Translate

2017. október 23., hétfő

Gyalog kacsa az udvarból



Egy gyors érzelmi kirohanást még az elején megengedek magamnak. Nem akarok és nem is nagyon vagyok hajlandó ezentúl ipari szarokat a hasamba tömni. Nem érdekel az a hús, ami habár vonzó árával elcsábít a boltban, mert jó megvilágítás mellett, esetleg szép csomagolásban az eszem tovább gondolja, hogy ami szép az finom is. Meglehet finomnak is találom, mert ehhez az ízhez vagyok szokva. De vajon van-e valós tápanyag tartalma, testet-lelket építő ereje a 329 forintos csirkecombnak... Valaki eteti, levágja, feldolgozza, csomagolja, elszállítja a boltig, ott valaki a pultba teszi, de egy másik valaki még hasznot is számol az eladási árba, az üzletet fenntartják, világítják, télen fűtik. Hogy is jön akkor ez a remek ár?