Kecske burger nyolc változatban

A hamburger divatos, de hálás téma is. Közel egy éve Hammer Zolival a Hungry Goulash Pop Up Restaurant keretében már nekiveselkedtünk a témának. Mondhatom isteni lett minden darab. Volt ott puhapáncélú rákos, kifordított, bárány, magyaros, arabos. Természetesen nem kevés csavarral és mindig más körettel. Ha valaki elismert ebben az országban a hamburger témában, akkor az Jancsa Jani a Burger Blog koronázatlan királya.

Szerintem a legtöbb féle hamburgert neki kellett ennie kis hazánkban, hiszen az egész blog arról szól, hogy Jani eszik és eszik és eszik..... Aztán összegez és ír. Véleményt a helyről és az elfogyasztott ételekről.

Fene nagy lelkesedésemben a Kecskevilág iránt, ami vitathatatlanul olyan hely, ahova keresem az indokot, hogy miért is kellene elmennem újra és újra. Ennek van is pár magyarázata. Egyrészt Józsi aki vezeti a farmot egy igazi jelenség. Élettel teli, vidám és mindenre nyitott ember.

Kedves és jószívű. Egyetlen dologban nem laza.
Ez az állatok tartása és feldolgozása. És ebben nincs is hiba. Pont ettől a rigidségtől annyira szerethető az egész. Legyen a kifejezés direkt kétértelmű. Ha elmegyek oda néha órákig beszélgetünk, hogy mit hogyan lehetne elkészíteni. Számomra ez remek program. Mindenféle jövőbeli dologról beszélgetünk. A mostani program is így indult. Nincs itt semmi adalékanyag, csak a tiszta esszencia. Nem csak magunknak, de még a kiskutyáknak is innen hordjuk a tejet.

Nemrég a Konyhafőnökös csapat egy részével kolbásztöltő és házisütemény versenyen vettünk részt. Breuer András sütije második lett. Van itt sok sajt és hústermék is és lassan kezdődik a disznóvágási szezon is. Amikor Janinál rákérdeztem, hogy lenne-e kedve egy jó kis kecskeburger fejlesztéshez. igent mondott. Természetesen ezzel egyidőben Józsi is igent mondott. Kitűztük az időpontot és gooooo....

A kecske nyolc éves volt. Ennek hallatán az ember egy rágós és meglehetősen szagos, faggyús húsra gondol. De nem az volt. Kértem, hogy ha lehet nyak, szegy és lapocka keverékéből legyen az alap, amit megfosztanak minden fölösleges résztől. Így is lett. Egyetlen darab mócsing nem volt benne. Ráadásul a kért 30% vesefaggyú is belekerült a darált húsba. Szépséges lett.

A bucikat Sára készítette. Két féle volt. Az egyik egy hagyományos, a másik az imádott Legenda sörfőzde egyik sörélesztőjével készült. Az illata is sörös volt. Nagyon klasszra sikeredett.

Előző nap el kellett készíteni pár dolgot. Ezek a szószok voltak, saláta és marinált hagyma, stb. A húsokat szétadagoltuk azonos mennyiségűre és elkezdődött a fűszerezés.

Elsőnek egy francia stílusú burger készült.

Ehhez egy kb két óra alatt elkészült hagymaleves szolgáltatta az alapot. Ezt szépen visszaforraltuk, hogy aránylag sűrű szószos legyen. Kevés magos mustárral tettük pikánsabbá. A húsba friss kakukkfű és bazsalikom, színes bors, szerecsendió és mogyoró hagyma került. Hogy áldozzunk a krémesség oltárán egy kissé túlkészült sous vid tojás került a hús tetejére. Azért lett picit magasabb hőfokon elkészítve, mint szokásos, hogy a sárgája ne legyen tulságosan folyós. Amolyan olvasztott sajt állagot értünk el vele.

A következő burger egy kampot borssal ízesített burger volt. A húsba jó adag kampot bors és kis kakukkfű került. Ennek az érdekessége, hogy shalotta hagymát marináltam kampot borsos fehér balzsamecetben kis dió olajjal.

Aztán készült egy házilag készített cheddar sajtkrémes változat is. Kecske sajtkrémet kevertem el a cheddar ízesítőjével Kissé macerás volt, de megérte.

Rúzsfa magját kávédarálón addig porítottam, amíg türelmem engedte. Na jó, ez nem igaz. Sokkal tovább. Hosszas darálás után csak a tetőre ragadt port ecseteltem egy tálkába, és ezt ismételgettem míg nem keletkezett több por. Azért kellett ez, mert így egy nagyon finom anyag keletkezett és a kemény, ledarálhatatlan részek alul maradtak a darálóban. Húsz percecske és kész is. Ezt a port kecske tejben hevítettem, míg sűrű krémmé alakult. Színe az őszi hulló falevélét idézte, ami a legszebb narancssárga. Ezt kevertem ki a sajtkrémmel. Íze pont mint a cheddar-é. A húst ezzel-azzal ízesítettük. Konkrétan nem írtuk le, szóval tudja a fene :) Sütés után rákentünk egy kanálnyi sajtkrémet. A buciba jégsaláta és paradicsom szelet került még.

Jöjjön az egyik nagysikerű a Creol. Igazi napon érett mangó, citrom leve, koriander, újhagyma és némi paradicsom magjai (grains of paradise) hamis bors alkotta a salsa-t. A húst örölt korianderrel, szegfüszeggel, szegfüborssal, színes borssal, szerecsendióval, friss gyönbérrel és korianderrel ízesítettük.
Ezt egyszerűen imádta mindenki.

 Eztán jött a nagy megosztó, a levendulás. Aki szerette a levendula illatát és ízét az mind imádta, aki nem szerette ezeket, természetesen nem kedvelte a burgert. A húsba kakukkfű, levendula, mogyoró hagyma és bors került. Levendula vsak annyi került bele, amitől illatos lett, de ízében nem tolakodó. Divatosan mondva nyomokban felfedezhető. Oda voltam érte. Mindössze kis paradicsom volt a kiegészítője a buciban.

Az ázsiai burger húsába friss gyömbér, friss kurkuma, friss koriander, friss zöldbors, halszósz, friss zöldbors és picike cukor került. A szószba pedig gyömbér, fokhagyma, friss piros chili, újhagyma, rizsecet, cukor, halszósz és mogyoró olaj került. A kiegészítő jégsaláta volt.  a változat is állati sikeres lett.

Készítettünk egy hagyományosat is. Házi ketchuppal, Coleman's mustárral, jégsalátával és paradicsom szelettel.

A bizarr dolgokat kedvelőknek csináltunk egy olyat is, amiben másfél éves teljesen kiszáradt parmezán jellegű sajt került reszelt állapotban. Alex alias Takács Alexandrosz kedves sommelier és barista barátunknak egyik kedvence lett, de volt aki kifejezetten utálta. Az ilyen öreg sajt inkább pasis, mint csajos. Igazi intenzív íze lett. Nekem nagyon bejött. A nagy izgalomban ezt nem fotóztuk le.

Az utolsó, de szintén dobogós az arabos ízvilágú lett. Ebbe római kömény, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, ánizs, bors, paprika krém került, és friss menta levél aprítva. Egy paprika saláta is dukált mellé, ami római köménnyel lime levével, sóval, borssal és paprika krémmel lett ízesítve. Igazán jó kiegészítője lett a fűszeres húsnak.

Természetesen volt sült krumplink is szalma és cikkelyes formában. Narancs, meggy, alma pálinka és persze sör.
Jó kis nap volt. Bármikor újra kezdeném. Remélem fogjuk is.

A kecskeburger kísérletünk eredménye: a jó minőségű kecskehús szinte kiált azért, hogy burger készüljön belőle. Simán állja a versenyt a marhahúsokkal. Két ízkombináció, a levendulás és az érlelt sajtos megosztotta a kóstolókat, a többi viszont osztatlan sikert aratott.