Kacsa cézár

A cézár saláta mindig jó választás. Szinte mindenki szereti, könnyen készíthető, nem csoda, hogy alig akad étterem ahol nem fordul elő, mégis kevés jót lehet enni. Ennek oka az alapanyag minőségében keresendő leginkább, de ebbe most ne menjünk bele.
Hát, persze, hogy az én munkahelyemen is van. Kacsás. Kacsa-cézár.

A cézár rendszerint csirkével készül, néhol van halas változat. Azon tanakodtam, hogy vajon miért nem készül más hússal. Vajon miért nincs például kacsás? Na pont ennyi inspiráció elegendő is volt a prototípus elkészítéséhez. Teszteltem a vendégeken. És lám bejött. Van aki csak ezért jár hozzánk.

A kacsa erőteljesebb íze sokkal elménydúsabb, mint a semleges ízű csirke. De ennyi nem volt nekem elég. Még egy kis megkülönböztető plusz kellett bele. Ez lett a szardella, ami egy fermentált szardínia. A fermentalodott halakban természetes ízfokozó, umami szabadul fel. Ilyen a például a halszosz is, az egyik kedvencem. Nehéz a kísértés, hogy itt most ne kalandozzak el. Akit érdekel bővebben a téma, olvassa el ezt a bejegyzésemet.

A kacsa szeleteket felaprított szardella darabokba forgatva tettem a salátara. És milyen igazam lett! Élménnyé tette ezt az amúgy is finom salátát. A salátalevelek és a pirított kenyérkockák ropognak, a parmezan édeskés fűszerességet ad neki, a majonézbe kevert rengeteg bors izgalmasabbá teszi. De a sós, leheletnyi, de kissé sem tolakodó hal íz a mennyibe repíti az ízlelőbimbókat.
Utána egy jóízű szundikalas kihagyhatatlan.





Így készítem a cézár öntetet:

Az öntet alapja majonéz, nagy mennyiségű feketebors kevéske, valamint fokhagyma, ami nem túlzó de azért intenzíven érezhető mennyiség és kihagyhatatlan a reszelt parmezán sajt.
Meglepően nagy mennyiségű worchestershire szósz megy még hozzá, ez adja a pikantériát. A szószt olíva olajban szoktam elkeverni, így teszem a majonézes alaphoz.
Ha igazán jóra sikerült kissé szürkés az árnyalata de ez a salátán nem látszik.