tag:blogger.com,1999:blog-86945105023140418762024-02-19T11:13:38.967+01:00Műkedvelő HedonistaAnnyi finomságot behabzsoltam már a világ konyháinak asztalairól és meggyőződésem, hogy ha nekem ízlettek az étkek, hát másoknak is fognak.
Mihaszna hedonizmusom így válhat mások számára is élvezetté. Lesznek itt ételek, alapanyagok és beszerzési források.
Az evés, ivás és a főzés számomra a kikapcsolódás, szórakozás, barátkozás egy nagyon is kellemes formája.
S mint hogy ilyen, miért ne gyakorolnánk minél többször?Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/07571030448361618890noreply@blogger.comBlogger387125tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-35353519193651300352020-03-15T17:14:00.001+01:002020-03-15T17:41:51.428+01:00Sült tengeri sün crostinivel<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjld0ZQeCXaXJawnhZMZqZnEYuq8uV8AfYNlorDgdEdLALSfBuj_A_wYgQDwVeZ3HIho7E01aWfLEy6hPl79d1cFmF6fRnFVZURdsfz4MDMQrCjhdvOQV9iUv2QvIR6KbgeJi_KRSrEiiK/s1600/IMG_20200313_175524.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1320" data-original-width="1600" height="528" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjld0ZQeCXaXJawnhZMZqZnEYuq8uV8AfYNlorDgdEdLALSfBuj_A_wYgQDwVeZ3HIho7E01aWfLEy6hPl79d1cFmF6fRnFVZURdsfz4MDMQrCjhdvOQV9iUv2QvIR6KbgeJi_KRSrEiiK/s640/IMG_20200313_175524.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Élő tengeri sünnel többnyire külföldön találkozunk, és többnyire csak, ha belegyalogolunk a tengerben. Ilyenkor ha nincs rajtunk megfelelő gumi cipő, akkor hangos kiáltással konstatáljuk, hogy kellő közelségből találkoztunk vele. Belelépve igencsak fájdalmas sebeket okoznak a tüskéi. Az élő sün nem csúnya, de nem is szép. Barnás fekete hosszú tüskék borítják. persze az elpusztult és már tüskéktől fedetlen maradványa nagyon szép. Mindenféle színben töndöklik. Rózsaszín, zöld, lila, vöröses, tégla, drapp, többszínű. A fájdalom közepén az ember épp csak arra nem gondol, hogy milyen finom.<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
Ha nem beletalpalunk, henem kézbe vesszük nem kell aggódnunk, hogy megszúr, hacsak nem szorítunk jól rá. Íze kellemesen édes, tenger aromája van, picit talán az édesebb típusú garnélára hasonlít. Kifejezetten krémes. A sötétebb árnyalatúak a hím, a világosabb a nőstény egyedek. A hím erőteljesebb, a nőstény lágyabb harmónikusabb ízzel rendelkezik.<br />
A sün alját éles késsel le kell vágni az egyharmadánál. majd a lebenyeket, angolul Tongue, azaz nyelv (mivel hasonlít rá) kiemelni és lemosni. Érdemes tisztított és nem klóros vízben. A testből minden koszt ki kell mosni, majd a leitatott lebenyeket vissza lehet helyezni a tálaláshoz.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/VjVnpr64Wms/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/VjVnpr64Wms?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWgBNdhK3CfvKosBy92T8Q7ftPbOW42N-3NcUXPKDUBIZLTKA8x5T0XFwJBse3Rh8kbp8DXEVTjCTtIp1ExrFFB42q_XE954WbdLBtITAX80JImMm535euIpL4Jg4WcXUQa1d8fTeuV1sU/s1600/IMG_20200313_175610.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1422" data-original-width="1600" height="283" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWgBNdhK3CfvKosBy92T8Q7ftPbOW42N-3NcUXPKDUBIZLTKA8x5T0XFwJBse3Rh8kbp8DXEVTjCTtIp1ExrFFB42q_XE954WbdLBtITAX80JImMm535euIpL4Jg4WcXUQa1d8fTeuV1sU/s320/IMG_20200313_175610.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
Van egy régi jó ötletem a melegen szervírozott osztrigához, amit a sün esetében is bevetettem. A recept egyszerű, mégis kiváló élményt hoz.<br />
<br />
Majonézt, fokhagymát, ha lehet lágyabb ízű rózsaszínt, angol mustárt a szép sága színe és pikáns íze miatt, petrezselymet, kis fehér borsot, és jó adag reszelt parmezánte össze kell keverni. Ezt kell a sünre ráönteni és mehet is a grill alá.<br />
<br />
Picit megpirulhat a teteje, de ne égjen meg. Inkább lejjeb , mint a grill rácshoz küzel helyezzük, hogy legyen ideje átmelegedni, hogy a lebenyek is kapjanak hőkezelést.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4D98DJi1Uw8Z1p3OLClBqtRmxVUhpqUsSzaWRcpgvT5uCEDKx4CZVf2zN6kAlaQirOoipqojGVmraOSk2PavEeRSYN-A1yEeCbY4_xkdUlzfy9wSaCLNqR3Ca2kfbOglCvI00mDUmHG-1/s1600/IMG_20200313_175524.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1320" data-original-width="1600" height="264" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4D98DJi1Uw8Z1p3OLClBqtRmxVUhpqUsSzaWRcpgvT5uCEDKx4CZVf2zN6kAlaQirOoipqojGVmraOSk2PavEeRSYN-A1yEeCbY4_xkdUlzfy9wSaCLNqR3Ca2kfbOglCvI00mDUmHG-1/s320/IMG_20200313_175524.jpg" width="320" /></a></div>
A majonéz grillezve igen érdekesen viselkedik. Szinte fel sem lehet ismerni, hogy az. Valahogy átalakul. Nem csapódik ki és túrósodik. Olyan lesz, mint egy finom füszeres szósz. Ez így, ahogy van szuper finom, mintha pont tengeri ételekhez lett volna kitalálva. Egyszer játszadoztam az osztrigával, hogy ízlik legjobban sütve. Hát így. És ez a sünnél is bevált. Crostinire, vagy pirítósra kell tenni és falatozni.Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-88650982472117332842019-11-30T09:15:00.000+01:002019-11-30T09:15:25.096+01:00Gersli risotto csípős kolbásszal és cukorborsóvalNem szoktam kételkedni Giuseppe szavaiban, de bevallom most kissé beleestem ebbe a hibába. Ő vezeti a Buono olívaolaj és tésztaszaküzletet. Megláttam nála a polcon egy zacskó gerslit. Olyan volt, mint a magyar azzal a különbséggel, hogy a szemek kisebbek voltak. Rá is kérdeztem, hogy a szokottnál magasabb áron vajon mit tud ez a termék. Erre elkezdett lelkesedni, hogy annyira, de annyira finom, hogy egyes éttermek teljesen átálltak az erre az olasz gerslire. Inkább fizetnek érte többet, de nem adják már lejjebb. Amúgy sem vagyok egy nagy gersli fan, ezért gyanakvóra vettem e figurát. A gond csak az volt, hogy Giusepp-ét ismerve soha nem nagyzolt még nekem. Egy életem, egy halálom, hát rászántam magam és elvittem egy kilóval. szépen feltettem főni és hamar észleltem az első különbséget. A itthon kapható gersli illata számomra kissé erős. Azt sem kedvelem benne, hogy eléggé nyákosra fő, illetve a szemek állaga is fura nekem. Na ebben az esetben finom illat keringett a levegőben. A szemek állaga ruganyos, de nem rágógumis volt. Egy töredezett szem sem volt köztük. És végre nem volt nyákos. Be kell vallanom, hogy ezek után én sem adom lejjebb. Arról nem is beszélve, hogy mindössze tíz deka bőséggel elég volt kettőnknek. Az íze valóban össze sem hasonlítható a magyarral. Tiszta a végtelenségig, minden tolakodó mellékíz nélkül. Az elkészítése a következő volt. Nagyjából készre főztem a magokat. Eközben lilahagymát és a szintén Giuseppétől vett olasz kenhető puhaságú minden adalék mentes csípős kolbászt lepirítottam, némi friss zöld chili társaságában. Majd felaprított cukorborsót is tettem bele és tovább pirítottam. A gerslit leszűrtem és paradicsommal készre főztem. Ekkor belekevertem a kolbászos keveréket. Az állaga remek volt, de ahogy a risotto megkívánja hideg vajdarabokat kevertem el benne, hogy szép krémes legyen. Természetesen egy hatalmas adag friss parmezán sem maradhatott ki belőle. Köszönöm a remek alapanyagot Giusi és ezer bocs, hogy egy pillanatra is elbizonytalanodtam. Továbbra is a híved maradok :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZe1gAKb86qZUojXlV91COQXh5t6dVNFfoMs_EluHUwH4b6C8U68V93fvdT_rkn0TGFlhR8niXgBckbdcn8_86DpPko5FSXVsX8BO0VM6Y2YGfX1NBdRCT7HnpvgU3KS09h6fmaTkVuxI/s1600/IMG_9141.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1196" data-original-width="1600" height="478" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZe1gAKb86qZUojXlV91COQXh5t6dVNFfoMs_EluHUwH4b6C8U68V93fvdT_rkn0TGFlhR8niXgBckbdcn8_86DpPko5FSXVsX8BO0VM6Y2YGfX1NBdRCT7HnpvgU3KS09h6fmaTkVuxI/s640/IMG_9141.jpg" width="640" /></a></div>
Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-78976413351934332182019-11-23T12:05:00.000+01:002019-11-23T12:05:34.045+01:00Zöld jackfruit garnélával és mogyoróvalVan egy gyümőlcs, amiért rajongok. Szinte függőlettem. Ez a jackfruit. Semihez nem hasonlítható ízével és állagával rabul ejtett. A beszerzése igen nehéz, mert előre be kell jelentkezni a sorbanálláshoz is. Amikor érkezik pár tizenkilós gyümölcs, merthogy ilyen nagyok, már el is van adva minden darabja. Többnyire kétkilós szeleteket vágnak belőle. Egyszóval jó kapcsolatot kell kiépíteni a kereskedővel, hogy előre jelezze a szállítmány érkezését. Nagyon ritkán pucolva is érkezik tálcán. Fagyasztva is beszerezhető, de ez változtat az állagán. Most viszont megint vettem valamit a boltban, amiről lövésem sem volt mi lehet. Hazaérve jutott eszembe, hogy rákérdezek. Telefonáltam is Lee-nek. Azt mondta zöld, azaz éretlen jackfruit. Ízében semmi érett gyümölcsös nem volt, miszon állagra olyan volt, mint a hús. Megállapítottam, hogy emiatt akár húspotló is lehetne a vegáknak. Nagyon tetszett. Kis cikkelyeket vágtam belőle és nem nagy lángon megpirítottam. Tettem hozzá gyömbért, chilit, apró garnélát, halszószt, picike nádcukrot, és koriandert. A legvégén mogyoró olajjal vékonyan meglocsoltam, és megszórtam pirított mogyoróval is. Teljesen meg voltam elégedve az eredménnyel. A zöld jackfruit is jól vizsgázott nálam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDFgLzQLLB0fvJIv_Y4ccpePnxrXdjpEVSgHOlFvQD0uLnN0I6UwyOgAdItmx_ZMMVxwsLCmvhn_EJUdaNWTTtSHUb2YXn8gymQQxBIrHd2oV_tt_FF5F_ippiFLircVdzp5x2NClIea8/s1600/zo%25CC%2588ld_jackfruit2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1060" data-original-width="1600" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDFgLzQLLB0fvJIv_Y4ccpePnxrXdjpEVSgHOlFvQD0uLnN0I6UwyOgAdItmx_ZMMVxwsLCmvhn_EJUdaNWTTtSHUb2YXn8gymQQxBIrHd2oV_tt_FF5F_ippiFLircVdzp5x2NClIea8/s640/zo%25CC%2588ld_jackfruit2.JPG" width="640" /></a></div>
Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-53633284366903306662019-10-23T23:18:00.001+02:002019-11-25T10:16:36.618+01:00Szent Jakab kagyló osztriga szósszal és shimei gombával<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Imádjuk a Szent Jakab kagylót, mint oly sokan. Remek tiszta íze van. Még az illat is kellemes. Puha mégis ruganyos állaga pedig még izgalmasabbá teszi. Elkészítésénél két hiba követhető el. Az egyik, hogy szinte nyersen hagyjuk félve a másik hibától, hogy túlsütjük és ettől rágógumissá válik. Én annyit szoktam tenni az ügy érdekében, hogy egyrészről jó forró serpenyőben készítem és párszor megforgatva sütöm a kellő ideig. Az üzletben mindig mindenki azt kérdezi, hogy mit hány percig süssenek. Mit tudom én... Vajon hány fokos a serpenyője? Mennyire vezeti jól a hőt? A főzőlapja nem olyan-e véletlen, hogy ki-be kapcsol, amikor ugye a hőleadása csökken. Indukciósnál is jellemző ez. És így tovább. Na és kinél mit jelent a nagy hő. Nálam azt, hogy füstöl a serpenyő. A legjobb, ha újjal tapogatjuk sütés közben. Így lehet legjobban kitapasztalni a helyes állagot. Ez valami olyasmi, mint amikor megnyomjuk a hüvelyk és mutató ujjunk közötti részt. Ruganyosan visszarúg. Ha a kagyló túlontúl puha még, akkor nyers a közepe. Leginkább nyersen érdemes tapogatni és ehhez hasonlítani a későbbi állagot. Az is egy jó jel, ha kellő hő esetén kialakul egy pirult réteg a felszínén. Szóval szerintem a legjobb ízharmónia, ha a már megsült kagylót összeforgatjuk egy kis osztriga szósszal, és újhagymával, de egy darab shimei gombát is teszünk hozzá. Ilyenkor csak pillanatokra kell már hőkezelni az egészet, mivel a gomba hamar rágóssá válik. A shimei-t például rendszeresen árulja a METRO. Az egész egy egyszerű kombináció, de attól remek, hogy a kagyló édeskés íze az osztriga szósz különleges és telt sóssága, a gomba földes ízével több, mint zseniális.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtCuUz2FK29gYuAdbOkp0hXc8JDq0enTepgZgg2FdhYEQ93_bFR5UQMRFaiNMes1hgZ9l0X7KiYO-ZtKSseZvGFmi98ou-6BqOLQawLKYTX5RABRvbSgKV0lUHDLui5_2eHWnw0CwGa6g/s1600/20150125_140402_resized.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtCuUz2FK29gYuAdbOkp0hXc8JDq0enTepgZgg2FdhYEQ93_bFR5UQMRFaiNMes1hgZ9l0X7KiYO-ZtKSseZvGFmi98ou-6BqOLQawLKYTX5RABRvbSgKV0lUHDLui5_2eHWnw0CwGa6g/s640/20150125_140402_resized.jpg" width="640" /></a></div>
Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-45610599718165730172019-10-23T22:38:00.002+02:002019-10-28T18:43:07.494+01:00Bouillabaisse ihlette atlanti vad hekk<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<o:OfficeDocumentSettings>
<o:AllowPNG/>
</o:OfficeDocumentSettings>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves>false</w:TrackMoves>
<w:TrackFormatting/>
<w:PunctuationKerning/>
<w:DrawingGridHorizontalSpacing>18 pt</w:DrawingGridHorizontalSpacing>
<w:DrawingGridVerticalSpacing>18 pt</w:DrawingGridVerticalSpacing>
<w:DisplayHorizontalDrawingGridEvery>0</w:DisplayHorizontalDrawingGridEvery>
<w:DisplayVerticalDrawingGridEvery>0</w:DisplayVerticalDrawingGridEvery>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:DontAutofitConstrainedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
</w:Compatibility>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="276">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]-->
<!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Table Normal";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ascii-font-family:Cambria;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Cambria;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<!--StartFragment-->
<!--EndFragment--><br />
<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX8w3DEC-juxEa08xb2XZju8Qj0wLf0bo1dmu-slMqgCJ4_gA0UiSE054N-GjWnuBucoQxbC_ejZ6slHG_qJosrLuZE_pFTvdXfCaWT_sbnv3o1XOLNgYye4Mjc1mm_Vlij1mkAMdpLu0/s1600/atlanti+vadhekk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1206" data-original-width="1600" height="481" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX8w3DEC-juxEa08xb2XZju8Qj0wLf0bo1dmu-slMqgCJ4_gA0UiSE054N-GjWnuBucoQxbC_ejZ6slHG_qJosrLuZE_pFTvdXfCaWT_sbnv3o1XOLNgYye4Mjc1mm_Vlij1mkAMdpLu0/s640/atlanti+vadhekk.jpg" width="640" /></a></div>
<span lang="HU" style="font-family: "times new roman"; mso-ansi-language: HU;"><br /></span>
<span lang="HU" style="font-family: "times new roman"; mso-ansi-language: HU;">A franciák híres levese volt a múzsája ennek az ételnek.
Összetett ízvilága és teltsége emlékezetes marad, ha valaki egyszer is
kóstolta. Az atlanti vad hekk meg egyszerűen nagy kedvenc. Semmi köze a
„balatoni” hekkhez </span><span lang="HU" style="font-family: "wingdings"; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: "Times New Roman"; mso-char-type: symbol; mso-hansi-font-family: "Times New Roman"; mso-symbol-font-family: Wingdings;"><span style="mso-char-type: symbol; mso-symbol-font-family: Wingdings;">J</span></span><span lang="HU" style="font-family: "times new roman"; mso-ansi-language: HU;"> Húsa
ízletes, feszes, szép fehér. </span><br />
<a name='more'></a><span lang="HU" style="font-family: "times new roman"; mso-ansi-language: HU;">Mivel friss volt, kellően szaftos a fagyasztott
hazaihoz képest. Az íze meg tiszta, semmi pocsolyásság nincs benne. A hal
elkészítésére nem fordítottam emiatt nagy gondot. Úgy finom, ahogy van. Sütés
előtt a bőrét papírtörlővel letöröltem, hogy ne tapadjon a serpenyőbe. Só,
fehérbors, más semmi. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman";">Először a bőrös felét sütöttem világos zsemle színűre, majd
ovatosan megforgatva a másik felét is. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman";"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman";">Amiről viszont bővebben kell beszélni
az a köret. A következő zöldségeket haszáltam: vöröshagyma, póréhagyma, érett
paradicsom, édeskömény, szárzeller, kápia paprika. A paradicsom kivételével
minden összetevőt külön pirítottam meg. Ezzel elkerültem, hogy mindennek egység
íze legyen. Igazi sáfrányt forró vízben kiáztattam. A kivonatot a most már
összekevert zöldségekhez öntöttem. Beállítottam a sósságát, majd a vékony
szeletekre vágott fokhagymát, egy narancs héját, és levét, szegfüszegböl egy
keveset, fehérborsot is tettem hozzá, meg nagy adag olíva olajat. Még egy
rottyintás és kész is lett. A sütőben sütöttem sárga héjú agria burgonyát. Mire
megsült már elkészültem egy jó adag vajon pirított fokhagymával. De épp csak
fél percig hőkezeltem, hogy friss és ne túlsült íze legyen. Összekevertem a
krumplival. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman";"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman";">A külön sütögetés időigényessé teszi az elkészítését, de higgyétek
el megéri. Remek étel. Könnyed, de igazán laktató is. Mi imádtuk.</span></div>
Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-45212190946754623652019-10-23T18:37:00.000+02:002019-10-23T18:37:41.526+02:00Ropogós tőkehal szeletek shimei gombával és citronáddalA jó öreg tőkehal mindenki kedvence, hiszen hófehér húsa és minden sallangtól mentes lágy íze ellégé behízelgő ehhez. Többnyire szaftosan esszük, de én nagyon kedvelem a szárazra sütött változatát is. Ehhez csak annyi kell., hogy felszeleteljük és burgonyakeményítőbe mártva bő olajban kisütjük. A szárazra sütés emeli az aromát és igazán fogravaló lesz. Jó ráharapni. ha túl nyagyok a szeletek, akkor előfordul, hogy a benne maradt nedvesség leáztatja a keményítő burkot. Ilyenkor öt perc pihentetés után még egy perc újrasütés az olajban és szuper ropogós lesz. Fagyasztott hal esetében tobbnyire kisebb a víztartalom. A citronád, azaz ázsiai citromfű remek ízű növény. mindössze annyi a jótanácsom hozzá, hogy jobban pirítsuk meg, mint pl. a gyömbért, mert sokkal rágósabb. Nehogy megégessük, de mindenképp érdemes vagy két percig sütni olajban. Ettől sokkal kellemesebbé válik az állaga. Persze ettől még nem lesz vajpuha. A shimei gomba remek földes ízével és puhaságával remek kiegészítő. Nála csak arra kell vigyázni, hogy hamar tulfő és így állati rágós lesz. Szóval mindössze pár pillanat hőkezelést igényel. A többi összetevő hője úgyis tovább hőkezeli. Pici újhygama, chili, és friss koriander a harmónia kedvéért és nem adok két percet mire elfogy az utolsó falat is.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSahn-WE-DW6ObGQZbURW29Ldp3IF2R28HTRdFCmeojMZrwuE4fQgEMupnJ5Vh8ToNPZGJjBT-Xf2NV22kA7EaC95AUfgAPwO1QaXfoyAnCB04nedDPtnYXs89HJWNxoYIG-NEXtBwCnM/s1600/citromfu%25CC%2588ves_to%25CC%258Bkehal.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1060" data-original-width="1600" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSahn-WE-DW6ObGQZbURW29Ldp3IF2R28HTRdFCmeojMZrwuE4fQgEMupnJ5Vh8ToNPZGJjBT-Xf2NV22kA7EaC95AUfgAPwO1QaXfoyAnCB04nedDPtnYXs89HJWNxoYIG-NEXtBwCnM/s640/citromfu%25CC%2588ves_to%25CC%258Bkehal.JPG" width="640" /></a></div>
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-8674487953120386042018-06-04T16:55:00.000+02:002018-06-04T16:55:30.125+02:00Bébi polip sáfrányos rizzsel<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAQg_YFi2NSA_oiniIUNFlkvp5r7NabB1bzZMfCgR8h0IrkiD7ZrXeN2t2dCMCf3KKr19sIUxpQfP1FQHMGMSux95A6k6TjWpVVFoqv8xsOo7yuzkom1zNg4d2CN_5VTY8yGvAiWXYoAwX/s1600/polip_safranyos+rizs_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1108" data-original-width="1600" height="442" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAQg_YFi2NSA_oiniIUNFlkvp5r7NabB1bzZMfCgR8h0IrkiD7ZrXeN2t2dCMCf3KKr19sIUxpQfP1FQHMGMSux95A6k6TjWpVVFoqv8xsOo7yuzkom1zNg4d2CN_5VTY8yGvAiWXYoAwX/s640/polip_safranyos+rizs_2.jpg" width="640" /></a>Bár a jó nagy polip a kedvencem a legalább 4 kilós, de ha nincs időm és kedvem ezzel dolgozni, örömel nyúlok a bébi poliphoz. A legfőbb különbség számomra az állagban van. A nagyobb polipok húsa karakteresebb és puhára főzhető, míg a bébi polip roppanósan finom.<br />
A bébi polip hamar megfő, és ezt is érdemes hagyni kihűlni a főzővízében.<br />
<a name='more'></a><br />
Túl sok tennivaló nincs is vele, sós, fűszeres lében kell megfőzni, maximum fél ór alatt megvan.<br />
A közhiedelemmel ellentétben, teljesen felesleges a polipot deszkához, kőhöz erőteljesen odaütögetni azért, hogy puha legyen a húsa. A boltokból megvásárolható polipnál ehhez már rég késő, ha meg fagyasztott verzióval dolgozunk, a fagyasztás hatására roncsolódnak annyit a rostok, hogy az ütlegelés okafogyottá váljon. A bébi polip esetében meg nem kell mondanom, hogy mennyire abszurd volna a 8-10 cm-es kis polipkákat csapdosni.<br />
Ha igazán finom és puha polipot akarunk, hagyjuk kihűlni a főzővízben. Az eredmény magárért fog beszélni.<br />
<br />
Pirított főtt rizst készítettem pirított rizsszem formájú tésztával. Az arab konyhában kedvelt leginkább ez a kombó.<br />
Egy maréknyi rizs formájú tésztát oliva olajon szép drappra pirítottam, majd elkevertem a rizzsel, és így főztem meg némi valódi sáfrány társaságában. Amikor minden megpuhult újhagymát, és gyömbért pirítottam. Előbb a gyömbért, majd belekevertem többféle színes koktélparadicsomot, fehérborsot és éppen csak megrottyantottam a meleg serpenyőben. Repült bele a polip és a rizs is, majd némi vajjal elkevertem. Ennél több ízesítést nem igényelt, hogy a polip íze érvényesülhessen.<br />
<br />
Ami fontos, hogy mindenképpen pergő szemü rizst kell használni. Remek erre a célra az enyhén drappos színű előfőzött rizs.<br />
<br />
Hozzávalók:<br />
bébi polip<br />
apró száraz tészta<br />
pergő szemű rizs<br />
gyömbér<br />
újhagyma<br />
paradicsom<br />
vaj<br />
fehérbors<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-12588053158382071512018-04-24T19:10:00.001+02:002018-04-24T19:12:14.983+02:00Kacsa cézár<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAPl9_46EBm-5tIu-HJqkomKQynfJWNp80J1b6rzb87RiLQrwP-5U0pV56NGpADedBhyphenhyphenaIBvzk1KatIkflsHrLy7uozr0OA7Z4lHt5Z44x_gfsINUiFFAVJHS67ezbBpWUVjyNB4HEjGy2/s1600/mh_kacsacezar_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="399" data-original-width="1000" height="254" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAPl9_46EBm-5tIu-HJqkomKQynfJWNp80J1b6rzb87RiLQrwP-5U0pV56NGpADedBhyphenhyphenaIBvzk1KatIkflsHrLy7uozr0OA7Z4lHt5Z44x_gfsINUiFFAVJHS67ezbBpWUVjyNB4HEjGy2/s640/mh_kacsacezar_3.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
A cézár saláta mindig jó választás. Szinte mindenki szereti, könnyen készíthető, nem csoda, hogy alig akad étterem ahol nem fordul elő, mégis kevés jót lehet enni. Ennek oka az alapanyag minőségében keresendő leginkább, de ebbe most ne menjünk bele.<br />
Hát, persze, hogy az én munkahelyemen is van. Kacsás. Kacsa-cézár.<br />
<a name='more'></a><br />
A cézár rendszerint csirkével készül, néhol van halas változat. Azon tanakodtam, hogy vajon miért nem készül más hússal. Vajon miért nincs például kacsás? Na pont ennyi inspiráció elegendő is volt a prototípus elkészítéséhez. Teszteltem a vendégeken. És lám bejött. Van aki csak ezért jár hozzánk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi46c4Gt3OI1qpFVxrbllvZoJZOD_CWRrkG4KPqEuZnzxx5hjTItdbHuurvI4kujS6mBVYpowxb4OR6oTOrWWNX4nRIvTL3SGl1LmfLpJoyw3fkIBlDrZseube8P4M7TQfN4EaMD843rUqD/s1600/mh_kacsacezar.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1147" data-original-width="800" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi46c4Gt3OI1qpFVxrbllvZoJZOD_CWRrkG4KPqEuZnzxx5hjTItdbHuurvI4kujS6mBVYpowxb4OR6oTOrWWNX4nRIvTL3SGl1LmfLpJoyw3fkIBlDrZseube8P4M7TQfN4EaMD843rUqD/s400/mh_kacsacezar.jpg" width="278" /></a></div>
A kacsa erőteljesebb íze sokkal elménydúsabb, mint a semleges ízű csirke. De ennyi nem volt nekem elég. Még egy kis megkülönböztető plusz kellett bele. Ez lett a szardella, ami egy fermentált szardínia. A fermentalodott halakban természetes ízfokozó, umami szabadul fel. Ilyen a például a halszosz is, az egyik kedvencem. Nehéz a kísértés, hogy itt most ne kalandozzak el. Akit érdekel bővebben a téma, olvassa el <a href="http://mukedvelohedonista.blogspot.hu/2012/09/szegenyebb-lenne-az-eletem-halszosz.html" target="_blank">ezt</a> a bejegyzésemet.<br />
<br />
A kacsa szeleteket felaprított szardella darabokba forgatva tettem a salátara. És milyen igazam lett! Élménnyé tette ezt az amúgy is finom salátát. A salátalevelek és a pirított kenyérkockák ropognak, a parmezan édeskés fűszerességet ad neki, a majonézbe kevert rengeteg bors izgalmasabbá teszi. De a sós, leheletnyi, de kissé sem tolakodó hal íz a mennyibe repíti az ízlelőbimbókat.<br />
Utána egy jóízű szundikalas kihagyhatatlan.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Így készítem a cézár öntetet:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGE2Aj6RTR_Yddg9qv2HP0oa5pv2idBZQun6dQc0qm505TeMd6WGTZ8yzHdOqW2Jxc0dS6GOYsIjQP0SaEigezi5Z_XXkT2uNZN_tILfCkca2m9i7hAg4jeku1J1jH6Lgj_hZTDkdVPCMW/s1600/mh_kacsacezar_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="811" data-original-width="1000" height="259" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGE2Aj6RTR_Yddg9qv2HP0oa5pv2idBZQun6dQc0qm505TeMd6WGTZ8yzHdOqW2Jxc0dS6GOYsIjQP0SaEigezi5Z_XXkT2uNZN_tILfCkca2m9i7hAg4jeku1J1jH6Lgj_hZTDkdVPCMW/s320/mh_kacsacezar_2.jpg" width="320" /></a></div>
Az öntet alapja majonéz, nagy mennyiségű feketebors kevéske, valamint fokhagyma, ami nem túlzó de azért intenzíven érezhető mennyiség és kihagyhatatlan a reszelt parmezán sajt.<br />
Meglepően nagy mennyiségű worchestershire szósz megy még hozzá, ez adja a pikantériát. A szószt olíva olajban szoktam elkeverni, így teszem a majonézes alaphoz.<br />
Ha igazán jóra sikerült kissé szürkés az árnyalata de ez a salátán nem látszik.<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Abrakadabrahttp://www.blogger.com/profile/17630701651592894387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-15678687715527373102017-10-23T18:48:00.002+02:002017-10-23T18:49:09.429+02:00Gyalog kacsa az udvarból<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2C1T8CWHfgauu2EgvBrMv0ydGz0_bCYeNwnnc7y2ne-72wNEzbj5aRBm-Ay3Bk-KpjCeeU3L9XOca-xCEf_UHGGMBUn5pVHrByeRQVXs-N_nRbOxs2_SXc7C0LD0Ej8345cW04DK4jVhV/s1600/IMG_20171016_205152.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="468" data-original-width="700" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2C1T8CWHfgauu2EgvBrMv0ydGz0_bCYeNwnnc7y2ne-72wNEzbj5aRBm-Ay3Bk-KpjCeeU3L9XOca-xCEf_UHGGMBUn5pVHrByeRQVXs-N_nRbOxs2_SXc7C0LD0Ej8345cW04DK4jVhV/s640/IMG_20171016_205152.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Egy gyors érzelmi kirohanást még az elején megengedek magamnak. Nem akarok és nem is nagyon vagyok hajlandó ezentúl ipari szarokat a hasamba tömni. Nem érdekel az a hús, ami habár vonzó árával elcsábít a boltban, mert jó megvilágítás mellett, esetleg szép csomagolásban az eszem tovább gondolja, hogy ami szép az finom is. Meglehet finomnak is találom, mert ehhez az ízhez vagyok szokva. De vajon van-e valós tápanyag tartalma, testet-lelket építő ereje a 329 forintos csirkecombnak... Valaki eteti, levágja, feldolgozza, csomagolja, elszállítja a boltig, ott valaki a pultba teszi, de egy másik valaki még hasznot is számol az eladási árba, az üzletet fenntartják, világítják, télen fűtik. Hogy is jön akkor ez a remek ár?</div>
<a name='more'></a>Még ha a termelő ingyen adná a portékáját megérteném. És valószinüleg nem is kér érte sokat. De akkor miből tartja fenn a vállalkozását, aminek végtermékeként a "világ legboldogabb" állatait adja el? Én egy vidéket keveset látott gyerek vagyok, de vannak élményeim ettől függetlenül, sőt nemcsak magyar élményeim. És igenis meg tudom különböztetni a vacakot a jótól. Nem csak az ízre gondolok, hanem a hatására. Ha a vacsorám minden alapanyaga valóban tiszta áru, akkor evés után ki tudnám rúgni a ház falát, és nem úgy viselkedek, mint, az ipai vacak után, amikor is elcsigázva, fáradtan, a talán nem is sok ételtől mázsa nehezen nyűglődök életkedvemtől is megfosztva. A felkapott hentesek egy része (sajnos) azt állítja, hogy kiváló a csirkéje. És mi van, ha nem, csak mindössze egy fokkal jobb, mint a hiperes változata? Kicsit ízesebb, kicsit feszesebb, de van-e benne valós tápanyag? Hát, nem mindig sajnos. Tudom, hogy pénztárca kérdése (és kapcsolatoké is) hogy jobbat, vagy jót szerezzünk be, de kell egyfajta belső indíttatás és a lustaság nagyfokú hiánya, hogy jó alapanyagot vigyünk a szervezetünkbe. És ha arra van energiánk, hogy a nehézfémekkel terhelt halakat szidjuk, mint pl. a pangasius, akkor arra is legyen energiánk, hogy az ellenpropaganda kisfilmek mellé megnézzük azt is, amiben a NÉBIH a tévében elmeséli, hogy az itthon kapható pangasiusok egyike nem csak hogy egészségügyi határértéket meghaladó, hanem kimutatható nehézfémet sem tartalmaz. Ettől persze még én sem nagyon szeretem ezt a fajta halat, de ez már egy másik és hosszú téma. Apropó, csirkét eddig ki vizsgáltatott be??? Hol a videó????<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_EOY-Ppc4BOajn9y7vM19BBRs8VhMQN5-EJ50UL7pUycCyKzxOb6m1VP3ezpV6wVNjdAZ2jqNFj3LICeZKr67BSkKY_eq3-JNCRtYnev-3JlW9vi3qLdN1lp_lauj-PtlmXjaa1o77Eqy/s1600/22538029_885413278279780_2021239201_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="428" data-original-width="700" height="390" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_EOY-Ppc4BOajn9y7vM19BBRs8VhMQN5-EJ50UL7pUycCyKzxOb6m1VP3ezpV6wVNjdAZ2jqNFj3LICeZKr67BSkKY_eq3-JNCRtYnev-3JlW9vi3qLdN1lp_lauj-PtlmXjaa1o77Eqy/s640/22538029_885413278279780_2021239201_n.jpg" width="640" /></a>Egyszóval ez a mai kacsa pont olyan, amilyennek lennie kell. Igazi "gyalog kacsa". Húsa mély vörös, feszes, Nem borítja irdatlan mennyiségű zsír, mert ugye mozgott és nem tömték. A mája ebből adódóan picike, de azért finom. Jól etették, sok idő alatt érte el a súlyát napfényen és levegőn egy nagyigmándi tanyán.<br />
<br />
<b>Nagy extrát nem csináltam a hússal. A mellet beirdalást követően serpenyőben először a bőrös oldalát megsütve körbe sütöttem, majd bedugtam 180 fokos sütőbe 6 percre. Utána a jól bevált tízperces pihenés melegen tartva a húst. Közben már forrt is a vizem, amibe kifőztem a nudlit.</b><i> </i>A mák egy érdekes sztori. Van egy kis település Ausztriában, amit Armschlag-ról átneveztek Mohndorf-ra, ami mákfalvát jelent. Itt terem a híres szürke mák, ami állítólag csak nekik van. Na és a fehér mákot is itt vettem, ami igazi csemege.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXN9V6eo9DP9CzP4ADugGwymxgnpywxA6hk-dxyMLbV06BRBsb5m9dVuDGlAUtrzcFiq4MIlOpZfZKLPe1Q_ntag_S7BIgSX12ebjbLEg7u2gE7541pSzzwsypBfUNJvkI69qQGN5uJCq_/s1600/IMG_20171016_204845+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="473" data-original-width="700" height="432" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXN9V6eo9DP9CzP4ADugGwymxgnpywxA6hk-dxyMLbV06BRBsb5m9dVuDGlAUtrzcFiq4MIlOpZfZKLPe1Q_ntag_S7BIgSX12ebjbLEg7u2gE7541pSzzwsypBfUNJvkI69qQGN5uJCq_/s640/IMG_20171016_204845+%25281%2529.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<b>A nudlit kacsazsírba forgattam, majd ebbe a fehér mákba. </b>És jöjjön a fő attrakció. Ahol dolgozom van egy vendég páros. Mosolygós emberek, akik nagy lelkesedéssel esznek jót és finomat. Egyszer csak megajándékoztak egy üveg borral, ami nagyon meglepett, de jól is esett. Aztán kaptam sajtokat, pálinkát, megint bort, reggelire hoztak libamájas szendvicset. Nem mondom, hogy nem hoznak zavarba ezzel a magatartásukkal, de igazán élvezem is. Megölelnek és szeretettel átadják, amit hoztak. Ahogy én is szeretettel főzök nekik. Egy kis mosoly, egy kis kedvesség mindkét részről és máris jobb a napod. A szakácsok a legtöbb esetben nem láthatók a vendég számára. Mondjuk én igen. Látom mi zajlik, a jót, és rosszat is. Azonnal érkezik a visszajelzés. Vagy mosoly formájában, vagy a miért is nem ette meg mindet kérdést elemezve. Én nem áttételes választ kapok a vendégtől a kollégáimon keresztül, hanem én kommunikálok velük. És mint látjuk ennek meg is van a maga értelme. Visszakanyarodva, egyszer beugrott a pár egy nagy üveg cabernet sauvignon musttal. Soha nem szerettem a mustot, de ez valami zseniális. Jelenleg szörpként iszogatom. De <b>a kacsa mellé beforraltam jó sűrűre. Mindössze egy porszemnyi sót adtam hozzá, semmi mást. Ez lett a mártás.</b><br />
És ahogy fentebb leírtam, degeszre ettük magunkat mégis azt éreztük, hogy de jó. De jó, hogy ez nem mindössze ízek élvezetéről szólt, hanem testet-lelket tápláló valamiről.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOjvJEqq3WGOeAKWY6wNFSHmCCByAX_DMDJ9aQi6Yrf-DkAzK8lnypRBMzoNmzQWpZzjKi_ZWzbD9-yx-vb2CvtmGCHOyQEohYlLQgKHub-y92kb9_qvxXLosgO-XhpVr0ihHFPeLkL-E3/s1600/IMG_20171016_195148.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="394" data-original-width="700" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOjvJEqq3WGOeAKWY6wNFSHmCCByAX_DMDJ9aQi6Yrf-DkAzK8lnypRBMzoNmzQWpZzjKi_ZWzbD9-yx-vb2CvtmGCHOyQEohYlLQgKHub-y92kb9_qvxXLosgO-XhpVr0ihHFPeLkL-E3/s640/IMG_20171016_195148.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-9313592472771423692017-06-27T22:04:00.001+02:002017-10-02T19:00:16.425+02:00A cheddar sajttól a csirkéig<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdLRJ13f9CzF1qH136a9K4UalIzvOBR_fseXE30rmsWh5-gvy_OTNh5WLArycDFz6U3w4xdmKZGwXaGhurNHz5k1q7PykttdQMmHh-vFZ6Ef2ktg9vwY9KfFz6tk3aRWPQFd-pF41aB-w/s1600/Ru%25CC%2581zsfa.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="903" data-original-width="1600" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdLRJ13f9CzF1qH136a9K4UalIzvOBR_fseXE30rmsWh5-gvy_OTNh5WLArycDFz6U3w4xdmKZGwXaGhurNHz5k1q7PykttdQMmHh-vFZ6Ef2ktg9vwY9KfFz6tk3aRWPQFd-pF41aB-w/s640/Ru%25CC%2581zsfa.jpg" width="640" /></a></div>
A jó öreg vörös cheddar, mert ugye létezik a fehér is. A kettő közötti lényeges különbség, hogy a vörös, ami egyébként inkább narancsos kapott egy természetes színezéket. Ez pedig a rúzsfa magja. Nevezik még achiote-nak és annato-nak is. A lényeg, hogy van egy enyhe paprikás íze és egy remek színező képessége, amitől szép narancsos lesz az étel. Naná, hogy színeztem már vele sajtot. Leginkább sajtkrém esetében tetszik az eredmény. Bő olajban hevítve, amíg buborékozik kioldódik a festékanyag.<br />
<br />
<a name='more'></a>Arra figyelni kell, ahogy eláll a buborék képződés elkezd égni a mag és akkor már nem lesz fincsi az olaj íze. A másik megoldás valamilyen vizes, illetve zsíros olajos közeg. Azért mindkettő, mert a benne levő norbixin anyag egyik fele vízben, a másik zsírban oldódik. Erre például tökéletes a tej. Az annato port tejben folyamatosan kevergetve felforraljuk és készen is van a fincsi és színes massza. Persze mindez kókusztejjel is működik. STB... Most egy ázsiai ihletésű ételbe tettem. Sikerült szerezni igazi kapirgálós jércét. A mellét használtam fel. Vékony csíkokra vágtam, majd elkészítettem a marinádot, ami halszósz, gyömbér, burgonya keményítő és tojás fehérje volt. A sárgarépát feldaraboltam, az újhagymát szintén, a gyömbért vékony csíkokra vágtam és a tutinál is tutibb hajszálvékony és rövid vietnámi szójacsírát megmostam. A csirkét kis adagokban füstölgő olajban megpirítottam, majd jöhetett a gyömbér és a sok zöldség. Mindezt áttettem egy tálba, majd a leszivárgó lét visszaöntöttem a wokba. Felforraltam, majd beleszórtam a rúzsfa port és egy evőkanálnyi durvára aprított fokhagymát. Ebben a lében kioldódott a porból minden íz és szín.<br />
A félretett dolgokat visszatettem a lébe és jól megforgattam benne. Sima párolt rizs dukált hozzá.<br />
<br />
<br />
És mindez a sok pacsmagolás arra volt jó, hogy Sára egész este hisztizett velem, hogy miattam nem sovány. Tegnap állítólag azon kívül, hogy elkövettem állandó bűnömet, hogy szabadnapos voltam és szokásomhoz híven vacsorával vártam még az is a számlámra írandó, hogy a teljes ételmennyiséget kitettem az asztalra, és nem hagytam a nagy részét a konyhában. Így arra késztettem, hogy többet egyen a kelleténél. A nők főzni tudó férfiról álmodnak, de mire megkapják már csak a bajuk van vele. Mi lesz így velem??? :)Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-28987930241563004582017-06-19T10:23:00.001+02:002017-10-02T19:03:21.325+02:00Vadspárga, prime oldalas, meg a többiMár épp elég nyaggatást kaptam, hogy miért nem mutatom meg mit készítettem a vadspárgából. Eljött az ideje. Remek alapanyag az biztos. Hál istennek, hogy az Ínyenc Kredenc jóvoltából egyenesen a Párizsi Rungis piacról érkezett harmatfrissen a vadspárga. Külsejében lenyűgőző, olyan elsőre, mint egy buzakalász, de álomszép élénk zöld színben. Az íze már bonyolultabb. Kissé csípős, a megszokott zöldspárgánál intenzívebb egy minimális szappanízzel megspékelve. Viszont állati finom nyersen is, úgy ahogy van.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdAE_XYR9UTTw8G8v0iT4cBRAuxsv-4bcVCoqoWx4r9w5krzIJq7Iw2yEhahyphenhyphenplgxL6zGlUkWr8RpfCGZhSBu06Q1YBe59FIrf4Dkxn84Fo0eQ5J3xtrRTqE4qx19kXUi_aSC_rg1mQe0/s1600/Vadspa%25CC%2581rga.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1151" data-original-width="1600" height="460" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdAE_XYR9UTTw8G8v0iT4cBRAuxsv-4bcVCoqoWx4r9w5krzIJq7Iw2yEhahyphenhyphenplgxL6zGlUkWr8RpfCGZhSBu06Q1YBe59FIrf4Dkxn84Fo0eQ5J3xtrRTqE4qx19kXUi_aSC_rg1mQe0/s640/Vadspa%25CC%2581rga.jpg" width="640" /></a></div>
Filigrán alkatával kimondhatjuk, hogy egy tányér ékessége lehet. Elkészítésében rengeteg óra gondolkodás és pár próba után arra jutottam, hogy a kevesebb több. Forró vízbe mártottam, nem lobogóba, de még csak nem is gyöngyözőbe. De jó forróba az biztos. Pár másodpercig tartottam benne többször emelgetve egy csipesszel. Amint elkezdett picikét meghajlani az emeléstől, illetve a benne levő klorofill színe kissé mélyülni kezdett azonnal kivettem és jeges vízbe mártottam. Minden további hőkezelés felesleges, Pláne, ha még sós vajba szeretnénk forgatni tálalás előtt, hogy újra meleg legyen. Merthogy én így tettem. Ekkor sem szabad tartását, ropogósságát elveszítenie.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
<br />
De nézzük mivel próbáltam e remek alapanyagot a tányérra tenni. Prime oldalast vettem, amit kicsontoztam, majd körbepirítottam. Ezután egy vaslábosba került lefedve só, bors, sok fokhagyma, kakukkfű társaságában és először 220 fokon 25 percig, majd 120 fokon sütögettem vagy három órát, mire összeomlott a hús és vajpuha lett. Leszedtem róla minden felesleges inat, faggyút, majd kerek formába helyeztem. Egy kisebbe és egy nagyobba. Lepréseltem, majd a hűtőbe tettem, hogy felvegye a formát. Paszternákot meghámozva a thermomix-be tettem, feleprítottam, és saját nedvességével megfőztem. 35%-os tejszín felhasználásával kellő sűrűségűre pürésítettem. A fokhagymát ami a hús mellett sült szintén tejszínnel krémesítettem. A fordos kel levéllel pont úgy jártam el, mint a vadspárgával. Remek masszív állaga maradt így. A marha jus jelen esetben egyszerű volt, mert lefagyasztva tartom kis adagokban otthon és bármikor rendelkezésemre áll így. Meglangyosítva sok hideg vajat hozzákeverve kapta meg a megfelelő állagot és ízt. Tálaláskor a préselt marha tallérokra forró serpenyőben rápirítottam, majd olvasztott vajjal locsolgattam. Ettől még jobb ízt kapott és jobb állagot is. Hát ez volt az én szerdai vacsim, amit megálmodtam magamnak. Sára persze kifejezte ellenszenvét, a marhaoldalassal kapcsolatban, ezért neki ázsiai citromfüves báránymájat készítettem. De erről később.Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-21609304698593723432017-05-19T07:33:00.002+02:002017-10-02T19:06:18.672+02:00Halleves lila édesburgonyás üvegtésztávalAhogy lenni szokott Sáránkat nyaggatni kezdtem, mit is akar enni. Jó ideje igen kevés szabadidővel rendelkezem, ezért kevesebbet főzök itthon napi szinten, nemhogy naponta kétszer is, mint anno. Ilyenkor legalább megpróbálok a háziáldásom kedvében járni. Repül is vissza a megszokott válasz: Édesnekemaztánteljesenmindegy... Na ja! Ahogy felvetek valamit rögtön rávágja, hogy na azt aztán semmiképp sem... Azért bevallom ilyenkor néha eljátszom a poént, hogy olyat vetek fel, amire várhatóan nemleges lesz a válasza. De megfogadtam, hogy erről leszokok, és erre oda is figyelek.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOPpu2c794HcCQfG_IjE8aPV0YfeyysugLnVEqtgQ0TGJlaDFCuIOvkupK-z9Zy1u3WLVBduEbPX121o6rfa39_cmqvfbBUOa0p8NRH6Fn7hJ7LLzz1cECaz1jXSjx-FqC9rbfe9cVBvc/s1600/IMG_20170515_154444.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="512" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOPpu2c794HcCQfG_IjE8aPV0YfeyysugLnVEqtgQ0TGJlaDFCuIOvkupK-z9Zy1u3WLVBduEbPX121o6rfa39_cmqvfbBUOa0p8NRH6Fn7hJ7LLzz1cECaz1jXSjx-FqC9rbfe9cVBvc/s640/IMG_20170515_154444.jpg" width="640" /></a></div>
Új kedvencemből ajánlottam valamit, ami a lila édesbugonyás vermicelli tészta. Imádni való színe mind levesben, mind salátában, vagy igazából bárhogy klassz látvány. Azt gondoltam, hogy ebből csinálok egy jó sűrű, kevés lével felengedett ételt. Lepényhal, színes paprikák, édeskömény, répa, gyömbér, újhagyma, friss idei fokhagyma szárával együtt, és menta adta a hozzávalókat.<br />
<a name='more'></a><br />
A zöldségeket vékony csíkokra vágtam és füstölgő serpenyőben kicsit megpirítottam vigyázva arra, hogy ropogós maradjon, de pirított ízével a levest feldobja. A lepényhalat papírtörlővel megtöröltem, hogy ne tapadjon a serpenyőbe. Amikor füstölgött benne az olaj szépre sütöttem. Az alaplé egy különlegességből készült. Hála az Ínyenc Kredenc Egyesületnek egy hatalmas 4-5 kilós vadvizi hekk csontjaiból készült alaplé megadta a szuper tengeri hal aromát. Szóval forró leves, sült zöldségek, izgalmas gyömbér aroma, és pirult lepényhal, menta hopp a tálba.... Ráadásként olajban sült padron paprika is került a halak tetejére. Némi lime bele ízlés szerint. És jöhet a coming out... Mindez úgy tűnik, hogy tervezett leves volt. Hát részben. Valójában az otthon sorakozó mindenféle kevéske, már főételenek nem elegendő alapanyag felhasználása volt a cél. Cél teljesítve :)Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-79594265338418279442017-05-17T13:32:00.003+02:002017-05-17T14:38:16.738+02:00Galamb leves <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhYqDvSnCqGhtQSgpDvl9z2dABxoLPvBAmuXCqJY1QCk5qS0fRZirTympNh6bm5E3j_KNo_MJApY6mBWgNxk6rETp-ymnERA22UlmpSwGaVBAVVB7eevJkkZTilUbaAtcsdweoqLIjaG8/s1600/IMG_20170515_123127.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="492" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhYqDvSnCqGhtQSgpDvl9z2dABxoLPvBAmuXCqJY1QCk5qS0fRZirTympNh6bm5E3j_KNo_MJApY6mBWgNxk6rETp-ymnERA22UlmpSwGaVBAVVB7eevJkkZTilUbaAtcsdweoqLIjaG8/s640/IMG_20170515_123127.jpg" width="640" /></a><br />
Komolyan tervbe vettem, hogy újra feltűnök a húspiacon, mármint ahol a bloggerek vannak terítéken. Jó ideje alig publikálom, amit főzök, ám ennek most vége. Reményeim szerint, ha a csapból nem is én folyok majd, de a csöpögés szintjén jelen leszek. A mai bejegyzést az inspirálta, hogy kaptam egy fincsi galambot Noémitől, amiből (nagy elégedettségemre) igazán jó leves kerekedett. És ehhez a fiatal jószág pihe-puha húsa elengedhetetlen volt. A leves az egyszerűség jegyében készült el, már ami ebben a témában rólam elmondható. <a name='more'></a><br />
Az egyszerűség a minimális fűszer mennyiség és féleség felhasználásban nyilvánult meg. A folyamat első lépése, hogy a szárnyast jól meg kell pucolni, ami főleg a belső részekre vonatkozik. Ha a hátrészben benne maradnak a belsőségek, az leves ízét is befolyásolja, arról nem beszélve, hogy a színe is zavaros lehet, ami egy húslevesnél vétek. Ezeket jól ki kell kaparni és kimosni. <br />
<br />
A galambot vízbe tettem és elkezdtem hevíteni. Só, egész bors, édeskömény magok és egy leheletnyi vietnámi fahéj adták a plusz aromákat. Ebben az esetben úgy döntöttem, hogy nem teszek a levesbe semmi hagymát és zöldséget. Tiszta hús és a fűszer ízére vágytam. És jól döntöttem. A fiatal galamb hamar megfőtt. Szinte egy óra elteltével már egészen puha volt. <br />
A húst kivettem, majd nekiálltam a tőlem távol legkevsébé sem álló macerának, hogy az amúgy is tiszta levest még tisztábbra szűrjem. Ehhez egy nagy kávé filter kellett. Az átcsöpögő leves szupertiszta lett. és minden kurkuma és sáfrány nélkül is szépséges sárga. <br />
<br />
Hogy miért nem használtam zöldségeket? Ja, igen a hús és fűszer íz! Azért volt még egy indok: a legújabb felfedezésem a rose matta rizs, avagy keralai vörös rizs. Ez egy különleges telt, földes ízű fajta, előfőzve árusítják. Tápanyagokban elképesztően gazdag, mivel fekete gyapottal dúsított meszes, agyagos, iszapos talajon termesztik. A rizs héja piros. Amikor ettől megfosztják a szemek rózsaszínűek lesznek. Némi sárgás árnyalattal kerül forgalomba, ami többnyire az előfőzött rizs velejárója. ezzel az eljárással még több hasznos anyag marad a rizsben. A neten azt olvastam, hogy 2011-ben mindössze 25000 tonnát engedtek exportra az indiaiak. Hát, az nem sok. Szóval ennek a rizsnek a földessége pont kiváltotta a zöldségeket, de a külön főzés miatt a levesnek is megmaradhatott a tiszta galamb íze. Ki-ki vérmérséklete szerint tehetett a levesbe belőle.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhYqDvSnCqGhtQSgpDvl9z2dABxoLPvBAmuXCqJY1QCk5qS0fRZirTympNh6bm5E3j_KNo_MJApY6mBWgNxk6rETp-ymnERA22UlmpSwGaVBAVVB7eevJkkZTilUbaAtcsdweoqLIjaG8/s1600/IMG_20170515_123127.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a> </div>
<br />
Megjegyzem, nemrég egy Vendée-i kacsa combból és rose matta rizsből készítettem rizses húst, amit mellesleg utálok gyerekkorom óta. Mondnom sem kell, hogy mekkora különbség kerekedett a két fantasztikus hozzávalóból. Akár már szerethetném is a rizses húst :) <br />
<br />
Vissza a leveshez: a galambot szépen ízeire szedtem. A lét felmelegítettem a hússal egyetemben. Petrezselyem és vizitorma az íz és szín kedvéért. Mára ennyit. Levesezzünk!Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-58356876141658001632017-01-09T20:55:00.001+01:002017-01-09T21:14:05.139+01:00Feketegyökér leves, kellevélbe tekert tőkehallal<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii2ROJONl21lYKRNGY9bbAeNp5uzXvEliqGHJ_zOXgkH4_iv6ABO_Bs_9q3EeVsVqkQHeSFVpPKER47Tq3Y4MyxeAnxTmaVmbMmFqnMcdzoOxTZzpLwhtK6IquUbnCj-N_L5baTm0hhfY-/s1600/feketegyokerleves_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="504" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEii2ROJONl21lYKRNGY9bbAeNp5uzXvEliqGHJ_zOXgkH4_iv6ABO_Bs_9q3EeVsVqkQHeSFVpPKER47Tq3Y4MyxeAnxTmaVmbMmFqnMcdzoOxTZzpLwhtK6IquUbnCj-N_L5baTm0hhfY-/s640/feketegyokerleves_2.jpg" width="640" /></a></div>
Egy remek levest szeretnék most bemutatni. Nemcsak az a jó benne, hogy harmonikus ízeivel levesz mindenkit a lábáról, de a szemnek sem utolsó. A feketegyökér egy szuper finom alapanyag, bár kétségtelen, hogy utánajárást igényel a beszerzése. Fura egy szerzet, de megéri bíbelődni vele. Nyersen is finom, ropogós és édeskés. Valójában olyan, mint a fehér spárga annyi különbséggel, hogy elfogyasztása után nem pisilsz büdöset.<br />
<br />
<a name='more'></a>Hámozás után olyan lesz a mancsod, mint amikor gyermekkorodban ragasztóval játszottál, ugyanis egy ragacs folyik ki belőle. Igen nehéz lemosni. Aztán meg másodpercek alatt meg is barnul a levegőn. Ezért citromos vízbe kell tenni mihamarabb. De a jó hír, hogy főzve, párolva, sütve, grillezve, mindenhogy finom és egészséges is. Naná, hogy megterem itthon, de nem termesztik, így horror áron lehet beszerezni külföldről. Kár érte. <br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDvaFTN3xD68IcUhYhzSzPKOUvlEmQo04hvp8eBbDBEyCS-uHmKPVGbmRsX6kXACuZirrkZf3k-Mx6-1Gl4YE0VYhN_58ztRM1j_4P74WYUmCD_KSL0iyTnpCMqR8ktkXjSvFWXzpcUUOa/s1600/feketegyokerleves_6.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDvaFTN3xD68IcUhYhzSzPKOUvlEmQo04hvp8eBbDBEyCS-uHmKPVGbmRsX6kXACuZirrkZf3k-Mx6-1Gl4YE0VYhN_58ztRM1j_4P74WYUmCD_KSL0iyTnpCMqR8ktkXjSvFWXzpcUUOa/s320/feketegyokerleves_6.jpg" width="320" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhK7jubC1NTVVG9WqL8e3yAzeeC5FZx1YDg_YwiMf4VuyfeBEP5er6uvXqbLkVLrlNLQ3r9S4lCCKQ9NHty-gVK-UHCHWqsu4QwqJcUKwENOA7yaWZOczkNB_Ff9hUFywLZzOt6gRh-DvB/s1600/feketegyokerleves_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="271" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhK7jubC1NTVVG9WqL8e3yAzeeC5FZx1YDg_YwiMf4VuyfeBEP5er6uvXqbLkVLrlNLQ3r9S4lCCKQ9NHty-gVK-UHCHWqsu4QwqJcUKwENOA7yaWZOczkNB_Ff9hUFywLZzOt6gRh-DvB/s320/feketegyokerleves_3.jpg" width="320" /></a><br />
Szóval én cukros, sós és tejszínes vízben puhára főztem, majd pépesítettem. A halat megpároltam. Semmi fűszer, semmi plusz íz. Jó ez, ahogy a természet létrehozta, csak szálkát ne hagyjunk benne. Szép csíkokat vágtam belőlük. A kel leveleket pedig leforráztam, majd jeges vízben visszahűtöttem, hogy ne veszítsék el a színüket. a levelekből nagyokat választottam, mert a szár vastag közepét kivágtam, ugyanis csak a vékony részekbe lehet szépen betekerni a halat. <br />
<br />
Szorosan a levelekbe tekered a hal csíkokat, majd folpack segítségével meg lehet formázni. Szépen fel kell tekerni, a végeit pedig jó sokszor megtekerni, így szépen felveszi az ideális formát. Ha sok levegő szorulna a follpack alá, akkor az első tekeréseknél megszúrod egy fogpiszkálóval és távozik amire nincs szükség. A hőkezelést én gőzpárolóban végeztem, de gőzölheted edényben is, vagy vízfürdőbe teheted, viszont az ne legyen forró, max gőzölögjön. A gyöngyözés alatt kell tartani valahol a vizet. Pár perc alatt a hal megfő. A vízből kiveszed és vékony pengéjű késsel egy gyors, hosszú vágással - nem oda-vissza kaszabolva - el tudod vágni kis darabokra. A tányérba helyezed a szépséges hal darabokat, majd egy helyes kis kancsóból a vendégeid előtt öntöd fel levessel. Magyarázzam, hogy miért????<br />
Jó étvágyat hozzá!Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-78439204549854359322016-08-09T17:33:00.001+02:002016-08-09T17:33:26.407+02:00Dang Muoi svédasztalos étterem a Bécsi úton<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrRGYhTpQSGW7Ks1aiVEQwW2nohDQywastZ2GzRczvGnMiWriQoQvmZP4Vg6VXsvr0PBYCMMpOnKKYQdgg6RWoUtsSp1v7AcClwwxKkyP3_mZLWjLLkAiPp2ogrJe3fJlJoxwFRkBC1B18/s1600/viet_ett_12.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="448" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrRGYhTpQSGW7Ks1aiVEQwW2nohDQywastZ2GzRczvGnMiWriQoQvmZP4Vg6VXsvr0PBYCMMpOnKKYQdgg6RWoUtsSp1v7AcClwwxKkyP3_mZLWjLLkAiPp2ogrJe3fJlJoxwFRkBC1B18/s640/viet_ett_12.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Régi és eltántoríthatatlan híve vagyok a Dang Muoi éttermeknek. Persze mindenkori kedvencem még mindig az eredeti és hamisítatlan hangulatú piaci büfé. Úgy hiszem, hogy ha majd nem járok oda, akkor már nem is leszek az élők között. Nem kétséges, hogy imádom. Mindenki mindenfele dicsekszik, hogy micsoda finom pho levest evett. Nem mondom, hogy másoké rossz, de irány a piac és aztán beszélgessünk :) több, mint 25 éve nyomják az ipart. Ki van kísérletezve minden apró részlet.<br />
<a name='more'></a><br />
Aminek apropóján most írok, hogy remek élményben részesített a csapat. Óbudán a Bécsi úton nyitottak egy új éttermet. Svédasztalosat. Pontosabban van a'la cart is egy másik teremben. A kivitelezés a hely stílusához mért. Melegentartók tömkelege. Némi bambusz, fekete asztalok, és két óriási melegentartó tartály is van. Ezekben a leves gőzölög. És egy festett kép a falon. Ha jól láttam épp Obama elnök evett mellettem a falon :) A választék fergeteges. Minden van mi szem száj ingere. Sertés, marha, csirke, tintahal, rák, zöldségek, édességek. Eszembe sem jutott, hogy hiányérzetem lehetne. A sushi rizs fenomenális volt. Ezt maga a tulaj készítette.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaBeSLh1ZPWZMwgfje7L0yhxu14S5GaZ2KCacjJSvHFKuMj2VN6fxXZ-ZPAbYWd6piqXRIUZVGtRI2zjQ8sXrqZxPyeivPeCF8e0poR8V-dYvhb5MF0jFX7OIOJVVGRhpc1QAtrIoySoES/s1600/viet_ett_8.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="283" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaBeSLh1ZPWZMwgfje7L0yhxu14S5GaZ2KCacjJSvHFKuMj2VN6fxXZ-ZPAbYWd6piqXRIUZVGtRI2zjQ8sXrqZxPyeivPeCF8e0poR8V-dYvhb5MF0jFX7OIOJVVGRhpc1QAtrIoySoES/s320/viet_ett_8.jpg" width="320" /></a></div>
Nem sorolgatom mi minden volt, mert a menü naponta változik. Minden étel ki van írva a falra és a hét napjai is. Adott napokon az aznap készített ételek vannak bejelölve. Egyszóval nem minden nap ugyanazt kapjuk és mégis előre tudjuk mi lesz. Bevallom nekem minden ízlett. Sőt semmiben nem találtam hibát. Persze ez meglepett volna ismerve a hozzáállásukat.<br />
Na jóóóó, a sör nekem nem volt elég hideg, de nem morgunk első nap. Gondolom volt hajtás rendesen. Az árak több, mint rememkek. 40 percig ehetünk ital nélkül ha jól emlékszem 2390 forintért. Itallal 2900-ért. De van egy másik ajánlat is, amikor 150 percet lehet bent tölteni. Ennek az ára 3900 ft. Annyi biztos, hogy a 40 perc szerintünk bőven elegendő, ha csak enni térünk be. Este állítólag tejesen más a menü. Sorra jönnek a finomságok, egyre jobbak és különlegesebbek az alapanyagok is, ahogy véget ér a nap. Ez persze magasabb áron lesz.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguXnIxJ2b5IFJ9FoSQFvwewtHv7UoU-bDEWXHpw23ybivm9qBoJueHqHBpp_bU22jGDf3FERXbA1uooeUrQO3D8Z_lMYnH6Ft2GnsPoA0Cl2FceX0BSmPqpBrljAasE1sOSyI4eZE6iMQr/s1600/viet_ett_11.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguXnIxJ2b5IFJ9FoSQFvwewtHv7UoU-bDEWXHpw23ybivm9qBoJueHqHBpp_bU22jGDf3FERXbA1uooeUrQO3D8Z_lMYnH6Ft2GnsPoA0Cl2FceX0BSmPqpBrljAasE1sOSyI4eZE6iMQr/s640/viet_ett_11.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
A kiszolgálás meglehetősen gördülékeny volt és mindenki mosolygott. Összességében azt kell mondanom, hogy nem volt hiányérzetünk. A nyitással értelemszerűen párosuló nehézségeket természetesen toleráltuk. Olyan ez, mint az első randi esetlensége. Ha bájjal párosul, akkor cukinak nevezzük a bakikat. Vigyázzatok Dang Muoi Már nem csak a piacon fogom szétcsapatni magam. :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnrifUvdJCk0FAFwvfdGfKRL38H881XXKw5KthhKi93zv5fj5CBjzOuKC2TA3vPjqprd-lrKgrhPkfonI8g0_gZZ3nL7HV2JrshwybWSwkRDmYexrhKjq4rYB8m2ecnTxe0J4-BJ87Y3Dm/s1600/viet_ett_7.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="314" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnrifUvdJCk0FAFwvfdGfKRL38H881XXKw5KthhKi93zv5fj5CBjzOuKC2TA3vPjqprd-lrKgrhPkfonI8g0_gZZ3nL7HV2JrshwybWSwkRDmYexrhKjq4rYB8m2ecnTxe0J4-BJ87Y3Dm/s640/viet_ett_7.jpg" width="640" /></a></div>
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-874438686123192342016-07-24T15:04:00.002+02:002016-07-24T15:04:09.611+02:00Hideg paprika víz rákkal és koriander emulzióvalInkább arról vagyok elhíresülve, hogy tobzódok a fűszerekben, mintsem naturásis ízeket teszek egymás mellé. Pedig azt is szeretem. Sokszor pont az egyszerűség esik jól. Persze ez nem mindig párosult könnyű és gyors elkészítéssel, ahogy jelen esetben sem.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE7RWey8ARaSIX89tNrFOZjFGNxqtJpVy6pfsfqGxtB62MlZaAxYQjbrSIEGnMYVINOZ0Uvh8j8S7xGEcNxZTMLOdULPqfTMruxPJ_CdntkabfwfzOGLoEmHx5BASvDCvHEAqtT5OXAnWz/s1600/ra%25CC%2581kleves+vira%25CC%2581ggal_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="638" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgE7RWey8ARaSIX89tNrFOZjFGNxqtJpVy6pfsfqGxtB62MlZaAxYQjbrSIEGnMYVINOZ0Uvh8j8S7xGEcNxZTMLOdULPqfTMruxPJ_CdntkabfwfzOGLoEmHx5BASvDCvHEAqtT5OXAnWz/s640/ra%25CC%2581kleves+vira%25CC%2581ggal_3.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
A paprika víz előállításáhot nem is kell más, mint jó adag kápia, vagy kaloforniai paprika. Ezt sütőben meg kell sütni, míg a külseje feketedni nem kezd. <br />
<a name='more'></a>Ekkor le kell fedni éa pihenni hagyni. A héjja elválik a hústól és le lehet húzni. A pihenő paprikából, ha elegendő van. akkor eleve sok lé csöpög ki. Ha kevesebb van, akkor le kell picit darálni, vagy felvagdosni késsel, majd egy sűrű szűrőn hagyni lecsöpögni. (Akár egy éjszakára hűtőbe is tehetjük úgy, hogy a szűrőbe még egy kávéfilter papírt is helyezünk.) Ekkor kristálytiszta víz keletkezik, ami azonban intenzíven magában hordozza a paprika zamatát. Ebbe mad csak pici só kell és kész.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4WEA7hJM1z-UZuKQai-LJBzcos9KDFE5QiNVlv2yv7BVEFWUSGEKdgFoCbc_mQGBP1mgBxF2HZZ0H__exb71IPkdPvIBKFl2hl5gDziPjAij7urmGa-tAtXLyKu61KgTxWOyPZSoz3BmQ/s1600/ra%25CC%2581kleves+vira%25CC%2581ggal_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="252" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4WEA7hJM1z-UZuKQai-LJBzcos9KDFE5QiNVlv2yv7BVEFWUSGEKdgFoCbc_mQGBP1mgBxF2HZZ0H__exb71IPkdPvIBKFl2hl5gDziPjAij7urmGa-tAtXLyKu61KgTxWOyPZSoz3BmQ/s320/ra%25CC%2581kleves+vira%25CC%2581ggal_2.jpg" width="320" /></a>Nézzük a koriander emulziót. A leveleket forró vízben max egy percig kell tartani, majd hideg, jeges vízbe dobni. Ekkor megtartja szép zöld színét. Némi vízzel thermomix-be tettem, de ha ez nincs, akkor turmix, vagy nagy teljeítményű botmixer is megteszi. Ha túl darabos maradna percek múltán is, akkor át kell szűrni. A végén finom olívaolajat is kevertem bele, és egy ici-pici xantant. Ez segít a vizet elegyíteni az olajjal, és egyben sűrűbbé is teszi a folyadékot.<br />
Az emulziót sóval, borssal, és citromlével ízesítettem.<br />
<br />
Mivel ez egyhideg leves a mini gnocchit megfőztem és azonnal le is hűtöttem hideg vízben. Így legalább nem is tapad össze. A garnélákat lassan és alacsony hőmérsékleten megpároltam. Nem akartam sült ízt a levesbe.<br />
<br />
A tányér közepébe egy fém hengert állítottam. Ebbe tettem először a gnocchit, amit meglocsoltam a koriander emulzióval, majd a garnélát a tetejére helyeztem. Körbeöntöttem a paprika vízzel és kivettem a hengert. Ekkor minden szépen tartja a formáját, és a kétféle lé sem keveredik. Persze ez az eltérő állagnak is köszönhető.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzy2pKdKGU7v3aE1ooiNYzgCaMLzMaGZmHtp4CB8t2712w5EdM6AvEk9nRXctW0GMQxTY_FOtVbRTtFW6xGv1a6b8puHh6ky01koFw0sbJoJ9pJcJP9mdXK0ptCdY22HTvI1ZMDDayCKhM/s1600/ra%25CC%2581kleves+vira%25CC%2581ggal.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzy2pKdKGU7v3aE1ooiNYzgCaMLzMaGZmHtp4CB8t2712w5EdM6AvEk9nRXctW0GMQxTY_FOtVbRTtFW6xGv1a6b8puHh6ky01koFw0sbJoJ9pJcJP9mdXK0ptCdY22HTvI1ZMDDayCKhM/s640/ra%25CC%2581kleves+vira%25CC%2581ggal.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Nekem pont kedvemre való volt ez az üdítő leves. Hidegen, egyszerűen.Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-22966385203381338332016-06-20T21:28:00.003+02:002016-06-20T21:28:41.757+02:00Gondolatok a steakről és hátszín gombaolajjal, vörös cheddar ízű burgonyapürvel<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6lQVnQS-Ewibv4fps2YcA8-D3cFS3Z9xXC-KB9qgYM2mOogccW_fqBF3pzRmrBgSkDeE85dFe27BTgtsU0WSD8k1ucbH3bz3aTW0NHll329GES2uHFlWjpbk4oojmPUB0YMda8TockQho/s1600/ha%25CC%2581tszi%25CC%2581n+burgonyapu%25CC%2588re%25CC%2581vel.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="420" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6lQVnQS-Ewibv4fps2YcA8-D3cFS3Z9xXC-KB9qgYM2mOogccW_fqBF3pzRmrBgSkDeE85dFe27BTgtsU0WSD8k1ucbH3bz3aTW0NHll329GES2uHFlWjpbk4oojmPUB0YMda8TockQho/s640/ha%25CC%2581tszi%25CC%2581n+burgonyapu%25CC%2588re%25CC%2581vel.jpg" width="640" /></a></div>
A marha steak egy nagy mumus. Tegnap egyszülött fiam is rendesen felagyalt a kérdéssel. Nincs pontos recept a tökéletes állagú húshoz. Egyrészt annyi apróság befolyásolja a végeredményt, hogy alig lehet összefoglalni, másrészt kinek mi a megfelelő??? Tény, hogy bizonyos húsrészek omlósabbak, bizonyosak kevésbé. Vannak ízesebbek és kevésbé ízesek. Egy bizonyos, hogy csak a legjobb minőségű húsból lehet szuper steak-et készíteni.<br />
<a name='more'></a><br />
Nem tudok beájulni a black angus dumától. Az is érdekel, hogy milyen országból érkezett. Milyen idős állatról van szó és miként tartották. De nem kell ennyire elmélyülni a dologban. Ha valahol a hentes nem intézi el annyival, hogy amerikai angus, hanem esetleg a besorolását is kiírja és mindez igaz is, akkor én az USDA Prime-ra szavazok. A csak amerikai sem győz meg. Nem mondom, hogy csak ez a jó, mivel ma éppen egy holland hátszínt vettem górcső alá, de aki evett már prime marhát az tudja miről beszélek. Persze van még Kobe, Charolais, Omaha, stb. Ennek logikusan gyengébb a márványozottsága. Enyhébb az íze és kevésbé omlós, de attól még jó.<br />
<br />
A kérgesítés elengedhetetlen. Füstölgő serpenyő, pár csepp olaj, és a húst körbe kell pirítani. Eztán a 180 fokos sütő, majd vastagságtól függően 4-8 perc sütés. És a jól megérdemelt pihenés a húsnak. Egy ilyen húsnál simán elfér 8-10 perc. Ettől lesz szép egyenletesen rózsaszín és nem ömlik belőle a vér. Na ennyit mára a húsról.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijxzQzAIJVww_jP5KP7tmWsSzxA84ieFoDV8Bavht1EB1dNgGj1U15JAFbnzbarANv6ILJPNb0v1kNvlJfwlrNOx5TKuIzMxsevUw_5OZ_KcmkmHdA7EmLdCl7-bSRhqFndKRZdkt9-UzN/s1600/ha%25CC%2581tszi%25CC%2581n+burgonyapu%25CC%2588re%25CC%2581vel_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijxzQzAIJVww_jP5KP7tmWsSzxA84ieFoDV8Bavht1EB1dNgGj1U15JAFbnzbarANv6ILJPNb0v1kNvlJfwlrNOx5TKuIzMxsevUw_5OZ_KcmkmHdA7EmLdCl7-bSRhqFndKRZdkt9-UzN/s320/ha%25CC%2581tszi%25CC%2581n+burgonyapu%25CC%2588re%25CC%2581vel_2.jpg" width="317" /></a></div>
<br />
A burgonyapürét egy ötlettől vezérelve vörös cheddarosítottam. Rúzsfa porát kevertem el tejben, ami szép narancsos krémmé változott és ezt kevertem a pürébe. Íze hasonlatos lett a sajtéhoz. Pár thai mogyoróhagymát leveleire szedve olajon óvatosan hevítettem, de csak addig, míg nyersességét elveszíti, ám ropogós marad.<br />
<br />
Datolyaparadicsomokat felezve kis olívaolajon szintén megprítottam. Az összetevőket a tányérra rendeztem, majd meglocsoltam saját készítésű gombaolajjal. Ez utóbbi úgy készült, hogy szárított gombákat porrá őröltem, majd felöntöttem olajjal és mixerben jól elkevertem. Igazán remek, intenzív olajat kaptam. Ezzel locsoltam meg a húst, ami még sót és borsot kapott.<br />
Egyszerű, de kedvemre való étel kerekedett belőle.Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-90377760231736881492016-05-13T08:19:00.000+02:002016-05-13T08:19:31.565+02:00Citromos tagliolina garnélával, cukkinivel és vajmártással<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYj3STbleLah-PRDLCTQqikyVUm6uHOWXtnEj0fAh56AkJ6yUQyKCEw_KEXdBH1cMpNQ5CfJ7usuIHk8vx33QsJ6DlYf5xsffAfOTSUdLdOoeMacV5LlFZI_dCeOQspcRFy_wmfZLdrfWP/s1600/citromos+te%25CC%2581szta+vajma%25CC%2581rta%25CC%2581s_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYj3STbleLah-PRDLCTQqikyVUm6uHOWXtnEj0fAh56AkJ6yUQyKCEw_KEXdBH1cMpNQ5CfJ7usuIHk8vx33QsJ6DlYf5xsffAfOTSUdLdOoeMacV5LlFZI_dCeOQspcRFy_wmfZLdrfWP/s640/citromos+te%25CC%2581szta+vajma%25CC%2581rta%25CC%2581s_1.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Kaptam egy citromlével készített tésztát, amit gyorsan le is kellett tesztelnem. A tésztáról annyit, hogy Olaszországban készíti egy kis tészta üzem, ami kizárólag ezt az egy féle tésztát gyártja. A családi vállalkozás eredendően kövekkel foglalkozik, de egy régi családi recept feleleveítése kapcsán kezdék el készíteni ezt a tésztát. Egy selymes, lágy ételt terveztem.<br />
<a name='more'></a><br />
A garnélákat megpucoltam és a páncéljukat feltettem vízben főzni negyed órára. Kakukkfű, hagyma és picike fokhagyma kerüt bele. Amikor elkészült leszűrtem. Míg a tészta főtt a cukkinit a magházat kivéve gyufaszálnyi darabokra vágtam. Lilahagymát egészen apróra daraboltam, majd olajon félpuhára pirítottam. Ezt felöntöttem a rák alaplével, egy deci fehérborral, majd közel felére, harmadára redukáltam. Ekkor belekevertem a pirított hagymát, majd hagytam lehűlni, annyira, hogy amikor az ujjamat beletettem még jó meleg volt, de nem égetett. Ez olyan 50 fok körül van. Ekkor áll készen arra, hogy a vajmártásnak nekálljak. Jéghideg vajkockákat kevertem el a lében. Ha túlzottan lehült a hideg vajtól, akkor kicsit melegítettem rajta. A vajmártás lényege, hogy a hideg vaj a langyos közegben emulgeálódik és sűrű krémes szószt alkot. Ha túl hideg beáll, ha túl meleg kicsapódik. Némi gyakorlással könnyen bele lehet jönni. De édremes kicsi adaggal kezdeni, mert eszméletlen sok vajat felemészt. <br />
<br />
A garnélát éppen csak átpirítottam. Egy kis citromlével sóval, borssal ízesítettem, majd a vajmártásba tettem. A cukkinit egy röpke perc alatt áthevítettem. A cél csak a nyersesség elvétele volt. Nem több, mert akkor túlzottan megpuhul és szét is esik. Ezt belekevertem a tésztába, majd a rákokat is a mártás egy részével. Tányérba adagoltam, majd a mártásból is tettem bele úgy, hogy a tészta középen legyen a mártás meg körülötte. Ez így a szemnek is szép, és minden falatot bele lehet mártani az extra mártásba.<br />
A citromos tészta a vajmártással isteni. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPVRCFveALy6W3vwySSaGa25-E9LZKxWeVfeusD0i28mlTGV16KYGIHhPJFPdQ8OsIgqD5HXWzNA4sVZWoHdCC0Ez3qBOsRaOZcvXJPkJdUkF6c2oGjSl4tO9LIWgt1_Y3kGI4BTx1UJuZ/s1600/citromos+te%25CC%2581szta+vajma%25CC%2581rta%25CC%2581s.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPVRCFveALy6W3vwySSaGa25-E9LZKxWeVfeusD0i28mlTGV16KYGIHhPJFPdQ8OsIgqD5HXWzNA4sVZWoHdCC0Ez3qBOsRaOZcvXJPkJdUkF6c2oGjSl4tO9LIWgt1_Y3kGI4BTx1UJuZ/s400/citromos+te%25CC%2581szta+vajma%25CC%2581rta%25CC%2581s.jpg" width="291" /></a></div>
Hozzávalók:<br />
pucolatlan garnéla <br />
kakukkfű<br />
hagyma, fokhagyma, lilahagyma<br />
fehér bor<br />
zsenge cukkini<br />
vaj<br />
citrom<br />
<br />
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-66944623137317400402016-02-21T18:53:00.001+01:002016-02-21T18:53:41.055+01:00Calamari fokhagymaszárral <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8w36Odg5gGmHajD0d1F7MwCrzBek2HeMiTWTsIhoJjR4X01dUUhFIpzCGdBKD_B1e5o8Bdnkr3clUt4YfHLZIvfXqDkcKsDWmaHeoc6HbaqoNMXa0N2Bgx_BVIdij2fUOopBjgoE8SiZh/s1600/calamari+fokhagymasza%25CC%2581rral_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="372" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8w36Odg5gGmHajD0d1F7MwCrzBek2HeMiTWTsIhoJjR4X01dUUhFIpzCGdBKD_B1e5o8Bdnkr3clUt4YfHLZIvfXqDkcKsDWmaHeoc6HbaqoNMXa0N2Bgx_BVIdij2fUOopBjgoE8SiZh/s640/calamari+fokhagymasza%25CC%2581rral_3.jpg" width="640" /></a></div>
Tudom én, hogy unalmas ismételgetés, de ami tény, az tény. Nem vagyok egy nagy zöldség fogyasztó. Ennek egyik oka, hogy nem hoz lázba a "zöldség-gyártás" eredményeként létrejövő ízetlen, unalmas ráadásként zéró tápértékű valami. Szerencsére mostanság már könnyebben hozzá lehet jutni a háztáji finomságokhoz. Meg nem sértve a bio rajongókat, sajnos a magyar bio termelők nagy része sem feltétlenül termel jóízű zöldségeket. Nekem pedig nem elég, ha mindössze vegyszermentes. No meg unom is már azt a kevés féle zöldséget, ami minden boltot ellep, miközben hosszan sorolható az itthon is termeszthető, netán útszélen is fellelhető növények listája.<br />
<a name='more'></a><br />
Sok ázsiai zöldséget használok, hogy feldobjam a saját konyhámat. Az eredetüket legtöbb esetben nem ismerem, de nem is firtatom. Nem tudom hogy vegyszerezték, vagy sem, de ízre valóban fergetegesek. Mindenkori kedvencem a fokhagyma szár. Nem először írok róla, és biztos vagyok benne, hogy néhányszor elő fog még kerülni, mert zseniális, imádom. Ennél finomabbat, roppanósabbat még soha nem ettem. <br />
Általában elég drága, de most egy halommal sikerült szereznem kevesebb, mint félárért. Jó sok volt a boltban és azt mondták, ha veszek egy zacskónyit, akkor még olcsóbban megkapom. Most aztán lehet dőzsölni. Már sok mindennel próbáltam vegyíteni, de azt hiszem, hogy a vietnámi és kínai intelem valós alapokon nyugszik. A leges-legjobb valóban sertéshússal. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUErDrBJDwIINkVjZ1d6JlV84Ho-XgD7P_FO5cJ9TIQ9DD0HO4AMZDqK3CNpj12J78X73QDvsPHW8SnPE4heaJkGGomLMF9SAoUxzl9UfDEj2e2sqUnqEYo4DuY3BJ0c6nta7QEqD-Vy_N/s1600/calamari+fokhagymasza%25CC%2581rral.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUErDrBJDwIINkVjZ1d6JlV84Ho-XgD7P_FO5cJ9TIQ9DD0HO4AMZDqK3CNpj12J78X73QDvsPHW8SnPE4heaJkGGomLMF9SAoUxzl9UfDEj2e2sqUnqEYo4DuY3BJ0c6nta7QEqD-Vy_N/s640/calamari+fokhagymasza%25CC%2581rral.jpg" width="640" /></a></div>
Én most egy calamaris verziót teszteltem. Calamari lepirít irdatlan nagy hőn, majd amikor majdnem kész mehet bele a fokhagymaszár. Nem kell egyik alapanyagnak sem sok idő. A zöldség ugyanis hamar elveszíti roppanósságát. Ízesíteni sem nagyon érdemes fűszerekkel, maximum egy leheletnyi világos szójaszósszal, de én most ezt is kihagytam. Mondhatni semmi ázsiai vonal nem volt benne.<br />
Hiper gyors, egyszerű és finom. Igazi hétköznapi vacsora.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCRTvH4MSfq-pzOVcp_UrN8uOHB7e_NbcPWs44gKcyEehQuzrjOtR_vy91GmmveDKygnK1OSlcd8Kay4bNoQDCfU3WSu6C5eF5pkQmgC0sikB4pB0oiQVKK_GDwC8xHXbi3FGX3XYwcGZT/s1600/calamari+fokhagymasza%25CC%2581rral_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="482" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCRTvH4MSfq-pzOVcp_UrN8uOHB7e_NbcPWs44gKcyEehQuzrjOtR_vy91GmmveDKygnK1OSlcd8Kay4bNoQDCfU3WSu6C5eF5pkQmgC0sikB4pB0oiQVKK_GDwC8xHXbi3FGX3XYwcGZT/s640/calamari+fokhagymasza%25CC%2581rral_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-88093217990262775382016-02-14T17:55:00.000+01:002016-02-14T17:55:00.124+01:00Kapros paradicsomos sertés szeletek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZ3m7WgvUJDSb-LuDIR6ldKDepEJq0Fmlsc3XpKui2XhwlXxXJur_PV800h85fOPFmusMcKNYFM89eSLWFyy9hw6r0OKbwZBNN408N9ReCtI_H5wvaIl6D_LQS-wTIKhIIPzwdYmd8RcaY/s1600/kapros+serte%25CC%2581s_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZ3m7WgvUJDSb-LuDIR6ldKDepEJq0Fmlsc3XpKui2XhwlXxXJur_PV800h85fOPFmusMcKNYFM89eSLWFyy9hw6r0OKbwZBNN408N9ReCtI_H5wvaIl6D_LQS-wTIKhIIPzwdYmd8RcaY/s640/kapros+serte%25CC%2581s_2.jpg" width="640" /></a></div>
Világ életemben utáltam a kaprot. Most sincs ez máshogy, bár tény, hogy legutóbb, amikor egyszülött fiammal a város aszfaltját koptattuk, kitalálta, hogy együnk valami édességet. Ekkor remek ízléssel rámutatott az egyik híres amerikai kávézó lánc kirakatára, hogy itt a remek hely és alkalom. Be is libbentünk, Én a mosdóba, Ő meg maradt az ajtóban. Egy tapodtat sem mozdulhatott, ha nem akarta apucika eszement haragját a saját nyakába zúdítani. Ezt a gyermeki engedelmességet meghálálván pár méterrel arrébb bevittem a megfelelő helyre. Ez pedig a Borkonyha. Ha valahol akkor itt egyen a büdös kölke! Kellemes fogadtatás mellett leültünk a tuti holtidőben.<br />
<a name='more'></a><br />
Fiam egy fekete csokis desszertet választott mentával és gyümölcs sorbet-val. Én meg rákérdeztem mi a legextrémebb desszert. Jött a válasz: Joghurt piskóta kapor teával és pekán dióval. Rá is vágtam, hogy jöhet, hiszen ki nem állhatom a kaprot. Jól választottam. Remek volt. Sőt kiváló. A kapor amúgy tolakodó jellege nem nyomta rá a bélyegét a többi ízre. Mindezt két dolog emelte magasabb dimenziókba. Egyrészt Sárközi Ákos a séf kijött hozzánk beszélgetni, ami mindenképp jól esett nekünk. Másrészt mindketten kaptunk háromféle fagylaltot is. Egy mangósat, egy igazi mogyorósat, és egy csokisat. Mindhárom aromája és állaga elérte mindazt, amit egy fagylalttól várhatunk. Többnyire nem veszek sehol fagyit, mert minek??? Egye, aki még nem evett igazit. Ez fagyi volt a javából. Ezt követően sem gondolom, hogy a fiam soha nem fog kommersz desszertet enni, de a magot vitathatatlanul elvetettem. Érezte és felfogta mi a különbség desszert és desszert között. Ezer köszönet a segítségért Ákosnak és csapatának a gyermeknevelésben való "titkos" részvételért :) Sajnos fotót csak a gyerek készített a saját desszertjéről, no meg rólam :)<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidcM6b05-ByA7JkZcgkdYgi4Z7kwfkrHOmneEvIxs9eKe8JDCSm960s9G9zoQDDYrbtFfrKMgJ6lupw0BQN4DcWeEWaA9-_qKjk4c6kD9H2ABIJQNkzdaWkThUEDQ1Sqxn2Th93WkphrEB/s1600/kapros+serte%25CC%2581s_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="470" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidcM6b05-ByA7JkZcgkdYgi4Z7kwfkrHOmneEvIxs9eKe8JDCSm960s9G9zoQDDYrbtFfrKMgJ6lupw0BQN4DcWeEWaA9-_qKjk4c6kD9H2ABIJQNkzdaWkThUEDQ1Sqxn2Th93WkphrEB/s640/kapros+serte%25CC%2581s_3.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
És Akkor jöjjön a kapros ételem, amit egy vietnami kagylós leves ihletett. Sokáig ezt hittem, hogy kaprot szinte csak Vietnamban használnak az ázsiai, délkelet-ázsiai területen. Egy kínai vendégünk azt mondta, hogy kína Vietnámhoz legközelebb eső részén szintén tesznek az ételekbe kaprot. Soha nem gondoltam volna, míg ki nem próbálom, hogy a kapor paradicsommal egy egészen új dimenzió, és szeretni is fogom.<br />
<br />
A fogás egyszerű. Némi aprított gyömbér megpirítva. Mehet bele a szeletelt sertés hús. Én szűzet használtam. Ha átsült mehet pár szem friss koktél paradicsom. Az legalább kapható télen jobb minőségben. (Izraeli, Marokkói például.) Majd, ha ez is kis levet engedett, akkor a kaprot is mellé tehetjük. Sózást csakis jófajta halszósszal végezzünk. A remek ízhtás eléréséhez kell egy nem titkos összetevő is, ez a vörös nádcukor. Remek az aromája, de alig édes. Ha nincs ilyenünk, akkor megteszi barna cukor is. Enélkül az étel nem kel életre. Nem kell édesnek lennie, de kihagyhatatlan a hozzáadott értéke. Amúgy némi rákpaszta is feldobhatja a fogást.<br />
<br />
A legvégén tegyük csak bele a szeletelt újhagymát, hogy megmaradjon a frissessége. Bevallom, hogy egyik kedvenc ízkombinációm ez az ázsiai konyhából.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy4G0L-OP3XabNhsBT9Kgh1gmHXBKQQcPX_bsE4lYjV183GmzsrsIpwk0Xiptr3_1SUnmPFgofVgcLnhZT4Ep14IhYEmRn2iBSsX_yxWSRQoxTwxKUvXE7KAr7jhuT-Qi-NWmlJ8qyRNfx/s1600/kapros+serte%25CC%2581s.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="228" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy4G0L-OP3XabNhsBT9Kgh1gmHXBKQQcPX_bsE4lYjV183GmzsrsIpwk0Xiptr3_1SUnmPFgofVgcLnhZT4Ep14IhYEmRn2iBSsX_yxWSRQoxTwxKUvXE7KAr7jhuT-Qi-NWmlJ8qyRNfx/s320/kapros+serte%25CC%2581s.jpg" width="320" /></a></div>
Hozzávalók<br />
sertésszűz<br />
kapor<br />
gyömbér<br />
paradicsom<br />
halszósz<br />
vörös nádcukor<br />
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-7759146666921107112016-02-07T20:31:00.000+01:002016-02-07T20:31:36.245+01:00Kókuszos sütőtök leves rostélyos csíkokkal és fokhagyma chipsszel<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXlcJSjKk0PPhmuL6JKjHLKWRzciBwr9Q1OdMDtFYOd3RKo8fhcIXTewzW1NvvNYpiqiCZPURQZ3yFsEooIHUXxeSaiOJ3EDjnfcp80oy-SHOmgFsk2jFobl05iAIwT7sw-M_WGq0koTqb/s1600/ko%25CC%2581kuszos+su%25CC%2588to%25CC%258Bto%25CC%2588k+leves_2.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="486" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXlcJSjKk0PPhmuL6JKjHLKWRzciBwr9Q1OdMDtFYOd3RKo8fhcIXTewzW1NvvNYpiqiCZPURQZ3yFsEooIHUXxeSaiOJ3EDjnfcp80oy-SHOmgFsk2jFobl05iAIwT7sw-M_WGq0koTqb/s640/ko%25CC%2581kuszos+su%25CC%2588to%25CC%258Bto%25CC%2588k+leves_2.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
Szó, mi szó télen nem könnyű változatosan zöldségfélét enni, ha legalább hellyel-közzel tartani akarom magam a szezonális dolgokhoz. Már pedig úgy néz ki, hogy tartani akarom. Lassan egy éve szinte kizárólag vegyszermentes, kistermelői forrásból származó zöldségeket használunk (kivéve az extra beszerzéseimet, amiket itthon nem termelnek). Ennek egyik következménye, hogy abból igyekszünk ételt készíteni, ami elérhető ilyenkor, másrészt meg ismerve a jó minőségű zöldségek ízét, a télen kapható ízetlen paradicsomok és társaik nem hoznak lázba. Szóval, marad a répa, cékla, sütőtök és egyéb eltartható gumósok.<br />
<a name='more'></a><br />
Télen szeretem a sütőtök levest, holott sütőben sült változatával soha össze nem kenem a számat. Hacsak rá gondolok nedveseik a bőröm. Hátamon feláll a dús szőr, és megfáradt ötvenes lábaim fiatalos futásnak erednek, ha valahol csak az illatát is megérzem. De most mégis maradtam. Ugyanis a sütőben megsült vajtök darabokat azonnal turmix gépbe tettem egy nagy adag kókusztejjel és szép pürét készítettem belőle. Mindössze sóval és minimális chilivel ízesítettem az egyszerűség jegyében.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2mK7KJmbl7-OaeZr2288feYS5vkYfn6_Is7EUuQihDgZyj2W7TahtjSLlf5fK3dTexCEArOVbfOqDJw3RRpzdaWsRp2MvTiRKr6K3fgg4RAKOPiE2p3pT6M8e3qywoUTKDiKjppEZr0EF/s1600/ko%25CC%2581kuszos+su%25CC%2588to%25CC%258Bto%25CC%2588k+leves.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2mK7KJmbl7-OaeZr2288feYS5vkYfn6_Is7EUuQihDgZyj2W7TahtjSLlf5fK3dTexCEArOVbfOqDJw3RRpzdaWsRp2MvTiRKr6K3fgg4RAKOPiE2p3pT6M8e3qywoUTKDiKjppEZr0EF/s640/ko%25CC%2581kuszos+su%25CC%2588to%25CC%258Bto%25CC%2588k+leves.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
Volt itthon egy kis "fölösleges" angus rostélyos, amit egész vékony szeletben nagy lángon megpirítottam, ügyelve arra, hogy pihentetés után majdnem átsült legyen. Nagyon zavaró lett volna, ha bármilyen véres folyadék kifolyik belőle a levesbe. Még a közepesen átsült változat is zavart volna, pedig azt imádom. A fokhagymát milliméteres szeletekre vágtam, majd kb. 170 fokos olajban világos drappra pirítottam. Ha egyes szeletek vastagabbra sikerednek, akkor azok adott idő alatt nem sülnek ropogósra. A vékonyabbak megégnek. Az előbbiekkel kevesebb a gond, de az égettet érdemes kiszedni, mert kellemetlenül keserű. A hússzeletet vékony csíkokra vagdostam, majd a levesre halmoztam a sült fokhagyma szeletekkel együtt. A jelenlevők imádták. <br />
<br />
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-21088425683934275342016-01-24T22:05:00.002+01:002016-01-24T22:05:35.197+01:00Sertésszűz csíkok keserű babbal<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-ruxbuzmNbEwmeQ08DUfO8DMid5-Ih03ZMGoPVbmaIT11lZcw7zGyXgLWJ9ha618bYEy7LL263c35gNSewVi4YsxzO5r9TVs2OYLza-UtV_ktYy3Flxfi5aR_NWVbTfw_6V2OYwrpKF81/s1600/vietnami+bab+sert%25C3%25A9s_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="422" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-ruxbuzmNbEwmeQ08DUfO8DMid5-Ih03ZMGoPVbmaIT11lZcw7zGyXgLWJ9ha618bYEy7LL263c35gNSewVi4YsxzO5r9TVs2OYLza-UtV_ktYy3Flxfi5aR_NWVbTfw_6V2OYwrpKF81/s640/vietnami+bab+sert%25C3%25A9s_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
A cím riasztó lehet, de a végeredmény tekintetében szerényebben fogalmaznék. Ha még azt is hozzáteszem, hogy eredetileg "büdös babot" akartam írni, méginkább így van ez. Hogy a bab büdös az tény, de azért nem annyira vészes. <br />
<br />
Én nagyobb, érettebb babot vettem, de lehet kapni kisebb, zsengébb növényt is, na az tényleg büdös. A bab egészen pontosan a pompás fejesakác termése, ami két változattal rendelkezik a boltokban. Az egyik intenzíven csavarodik és szép nagy kerekded magjai vannak. Ez érett állapotában van. Ilyenkor a magokat egy narancsos színű massza veszi körül, ami nagyon édes. A másik kisebb és gyakorlatilag lapos. Ő a fiatal és intenzívebb szagú. <a name='more'></a><br />
Azt gyorsan elmondom, hogy a szagot leszámítva ez egy nagyon értékes növény. igen komolyan lenyomja a magas vérnyomást, és remekül stimulálja a fárdat embert. Mondhatni délkelet-ázsiai redbull. A büdös szaga a nagymértékű aminósav tartalom miatt van. Kissé olyan, mint a spárga. Pár napig speckó illatot ad a pisinek is. <br />
Egyébként egy igen elterjedt növényről van szó, sokat fogyasztanak belőle. Megvehető pucolva és egészben is. Érdekes íze van, de nehezen tudnám jellemezni. alapvetően kesernyés valamiféle szokatlan fokhagymás ízzel kombinálva. Hasonlót nem ettem még. Inkább tömény aromával rendelkezik. A babszerű szemek fogyaszthatók nyersen is, de nekem az nem jött be, vízben 4-5 perc alatt puhára fő. <br />
<br />
A babszemeket vízben puhára főztem. A sertés szüzet reszelt gyömbérrel, halszósszal, minimális cukorral, kis csípős rákpasztával, egy tojás fehérjével, és burgonyakéménytővel marináltam fél órácskát. A tojás fehérje és a keményítő megóvja a húst a kiszáradástól, így nokedli puhaságú marad. Kevés tűzforró olajban majdnem készre pirítottam a húst, majd félretettem. <br />
A babok következtek, nekik 4-5 perc kellet a puhasághoz. Bedobtam egy serpenyőbe, hozzátettem egy nagy adag virágzó metélőhagymát, friss zöldborsot, majd a húst is visszatettem. Pár pillanatnyi sütés után a tálalás fázisába jutott. <br />
A kész ételben a bab is elvesztette intenzív szagát. Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-16818631297853949672016-01-17T22:20:00.000+01:002016-01-17T22:21:27.409+01:00Malacpofa korianderes szójacsírával <div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPsvLTG0RQnkERFtK9dsc5sjsQI0JrZeDbm443CbS5Iy0xP6c68hSXfnsLENk4IhTMc6Mdssf-WZCqh15CIMYn8V0KKSncQYv3i0SKpLs0HNEFFI1WM_CqyPAMRotysa7DXdmSEaXVN6Mm/s1600/malacpofa+a%25CC%2581zsiai.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="498" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPsvLTG0RQnkERFtK9dsc5sjsQI0JrZeDbm443CbS5Iy0xP6c68hSXfnsLENk4IhTMc6Mdssf-WZCqh15CIMYn8V0KKSncQYv3i0SKpLs0HNEFFI1WM_CqyPAMRotysa7DXdmSEaXVN6Mm/s640/malacpofa+a%25CC%2581zsiai.jpg" width="640" /></a></div>
A nemrégiben vágott disznó egyik legfinomabb részét értelemszerűen lefoglaltam magamnak dolgos munkavégzésem jussaként. Szerencsére Sára mamája zokszó nélkül lemondott róla. (Ő nevelte az állatot) Egy ilyen omlós és szaftos húsrész remek csemege. Elővettem az egyik kedvenc vaslábasomat, mert azt terveztem, hogy a sütőben készítem el. A pofahúsról lefejtettem a felesleges hártyákat, majd forró serpenyőben körbepirítottam mindet.<br />
<br />
<a name='more'></a>Két szál citromfüvet félbevágtam és beletettem a lábosba. Került bele még halszósz, egy kiskanálnyi vörös pálmacukor. Ez alig édes, viszont remek aromát ad minden ételnek. Ha nem okoz gondot, hogy az étel sötét lesz, akkor legtöbbször barna kókuszmelaszos cukrot használok, mert ez valami csoda. A melasz új dimenziókba emeli az ételeket. Annyira telt és összetett aromát tesz mindenhez, amiről kár lenne lemondani. Jelen esetben viszont zavart volna, ha barna szószban állt volna az étel. A hús mellé még egész fokhagyma gerezdek picike chili paszta került.<br />
<br />
Lefedve betettem a sütőbe és először 200 fokon sütöttem 45 percig, majd redukáltam a hőt 140 fokra és szép kényelmesen és kíméletesen tovább sütöttem, míg vajpuha nem lett. Ez további 1,5-2 órát jelent körülbelül.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLERJfufG3k53xli5Ous3bDh_yzfM2bLS4RWlHWxNa7TrVfrsYw8UKre3107tyq7lQQaSJrc7zrSAl5TxEBOCeDuJnhJUoQuZQCCLjziDkn382m-FmhwxieqaKjcXpIaIEUDPVfoBH43-z/s1600/malacpofa+a%25CC%2581zsiai_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="420" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLERJfufG3k53xli5Ous3bDh_yzfM2bLS4RWlHWxNa7TrVfrsYw8UKre3107tyq7lQQaSJrc7zrSAl5TxEBOCeDuJnhJUoQuZQCCLjziDkn382m-FmhwxieqaKjcXpIaIEUDPVfoBH43-z/s640/malacpofa+a%25CC%2581zsiai_2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
Tűzforró wokba vékony csíkokra vágott gyömbért tettem, majd fél perc múlva durvára vágott fokhagymát. pár pillanat múlva belekerült a szójacsíra is és egy adag a hús szaftjából. A sósságot halszósszal állítottam be. Amikor minden megpirult, ami nem több, mint két perc a csíra esetén, jó vastagon megszórtam apróravágott korianderrel. Nem győzőm eleget hangoztatni, hogy az egyre inkább beidegződött szokással szemben, miszerint a koriandernek csak a leveleit használja igen sok szakács, a szárában rengeteg íz van és egyáltalán nem rágós. No persze lehetett volna fajsúlyosabb köretet is tenni a hús mellé, viszont a sertés zsírosságát tekintve kevésbé kell szégyenkeznünk, ha zöldséggel esszük. Így sokkal könnyedebb fogás sül ki belőle.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHAEYW8F8eDxQjM5Y75c4pQ03ObhGsEYj-wnk-LYQTFd900b1hrZwcSoYDIwf1wXs_lLUnFx109FAW9hxzPb3qoL6R1m4StZsmz6XHENlDHHea2u2R-IycrNieymUjLJ0u0CWRu8ZJ3g8c/s1600/malacpofa+a%25CC%2581zsiai_3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="211" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHAEYW8F8eDxQjM5Y75c4pQ03ObhGsEYj-wnk-LYQTFd900b1hrZwcSoYDIwf1wXs_lLUnFx109FAW9hxzPb3qoL6R1m4StZsmz6XHENlDHHea2u2R-IycrNieymUjLJ0u0CWRu8ZJ3g8c/s320/malacpofa+a%25CC%2581zsiai_3.jpg" width="320" /></a></div>
Hozzávalók:<br />
malacpofa<br />
citromfű<br />
halszósz<br />
vörös pálmacukor<br />
fokhagyma<br />
gyömbér<br />
szójacsíra<br />
koriander<br />
<br />
<br />Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-60016344746495278912016-01-10T22:02:00.003+01:002016-01-10T22:18:40.981+01:00Sziklahalak thai bazsalikomos chili szószban, udon tésztával<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-NMUAvIuTSh8JRqC2_h2-Ev-f4C7VfW1JvHcOTFh0JZssJ8GahowKxt3scirza13FUSBaeFw-XQWFVBi7q3QEwMNhusQq0pU9mYBgET00ZImPWCyuuAU6ahMmUxoIH8UnhiAOenGV26Fg/s1600/sziklahalak_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="478" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-NMUAvIuTSh8JRqC2_h2-Ev-f4C7VfW1JvHcOTFh0JZssJ8GahowKxt3scirza13FUSBaeFw-XQWFVBi7q3QEwMNhusQq0pU9mYBgET00ZImPWCyuuAU6ahMmUxoIH8UnhiAOenGV26Fg/s640/sziklahalak_2.jpg" width="640" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Amikor érkezett a dolgozómba egy nagy adag bouillabaisse leveshez való sziklahal, akkor bizony kicsemegéztem belőle pár tetszetős darabot. Az egyik egy csillagvizsgáló hal volt. Szegénykém csak felfele lát, mivel ott van a szeme a feje tetején. És a szája is felfele van, szóval a fenéken tölti ideje nagy részét. Van a fején két kis pöcök, amivel áramot tud juttatni a másik halba, ha éppen úgy tartja úri kedve. Ezek a nem éppen szép halak amúgy rettentő mélységben élnek, de sok fajtájuk egyike a sekélyebb vizekben tanyázik, ezért juthattam hozzá. A másik hal a kígyóhal. Ez nem egy veszélytelen darab. Láttam a neten pár fotót a tetteiről. Nem ajánlom senkinek a nézegetését. A feje tetején van egy korona szerűen elhelyezkedő három tüskés variáció, amiben méreg van. Állítólag a franciáknál addig tilos a piacra kivinni, míg ezeket le nem vágják. Jelen esetben ez az olaszoktól érkezett teljes harci díszben. Gondolom ott nem érvényes ez a szabály. </div>
A harmadik egy skorpióhal volt. Ez sem egy veszélytelen fajta a mérges tüskéje miatt, de legalább szép színes az előző kettőhöz képest.<br />
<br />
<a name='more'></a><br />
Ezeket megtisztítottam majd rákpasztás chili szószba forgattam, némi halszósz, újhagyma, thai bazsalikom és cukor társaságában. Ebben pácolódott fél órát. Eközben összevágtam egy érettebb főzőbanánt, amit némi halszósz és cukor társaságában puhára pároltam. Egy adag udon tésztát forró vízben megfőztem, majd félretettem.<br />
A halakat lefedett serpenyőben készre pároltam, majd a belőlük kifolyt szaftokat az udon tésztával összeforgattam.<br />
Tálalásnál meghintettem még egy adag újhagymával.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtQUqsQK8-BxfcMJ1jrM-jfr1OhqBL8wSDL73865PGw3KGTuCbfK1aUiaLY4a0Y7OWCt-Wm2aTPgcaV3rUYMAYCp8DKIggA2wpEhl-od_QO2uF6s39Ym0L4HqMV2YIy6DJsHzJqTa6h807/s1600/sziklahalak.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="478" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtQUqsQK8-BxfcMJ1jrM-jfr1OhqBL8wSDL73865PGw3KGTuCbfK1aUiaLY4a0Y7OWCt-Wm2aTPgcaV3rUYMAYCp8DKIggA2wpEhl-od_QO2uF6s39Ym0L4HqMV2YIy6DJsHzJqTa6h807/s640/sziklahalak.jpg" width="640" /></a><br />
Azt gondolom ez egy igen ízletes halas étel. Mondhatnánk, hogy a halak ízét elveszi a csípős és a sok fűszeres íz, de ez nem így van. Ezek a halak mind erős és jellegzetes aromával bírnak. Némi fűszer nem bánik el velük. Ilyen például a lazac is. Tapasztalatom szerint szinte bármit tehetünk vele, mert semmi nem tudja felülírni az eredeti aromáját.Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8694510502314041876.post-70807819380269338462015-11-30T20:44:00.000+01:002015-11-30T20:44:11.385+01:00Kutya gyümölcs vs. kutyagumi<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxcdrT7390QwYaKOlN1vMzoLl9qk5rNkbkPkvUH4GlL1WKu07gSGOxcTXtIADLV0RhQfSvS05nKMirvCdNaUHr1nkxY1ZeK57xDY80hHQkYUwQgyy5-deUOSgj60VF0zFpZ-kdbfT3TQYL/s1600/kutyakrumpli_3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxcdrT7390QwYaKOlN1vMzoLl9qk5rNkbkPkvUH4GlL1WKu07gSGOxcTXtIADLV0RhQfSvS05nKMirvCdNaUHr1nkxY1ZeK57xDY80hHQkYUwQgyy5-deUOSgj60VF0zFpZ-kdbfT3TQYL/s640/kutyakrumpli_3.jpg" width="419" /></a></div>
A mai vacsora egy frissen beszerzett alapanyag felhasználásával készült. Kezdődjön ott a történet, hogy konyhai ténykedésemből elszólított valami egy kis időre, ezért ott hagytam a tűzhelyen tovább főni az alapanyagot. Visszaérkezvén elöntött a düh, mivel hasmenéses kutyakaki szag fogadott. Ez a három velejéig romlott kiskutya ennyire ellenem van és a kilátásban lévő fenyítés sem elég riasztó ahhoz, hogy rendesen viselkedjenek. Szídom őket káromkodva, hogy a holló vájja ki a szemüket, a devla vigye a pokolba. Neeeem, ennél sokal vulgárisabb voltam. Azonban bárhol is néztem, sehol nem találom a sz..rt. Már térdelek a földön és a konyhapult alatti részeket vizslatom, az ölés igéretével. De sehol a kakkantyú. Mire a tömérdek agymunkám, és katonai felderítői tapasztalatom végre gyümölcsöt termett. Bakker ez a szag lent nem annyira intenzív. Ja, hiszen a tűzhelynél volt az epicentrum. Kutyaszar gyümölcs!!! Mit vettél már megint Petyám?<br />
<a name='more'></a><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFwgN_ZG_-Eqaw5m3vYxr0CaUhxILDBk3IyrBgwqeuwt_vHfe-XusCOdwAV68g8rdWBKzoJIg1_0sz0KcXRIuJc4SWUu5a5YOW2gTrPhIcf5NxDqzfhU2yws5ku2wOzjChY94TAh7wZXn9/s1600/kutyakrumpli_2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="419" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFwgN_ZG_-Eqaw5m3vYxr0CaUhxILDBk3IyrBgwqeuwt_vHfe-XusCOdwAV68g8rdWBKzoJIg1_0sz0KcXRIuJc4SWUu5a5YOW2gTrPhIcf5NxDqzfhU2yws5ku2wOzjChY94TAh7wZXn9/s640/kutyakrumpli_2.jpg" width="640" /></a>Ez a sok elnevezéssel bíró valami thai nyelven a Luk Nieng. Magyar megfelelőjét nem sikerült fellelnem. Angolul dog fruit. Kutyagyümölcs. Barnának barna, de alakra nem kutyakaki. Laposkás kerekded placsni. Nem hosszúkás. Ennyit a név értelmezéséről. Nem valami fantáziadús.A vastag héjat levettem, majd feltettem vízben főzni. Rá is volt írva, hogy csak teljesen megfőzve fogyasztható. Csak férfiaknál okoz panaszt függetlenül attól, hogy milyen módon lett megfőzve. Köszvényt, veseelégtelenséget, hasgörcsöt okozhat. Kemény dió! Szóval szépen megfőztem. Az állagát nem tudom könnyen leírni. Olyan, mint egy zanzásított főtt krumpli. Állati sűrű, és tömény. Ízében kissé diós, azonban van egy kissé kesernyés lecsengése. Egyszer meg lehet enni, de nekem nem fog hiányozni. Olyan ez, mint a magyaroknál a túró rudi. Más népeknek fura, de mi ezen nőttünk fel. Dél-ázsiában igen népszerű.<br />
<br />
Készítettem egy igen fincsi szószt hozzá. Rengeteg gyömbér, friss kurkuma, fokhagyma és virágzó metélőhagyma ízesítette a finom édes paradicsomszószt. A sósságát halszósszal adtam meg, az édességét vörös pálmacukorral. Fűszerként kaffir lime levél és ázsiai citromfű került bele. A legvégén friss mélytengeri rákot pároltam, amit a belőle kifolyt lével együtt a szószhoz levertem.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRdA6YL8jZH2cvoIFypdzw24eQA5YguED35bAC5nNVnHojwmATDm_HXmSnowvYVvDWIIAlUSNcQ8wZr2zgaFRyDWnriPvbDqnR5TySlGgvPe5HSsVPlkVjpTf0ayNyBcJle0Q6Pqns2A3u/s1600/kutyakrumpli_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="464" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRdA6YL8jZH2cvoIFypdzw24eQA5YguED35bAC5nNVnHojwmATDm_HXmSnowvYVvDWIIAlUSNcQ8wZr2zgaFRyDWnriPvbDqnR5TySlGgvPe5HSsVPlkVjpTf0ayNyBcJle0Q6Pqns2A3u/s640/kutyakrumpli_1.jpg" width="640" /></a></div>
Ázsiai tojásos tésztát főztem, amit belekevertem a szószba. A másik feltét sertés szűzérme lett, amit hirtelen kérgesítettem, majd félretettem. A serpenyőbe gyömért, kókuszmelaszt, halszószt és cukrot tettem. Ezeket beforraltam sűrűre, majd a húst belekevertem, ami szép fényessé vált a szósztól. A kutyagyümölcsöket fapálcákra füztem és ezeket pandan levéllel összefogtam. Nekem valahogy most magam felé hajlik a kezem és azt mondom tetszik a tálalás :)<br />
<br />
Már reggel van, amikor ezeket a sorokat írom. Nem voltam még pisilni.... A hasam viszont nem görcsöl. A lábam és karom az öregkori rusnyásodástól :) eltekintve szépen és a reggeli lámpafényben a szőrtől csillogva megelégedéssel tölt el. Köszvénymentes vagyok. Ledobhatom a stresszt, de mára kihagyom a kísérletezést, ugyanis vettem még más vacakot is, de arról még semmi infót nem sikerült fellelnem.Műkedvelő Hedonistahttp://www.blogger.com/profile/04570819784447644298noreply@blogger.com0