Translate

2013. november 17., vasárnap

Borjúnyak pikáns mártásban


Anyós pajti szerzett nekünk némi borjúhúst. Egészen fiatal állatot vágtak. Mondhatom nem igényelt órákig sütést. Darabolt marhanyak került terítékre. Ez egy szaftos húsrész. Nem véletlenül népszerű. Shalott hagymát olajon megfonnyasztottam.

A  húsdarabokat bár nehéz csontosan kérgesíteni, azért tettem egy próbát egy forró serpenyőben. Egész jól boldogultam. Ezt követően egy vaslábosba helyeztem a hagymával együtt. Mogyoróvajat, kókusztejet, kis kurkumát és egy kis halszószt, kiskanálnyi cukrot, és fél lime levét adtam hozzá.

A sütőt 220 fokra előmelegítettem és 40 percre ezen a magas hőmérsékleten sütöttem. Ilyenkor  a hús már belül is kellemesen átmelegszik és némileg megítélhető, hogy mennyire fog gyorsan megsülni függően a marha minőségétől. Azt kell mondanom, hogy valóban fiatal állatról volt szó. Nem lett beton rögtön a hús, mint máskor ha öregebb állaté volt. Bele is tettem a zöldségeket, ami karikázott sárgarépa és főzőbanán volt. Ez még nekem is aránylag ritkán szerezhető be, de erre a célra simán jó az éretlen banán, ami valljuk be gyakrabban akad a boltokban.

Egy órácska leteltével a hús már omlós lett, így készen állt a tálalásra. Köretnek kis kurkumát olajon megfuttattam. Rádobtam egy maréknyi szójacsírát egy percig nagy lángon pirítottam, majd ment hozzá egy gerezdnyi aprított fokhagyma. Fél perc múlva belekevertem a főtt rizst és el is készült a sült rizs. Ha kurkuma port használunk, akkor azt közvetlenül  a rizs előtt keverjük bele. A húson a friss zöldbors nem csak a díszítést szolgálta, hanem a frissességet és enyhe csípősséget is. Elképesztően feldobta a szaftot. Ez egy hűvösödő novemberi napon igazán felmelegített minket.

Hozzávalók:
borjúnyak
mogyoróvaj
kókusztej
friss kurkuma
halszósz
lime
sárgarépa
főzőbanán, vagy zöld banán
szójacsíra
rizs
fokhagyma

Nincsenek megjegyzések: