Ropogós garnélák hógombával

Sára látja, hogy nekiveselkedek egy újabb bejegyzésnek. Kéri, hogy csak nem a mai élményeimet írom-e meg? Nem akartam, mert nekem abban bizony semmi élményem sem volt. Az ilyen dolgokban még sikerélményem sincs, holott megoldottam a problémát. Még télen kitalálta a lelkem, hogy szeretne egy falra szerelhető ruhaszárítót a kert hátsó falára. Nem is lenne ez gond, ha nem lenne tíz centis pihe-puha szigetelés a falon. Pont remek alap, amikor vagy tíz kiló ruhával terheli az ember a szárítót. Ilyenkor ezer százalék, hogy a szárító alja egyre mélyebben fog belesűlyedni a szigetelésbe. Sára minden alkalommal cikiz, ha veszek valami barkács cikket, tudni illik állandóan hangoztatom, hogy mennyire gyűlölöm a fúrás-faragást. Ezen mondataim és az általa valósnak hitt kép ellentéte miatt még mások előtt is igyekszik leégetni. A helyzet a következő: tényleg ki nem állhatom, az ilyen otthoni és kerti munkákat, azaz barkácsolásos ezermesteres szarokat.

Amikor a három jóbarát találkozik

"Ez itt a három jó bari, ki mindig összetart, ez itt a három jó bari, ez itt a három jó bari...."
Hát, a bari akár stimmelhetne is, ha bárányt értünk alatta és nem a Másnaposok teljesen idióta szakállas fazonja ugrik be. Persze, hogy az ugrik be. Ráadásul a bárány sem stimmel, mert az meg malac volt itt.
A lényeg, hogy három különféle húst vettem alapul a mostani ételhez, ami mindennek dacára rövid idő alatt elkészül. Az meg már sejthető, hogy egy összetett ízű étel következik.
Bár a mi magyar konyhánk nem bővelkedik a hús és halfélék vegyítésében erre mégis sok példát találunk. Egyrészt már a spanyolok is rég rájöttek, hogy ez milyen remek ötlet, de ilyesmit ázsiában is felfedezhetünk. Én most az egyik legegyszerűbb kínai ihletésű dologra szavaztam.

Bárány gombócok kínai stílusban

Amikor római köményt használok egy kínai ételhez, mindig képzavarba kerülök. Használja az arab világ, india és mexikó is bőséggel, de régebben nem gondoltam volna, hogy kína is. Persze annyi lélekjelenlétem azért van, hogy ilyenkor kínai csomagolású fűszert veszek. Nekem ez a fűszer igazából nem annyira ázsiai, de tény, hogy ott is jelen van.

Az étel alapját az a bárány adta, amit Wang mester éttermében kóstoltam. Ő nagy hőn megpirított sok póréhagymát és báránycombot rengeteg római köménnyel. Én darált bárányhúst használtam, amit apróra vágott vöröshagymával, fokhagymával, római köménnyel, sóval és borssal ízesítettem. A húsból picike, másfél centis gombócokat készítettem. Ezeket bő olajban hirtelen kisütöttem.

Hirtelen sült csirkecomb hoisin szószos zöldségekkel

Az egyik kedvenc fűszer párosításom kínai ételnél a chili, gyömbér és szecsuáni bors hármasa. A szecsuáni bors nagyon jellegzetes, markáns ízű fűszer. Tény, hogy a magyar ízvilágtól messze áll. Talán ez lehet az oka annak, hogy a kínai éttermek is fukarul bánnak a használatával, szinte elő sem fordul az ételeikben. Nem tudnám megmondani, hogy először megkóstolva milyen lehet ízleleni, mennyire gondolná az ember, hogy ehetetlen, mert mi itthon imádjuk, szerintem függők vagyunk.
Emlékszem, amikor pl. koriandert először kóstoltam, annak határozottan szappan íze volt. Sára konkrétan kitúrta a tányér szélére és közölte, hogy ehetetlen. Most meg, ha nincs egy héten legalább egy alkalommal korianderrel készült ételt, hiányolja. Hogyan lehet, hogy a szappan íz eltűnik, az illatát könnyednek, finomnak az ízét pedig frissen zamatosnak érezzük? Fogalmam sincs, de így van.

Szárazra főtt övhal aszalt szilvás szószban

Még hajdanán, amikor Wang mesternek az étterme a második kerületi Fő utcában volt és a karrierje kezdődni látszott jártunk az étteremben Sárával. A neten olvastam, hogy egyedül nála kapható friss házi tésztából készült zöldséges köret. És valóban. Bele sem kezdek, hogy elmeséljem az élményt, mert lehetetlen. Semmilyen tészta élményemhez nem hasonlít. Csodás.
Azt viszont elmesélem, hogy hétvégenként a tésztaszakácsot kihozták rejtekhelyéről és megmutatták a mit sem sejtő nagyérdeműnek, hogyan kell tésztát gyártani. Ez önmagában show műsor lehetne, de nem az, hanem a tésztakészítés valós folyamata.

Lótuszgyökér saláta

Mostanában elég sokszor lehetett friss lótuszgyökeret venni az ázsiai árusoknál. Hát, én vettem is. Amit leginkább szeretek benne, hogy nem kell attól tartanom, hogy rám fog romlani, mivel hihetetlenül sokáig friss és kemény marad, pláne ha nem sértjük meg a vákumcsomagolást. Mindig meleg ételt készítettem belőle, és azt is leginkább kacsával párosítva, mert imádják egymást. Most úgy döntöttem,  hogy salátának készítem el.

Csirke mustárgyökerrel és pirított mandulával

A következő recept nem mondható túl bonyolultnak és időigényesnek sem, de tény, hogy az egyik alapanyag még a kínai éttermekben sem elterjedt. Ez a mustárgyökér. Semmihez sem hasonítható roppanós, bár alig-alig, de mégis gumiszerű zöldség. A távolkeleti konyha kedvelt alapanyaga. Le merem fogadni, hogy mifelénk megy a szemétbe. Rákeresve a neten legalábbis semmit sem találtam róla. Az ázsiai üzletekben, kulináris boltokban fillérekért lehet hozzájutni. Mellékelek egy fotót, de a legtöbb cég majdnem hasonló csomagolást használ méretre, színre meg a zöld és ezüst párosítását alkalmazzák. Nevezik shichuan vegetable-nek, preserved vegetablesnek is, de kínai nevén ja-choi. Ez egy pácolt sós zöldség. Van normál és csípős változata is.

Ötfűszeres sült kacsa pikáns szósszal

Egy kacsa, akárhonnan is nézem, nem kétemberes adag. Viszont, ha van otthon egy darab, már megsült kacsahús, azzal gyors vacsorát lehet összedobni. Van, hogy egyszerűen lefagyasztom a már megsült kacsahúst és alkalmattán elkészítem vacsorának, de előfordul az is, hogy a kacsasütést követő néhány nap valamelyikén használom fel és nem jut el a fagyasztóig.
Szeretem a kacsa zamatos, ízes húsát, mert pikáns kínai ételt lehet belőle készíteni, ha nem akarom másnap is a  sült kacsa - káposzta párosítást.
Szépen szeleteljük fel, vagy, kézzel tépkedjük tetszés szerinti cafatokra a sülthúst. Ha szükséges, szórjuk meg sóval és dörzsöljük be ötfűszer keverékkel. Vágjunk egy kis gyömbért szeletekre és 2-3 centis darabokra pár szál újhagymát.
Jó forró serpenyőben kevés olajon mindezt pirítsuk össze úgy, hogy a gyömbérrel kezdjük fél perc múlva mehet a hús, és az újhagyma csak a legvégén, hogy ropogós maradhasson.

Szárazra sütött báránycsíkok hoisin szószban

Tegnap láttam valami filmben a következő okosságot, amit egy kisfiúnak mondott egy okos felnőtt. Valószínűleg ez az egyetlen oka, hogy okosság, ami elhangzott. Szóval: tarts ki a végsőkig, az utolsó pillanatig, mert bármi megtörténhet, még akkor is, ha csodának kell történnie.
Nem így volt szóról szóra, de a lényeg, hogy akkor is higgy valamiben, amikor az eszed már pontosan súgja, hogy mekkora barom vagy, amiért még mindig kitartasz.

Fokhagymaszár sertés szűzzel

Ez pont egy olyan kínai étel, amit nagyon szeretek. Sőt!!! Amikor még működött Wang étterme a szecsuáni, akkor megismerkedtem egy magyarul tökéletesen beszélő fiatal kínai sráccal, akit Bebe-nek hívtak. Bár a kínaiak nem nagyon vegyülnek velünk, a fiatalok aránylag nyitottak. Látta, hogy egy kis Smart-tal érkeztünk az étteremhez és lecsapott rám hátha tudom, hogy a defekt esetére való szettet hol lehet olcsóbban megkapni. Smart csak a nagy hitű embereknek való, ugyanis nincs benne hely pótkeréknek. Ha messze vidéken kapsz defektet, netán külföldön, akkor annyi neked. Ez a szett is csak kicsi hiba esetén alkalmazható.

Báránymájas leves

Nem mondhatnám, hogy élek-halok a belsőségekért. Valójában sohasem veszek. Ez a mostani beszerzés Sárának is feltűnt, nem is hagyta szó nélkül. A válaszom épp olyan érthetetlen volt számára, mint maga a tény, hogy májat vettem. Pedig egyszerű, azért vettem májat, mert májat akartam enni. Láttam a tekintetén, hogy ez olyan számára, mintha héberül mondanám, még vagy háromszor megkérdezte másként, hátha kap egy olyan választ, amit értelmezni tud, mondjuk olyasmit, hogy "a hentes akkor volt hajlandó a bárány bordákat is eladni, ha a májat is megveszem". Ez persze még baromság is, mert miért adná csak akkor, de biztos vagyok benne, hogy ezt hamarabb elfogadta volna, mint az egyszerű tényt: májat akartam enni.

Ahogy az olykor előfordul,  a vásárlás után már veszít a kezdeti lelkesedés és lendület és a jó ötletnek tűnő máj-étel, valahogy kezd szertefoszlani a fejemben és nem jön a gondolat, hogy hogyan is készíthetném el. Ekkor fordul a kocka és az eddig értetlen Sára hozza megoldást. Persze, neki könnyű, hiszen szereti a májat, bár bárányt még nem evett. Legalábbis ezt állítja.

Ötfűszeres oldalas sütőtökkel

Szinte soha nem eszünk sertés húst, csupán az oldalas rendszeresebb vendég. Többnyire valamilyen ragacsos, édeskés ázsiai változatban készítjük el. Most nem erre esett a választás. Sára azt mondta, hogy omlós dolog legyen. Szokás szerint elővettem az egyik klassz vaslábasomat és beletettem a húst. Lereszeltem egy darab gyömbért, tettem hozzá némi fokhagymát is. Beleszórtam a lábosba és felöntöttem édes főzőborral. Hozzá tettem a feldarabolt oldalast és jócskán szórtam bele ötfűszer port. Lefedtem és betettem a sütőbe. A húsokat többnyire érdemes először körbe pirítani, mert akkor a szaftok bent maradnak. Ebben az esetben ilyet nem tettem, mert éppen azt akartam, hogy kifolyjanak.

Ötfűszeres főtt marha paradicsomos szószban

Egy darab marhahúst beleteszek egy kis vízbe, amibe édes főzőbor, szójaszósz só és ötfűszer keverék kerül. Puhára főzöm és hagyom a főzőlében kihülni. A szószhoz felvágtam egy darab gyömbért és póréhgymát szeletekre, amit kis olajon elkezdtem pirítani. Hozzátettem egy gerezd aprított fokhagymát is, majd felöntöttem paradicsomszósszal. Tettem bele kevés szójaszószt, de csak annyit, hogy nehogy barna legyen tőle. Került bele még egy csillagánizs és egy kis szecsuáni bors is, na meg chili.

Vacsora kínai gyorsbüfé stílusban

Vannak napok, amiknek jobb volna meg sem történniük. Persze, megtörténnek és a legrosszabb, hogy sokkal hosszabbnak tűnnek mint egy jó, vagy akár egy átlagos nap.
A rossz napra nem lehet felkészülni, nincs előjele és leginkább csak egyetlen mozzanata rossz, ám ettől az egész pocséknak tűnik.
Ilyenkor mindig úgy érzem, hogy húst kell ennem, húst valami nagyon durva ízesítéssel.

Darált marhahús répával és szójacsírával szecsuáni stílusban

Ma gyorsnak kell lennem, mert már megint későn sikerült hazaérni. A fiam is itt van és nagy nehezen sikerült mindenkivel addig egyeztetni, míg közmegegyezésre kínai étel lesz a vacsora. Persze felajánlottam, hogy rendeljünk pizzát, de nem kellett senkinek :)  Az is nehezen született meg, hogy miből legyen. Végre megálmodták, hogy szárított kétszersült marha, de a boltban nem volt megfelelő hús. Így maradt a darált marha hús.

Osztrigaszószos szójacsíra

Egyik napról a másikra beleugrani egy tavaszi tisztító kúrába, még gondolat szintjén is nehezemre esik, viszont érzem a nyomást rendesen ebben a kérdésben. Úgyhogy ki-ki tekintgetek a kalória szegényebb ételek irányába, mondjuk úgy ráhangolódásként.

A szójacsírát imádjuk. A baj csak annyi vele, hogy a boltokban csak szója szárakat lehet kapni. Ez azt jeleni, hogy az nekem már nem csíra, ami 8-10 centi hosszú. 3-4 centis, az már igen. Ilyet csak kínaiaknál, vagy vietnámiaknál lehet kapni. Legalálbbis Pesten. Gigantikus a kettő között a különbség.

Kínai ropogós csirkecomb kockák

Ez megint egy olyan kínai étel, amit nagyon szeretünk. Jobbfajta kínai éttermekben előfordul, de más-más névvel illetik. A lényege viszont változatlan. Csakis csirkecombból készül, sok chilivel, gyömbérrel és fokhagymával. A legjobb benne, hogy minden ropogós. Semmi szójaszósz és egyéb fűszer, csak érthető egymástól elkülönülő aromák. Ráadásul semmilyen ragacsos massza sem borítja, amit sokan nem is szeretnek.

Csirkecomb kockák zellerszárral

A fiam meglátogatott és azt kérte, hogy csináljak valami kínait. Nem sokat teketóriáztam és az egyszerűség kedvéért és az egészség oltárán létrehoztam egy igen egyszerű ízű, mondhatni fűszerezetlen fogást.

Szecsuáni csirkeszárnyak - haladóknak!

Ha van étel, amire azt mondhatom, hogy top-top-top, akkor ez az. Amíg az ember nem eszik egy jól elkészített szecsuáni csirkeszárnyat, addig csak szereti a kínai konyhát, ez után viszont imádni fogja.
Tökéletes borzalom. Így tudnám leginkább jellemezni ezt az ételt, mégis ha beleízlelek, akkor muszáj tovább és tovább ennem, míg az utolsó kis szárnydarabocska is elfogy. Minden falat egy újabb szenvedés és egy újabb gyönyörűség is egyben. Perverz, ezért mondom, hogy csak haladóknak.

Van még két fontos tudnivaló, annak aki otthon nekilát elkészíteni:
1, Olyan mérhetetlenül erős, torokkaparó szag fog terjengni a konyhában, ami szinte megfullasztja az embert.
2, Valójában kettős szenvedés ez az étel, egyszer amikor befelé megy, másodszor, amikor kifelé. Viszont a jó hír, hogy kipucolja a beleket. :-)

Édes savanyú rák egy kis csavarral

Íme egy finom étel, ami nem lett itthon sikeres. Ez pont olyan, mintha káposztás kockát szeretnének etetni velem, netán porcukorral. Eleve bukás. Azt már bevezettem itthon, hogy bizonyos ételekbe leheletnyi cukrot teszek. Ennek nem az édes íz elérése a célja, a cukor segít abban, hogy híd képződjön bizonyos ízek között. Nehéz ezt megmagyaráznom, de olyasmi, mint, amikor az édes sütemény finomabb lesz ha kissé sózzuk. Ez ennek a fordítottja.

Kínai étteremben nem rendelek soha ananászos csirkét, vagy rákot, mert túl édesre csinálják, illetve kiakaszt, amikor feldúsítják káposztával. A kínaiak sohasem nyomnák az ételeket tele annyi káposztával, mint ahogy nálunk adják. Viszont a káposzta olcsó, így jól lehet a volument növelni általa. Terebess Gábor írt ezer éve egy szakácskönyvet, amit mindenkinek ajánlok. Némi energiával nagy nehezen másolat is található a neten és letölthető. Recept alig van benne, de értékes szöveg annál több. Dinasztiákra lebontva mutatja be a kínai étkezési kultúra fejlődését. Beszél a tartományok közötti különbségekről és rengeteg apró és érdekes dologról. Szuper könyv.