Szemérmetlen csokitorta

Most van az, hogy akasztják a hóhért. Életem első tortája következik. Egy fantasztikus csokitorta. Mondanom sem kell, hogy ezen alkalomból az én megrendelőm és édes konyhatündérem is beszállt a munkába. Nem mondhatom, hogy ez könnyítette a helyzetet. Az ő feladata a piskóta elkészítése lett, az enyém a töltelék megalkotása, amihez persze pontos utasítást kaptam: olyan krémes legyen mint egy pohárkrém és annyira csokis, amennyit bevallani sem merek.

Sushi falat pálinka és citromfű zselével

A nagymamám, ha élne, minden bizonnyal elverte volna a kezem, ha meglátja, hogy játszottam az étellel. Az előzménye az volt, hogy a sors véletlenül belekevert egy főzőversenybe, amit bloggereknek hirdettek meg. A feladat az volt, hogy a kiosztott pálinkával kellett főzni valamit. Nekem vilmoskörte jutott. Jó pár ételt lefőztem. Volt amit öt különböző technológiával készítettem el, mert kerestem a legjobb álagot és azt a módszert, amiben az alkohol már nem dominál az ízek fölött és a pálinka eredeti aromája is leginkább megmarad. A zselésítés erre remekül alkalmazható.

Kis hevítés a pálinkának, aztán infúzionálás, ami azt jelenti, hogy a meleg folyadékot le kell fedni fóliával és ekkor az illatok, aromák nem elpárolognak, hanem visszavándorolnak a lébe. Na pont így tettem a pálinkával. A képen alul látható zöld zselé pedig citromfű kivonat. A friss citromfű leveleket nagyon kevés folyadékkal botmixer segítségével teljesen lepürésítettem, majd egy nagyon sűrű szűrőn átfolyattam, így a rostok nem kerültek a kivonatba. Ha valakit megáldott az isten egy thermomix birtoklásával, netán saját magát ajándékozta meg vele, akkor mondanom sem kell, hogy semmilyen szűrésre nincs szükség, mert az a gép csodákra képes aprítás és pépesítés terén. Minde esetre nekem olyanom nincs, de nagyon szeretnék egyet.

Sulyom fánk

És a mai érdekesség. Magyar nevén sulyom, más néven vizigesztenye. Bármily meglepő a hazai vizek lakója. A Tisza és a Bodrog melegvízű holtágaiban megterem. Olvastam valahol, hogy Nyíregyházán a XIX. század közepén annyira közkedvelt volt a főtt sulyom fogyasztása, hogy az eldobált héjjaktól nem lehetett mezitláb közlekedni. Nekem itthon a kétágúból van, de hazánkban a három illetve a négyágú szaporodott el. 

Gránátalmás tápiókagyöngy puding

Kaptam egy zacskó tápiókát egy ismerősömtől, aki azt mondta, hogy nem tud vele mit kezdeni.
A tápióka puding egyre divatosabb itthon, és már én is gondoltam rá, hogy kipróbálom, de valahogy mindig elmaradt. Már évekkel ezelőtt ettem ilyet és nagyon ízlett. Igaz az állagához való hozzászokás eltartott egy darabig. Az a helyzet, hogy mi európaiak a saját süteményeinket szeretjük, hiszen ehhez vagyunk hozzászokva. Ez, így helyes is. Viszont érdekes, hogy híres szakácsok már mondtak olyat, hogy bár először az ázsiai édességek kifejezetten furcsák voltak számukra, de kis időt eltöltve ebben a térségben és sok ottani süteményt elfogyasztva azt mondták, hogy sokkal érdekesebbnek és szerethetőbbnek tartják ezeket.

Indián cseresznyés panna cotta és egy piciny aromabolt

Az elmúlt hónapok egyik kérdése az volt a munkahelyen, hogy új irodát találjunk népes csapatunknak.
Ami elsőre könnyűnek tűnik az a gyakorlatban nem is annyira egyszerű. Én is beszálltam a keresésbe, vagy inkább csak a megtekintésbe. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy lelkesen mentem megnézni az aktuális lehetőségeket, de ismét bebizonyosodott, hogy semmi sincsen véletlenül.

Egy idősebb házaspár ajánlotta az ingatlant, ami egy polgári stílusú önálló ház volt, nagyon igényes belső kialakítással, nagy terekkel, ápolt kerttel. Ideálisan nézett ki. (Mint kiderült a meghírdetettel szemben, csak a felét adják ki, ezért sajnos nem felelt meg a méret.)

No, de a lényeg! Érkezésünkkor a tulajdonosnő türelmünket kéri, amíg bezárja a ház mellett lévő pici boltocskát. Volt annak egy nagy kirakata, de semmi sem volt benne, így még csak oda sem néztünk. Nem mondhatom, hogy felhívta magára a figyelmet a boltocska.
Ügyet sem vetettünk volna az egészre, ha a látogatás végén a hölgy be nem invitál minket az üzletbe, hogy egy névjegyet adjon. Na, ott néztem nagyot.

Mézes rák karamellás dióval

Szeretem az érdekesen, idegenül ható ízeket, fűszereket, amik mára a konyhám alapját képezik, azonban van néhány étel, ami számomra is különlegességnek számít, ilyen a kacsanyelv, borjúín leves, tintahal bárányhússal töltve, hogy többet ne mondjak.
Most egy újabb érdekes, különleges ízzel találkoztam, a receptet Trollanyu által ajánlott oldalon találtam.  Az oldal neve Rasa Malaysia és a recept neve mézes diós rák, de szerintem jobban hangzik a mézes rák karamellás dióval.
Valóban jó az oldal, mert tele van az általam is kedvelt távolkeleti ételekkel. Ebben a receptben található egyetlen alapanyaggal sem vagyok rossz viszonyban, de a párosításuk számomra annyira visszataszító volt, hogy eldöntöttem egy életem egy halálom, kipróbálom.

Csokiszuflé maracuja öntettel

 Tudvalevő, hogy nem vagyok egy nagy süteményes és ebből kifolyólag nem is szoktam sütni. Hát, most megtört a jég. Előre hangsúlyozom, hogy nem sikerült tökéletesen. Amiért mégis írok róla, hogy megint visszaigazolódott nálam, hogy jó ha az ember kikéri mások véleményét, de nem kell mindent pontosan követni, pláne ha az ember látja, hogy a dolog nem jó irányba halad. Persze annyi biztonsági tartalékot betettem, hogy áthívtam a szomszédomat, aki régen a híres Fórum szálló kávézójában volt cukrász.

Egzotikus pandan puding, azaz coco cotta

Panna cotta, azaz tejszín puding. Isteni! De mi a helyzet, ha a tejszín kókusztejjel és pandan levéllel cserél helyet?

 Most egy érdekesség bemutatására vállalkozom. Kivételesen a nehezebben beszerezhető alapanyagok közé tartozik (még számomra is) a pandan levél.
A pandan más néven csavarpálma. Mivel 600 fajtája van nem kicsi a választék. Ami ehető az a pandanus amaryllifolius. Tessék kérem otthon körülnézni, vagy a neten. A pandan egy rendkívül illatos növény. Íze is van, de nem markáns. Igaz, aki egyszer kóstolta mindig rá fog ismerni, mert beleég az orrba az illata. Többnyire édességet készítenek belőle, de a rizs illatosítására is szuper. Ha az ember ledarálja élénk zöld lé facsarható ki belőle. Mondanom sem kell, hogy mindent megszínez.

Csokoládé pohárkrém levendula zselével, olívaolajjal és füstölt sóval

A csoki pohárkrém akár csak a panna cotta egy igazi átverős desszert. A könnyű, lágy, már-már simogató íz egy gyilkos kalóriabombát rejteget, cserében még csak nem is egészséges. Viszont űber finom és nem kell órákat bajlódni vele.
Életem elsője volt ez a mostani csokikrém. Ismétlés garantálva. :-)

Éjszakai mini rakott palacsinta és óriási lelkiismeret furdalás

Egy órája azt kérdezte Sára, hogy nemet mondanék-e egy rakott palacsintára. Hát, nem tettem. Kiszaladtunk a konyhába és közös munlával 40 perc alatt ezt kreáltuk. A palacsinta hagyományosan készült, viszont a mértékkel evés jegyében 10 centisek lettek. Naná, hogy vasagok.
A töltelék rikotta túró cukrozva, finom, reszelt citromhéjjal és egy leheletnyi citromlével. Ez volt egy réteg, a másodikat erdélyből hozott meggylekvár adta. A ropogósság kedvéért pedig frissen pirított idei dió. Rétegezés után a tetejére vadhibiszkusz és passió gyümölcs szirupot öntöttünk és a maradék diót rászortuk
Tutira pokolra jutunk.

Mini túrós batyuk

Aki már evett teljes kiőrlésű tönköly lisztből, cukormentes lekvárral készült zserbót például, az pontosan tudja, hogy nem csak ronda, de valójában mindennek nevezhető csak finomnak nem, bár tény, hogy elhitetjük magunkkal az ellenkezőjét. Legalábbis próbáljuk.  Viszont vitathatatlanul egészséges.
Hasonló az élmény a 100%-ban teljes kiőrlésű liszttel, élesztő nélkül készült kenyerek esetében is.
Érzem, hogy amit eszem, nem terheli a szervezetem, nem fúj fel és nem is eszek belőle annyit, mint a gonosz fehér kenyérből, de hát az vele a baj, hogy nem okoz élményt.