. Időigényes némileg és pazarló is, de sebaj, mert nagyon finom. Azoknak való, akik szeretnek kicsit rágódni egy ételen. Nem arról van szó, hogy rágós a hús, mint amikor sületlen, hanem, hogy kissé kiszáradt és ettől nem az omlósság, hanem a masszív állag jellemzi. Kicsit olyan, mint az "al dente" jelző a tészták esetében. Na, ez most egy baromság volt, az al dante épp, hogy kevéssé megfőttet jelent. Jobb példa lenne, amikor az anyósom rommá süti a húst, amitől egész estét betöltő rágássá alakul a vacsora, de ezt meg csak én tudom, hogy milyen élmény.

2013. szeptember 7., szombat

Vajtök sütve kapribogyó virággal

Elvesztegetett minden perc, amit nem a szabadban tölt az ember egy ilyen csodás késő nyári napon.
Egyetlen felhő sincs az égen, de már elég gyenge a nap ereje ahhoz, hogy ne vágyjuk azonnal az árnyék után.
Olyan ételt csinálok, ami könnyű, rövid idő alatt megvan, de legfőbb szempont, hogy ne kössön a konyhához. A sült zöldség mindig jó választás és imádjuk.


Sára mamája adott a múlt héten jó néhány méretes kanadai vajtököt a kertjéből.
Még az előkészítés is mehet a kertben: tököt meghámoztam szeletekre vágtam, kicsit megsóztam és egy tálba dobáltam.

Letéptem néhány szál kakukkfüvet, a leveleit szintén beszortam a tálba. Üvegben eltett, méretes kapribogyó virágokat kanalaztam hozzá. Ezek a kissé túlsózott, savanykásan pikáns virágok már itt állnak egy ideje, mert valahogy nem tetszik nekem ez az intenzív íz, de úgy gondoltam, hogy ide pont jó lesz. Mi tagadás, nagyon feldobta.
Körtés balzsamecettel és szöllőmag olajjal az egészet belocsoltam és kézzel jól összekevertem.
Vékonyan szétterítettem egy tepsiben. Folyadékot már nem töltöttem alá, a tök épp elég nedvességet enged. Amíg ezeket összeraktam a sütő is felmelegedett. Légkeverés és 220 fok. Zöldségek sütésére többnyire ezt használom. 30 perc és lehet burkolni befelé.

Tököt és kaprivirágot még nem készítettem együtt, de csak ajánlani tudom. A tök édeskés íze a kaprivirág egyszerre sós és savanykás fanyar ízvilágával izgalmas párosítás.



Egy újabb hét szakácsok között

Az augusztus második felében arra ragadtattam magamat, hogy kiveszek egy hét szabadságot és elmegyek hobbyból robotolni, vagy ha a nyers igazságot mondom: önös érdekből tanulni.
Ez annyit tett, hogy volt egy rendezvény valahol messze, de még határainkon belül, ahol egy étterem reprezentánsan felvonult és mindenféle menő ételekkel kényeztette vendégeit. Mondhatjuk, hogy ez egy elég ködös mondat volt ahhoz, hogy reklám lehessen.

A célom az volt, hogy a nagy konyha és a felső kategóriás catering (tavaly őszi hobby robotom) után belelássak egy kicsit abba a világba is, ahol az ételeket a rendezvényre nem teljesen elkészítve viszik ki, hanem ott történik a befejezés. Ha eddig illúziói voltak bárkinek arról, hogy egy több száz, vagy ezer fős rendezvényen az ilyen-olyan sülteket, stb. azon frissiben elkészítve kapja, hát most eloszlatom ezt a hitet.