Galamb leves

Komolyan tervbe vettem, hogy újra feltűnök a húspiacon, mármint ahol a bloggerek vannak terítéken. Jó ideje alig publikálom, amit főzök, ám ennek most vége. Reményeim szerint, ha a csapból nem is én folyok majd, de a csöpögés szintjén jelen leszek. A mai bejegyzést az inspirálta, hogy kaptam egy fincsi galambot Noémitől, amiből (nagy elégedettségemre) igazán jó leves kerekedett. És ehhez a fiatal jószág pihe-puha húsa elengedhetetlen volt. A leves az egyszerűség jegyében készült el, már ami ebben a témában rólam elmondható.

Feketegyökér leves, kellevélbe tekert tőkehallal

Egy remek levest szeretnék most bemutatni. Nemcsak az a jó benne, hogy harmonikus ízeivel levesz mindenkit a lábáról, de a szemnek sem utolsó. A feketegyökér egy szuper finom alapanyag, bár kétségtelen, hogy utánajárást igényel a beszerzése. Fura egy szerzet, de megéri bíbelődni vele. Nyersen is finom, ropogós és édeskés. Valójában olyan, mint a fehér spárga annyi különbséggel, hogy elfogyasztása után nem pisilsz büdöset.

Hideg paprika víz rákkal és koriander emulzióval

Inkább arról vagyok elhíresülve, hogy tobzódok a fűszerekben, mintsem naturásis ízeket teszek egymás mellé. Pedig azt is szeretem. Sokszor pont az egyszerűség esik jól. Persze ez nem mindig párosult könnyű és gyors elkészítéssel, ahogy jelen esetben sem.

A paprika víz előállításáhot nem is kell más, mint jó adag kápia, vagy kaloforniai paprika. Ezt sütőben meg kell sütni, míg a külseje feketedni nem kezd.

Kókuszos sütőtök leves rostélyos csíkokkal és fokhagyma chipsszel

Szó, mi szó télen nem könnyű változatosan zöldségfélét enni, ha legalább hellyel-közzel tartani akarom magam a szezonális dolgokhoz. Már pedig úgy néz ki, hogy tartani akarom. Lassan egy éve szinte kizárólag vegyszermentes, kistermelői forrásból származó zöldségeket használunk (kivéve az extra beszerzéseimet, amiket itthon nem termelnek). Ennek egyik következménye, hogy abból igyekszünk ételt készíteni, ami elérhető ilyenkor, másrészt meg ismerve a jó minőségű zöldségek ízét,   a télen kapható ízetlen paradicsomok és társaik nem hoznak lázba. Szóval, marad a répa, cékla, sütőtök és egyéb eltartható gumósok.

Karalábéleves lazaccal sáfrányosan

Íme egy gyors és ízletes leves hétvégére. A felkockázott karalábét egy lefedett lábosban pár evőkanál víz hozzáadásával megpároltam. Szeretem, ha olyanra sikerül az állaga, hogy már puha, de még van benn kis ellenállás. A pároló lébe tettem kis sáfrányt is, ami szép színt ad a lének és persze kellemes ízt is.
Kell hozzá még egy kis újhagyma, amit kevés vajon le kell pirítani, majd mehet rá a szintén kockázott lazac. Az egészet felöntöttem tejszínnel és annyi vízzel, hogy ne legyen a kelleténél töményebb és zsírosabb. Még pár pillanat az összerottyantás kedvéért és lehet is tálalni. Ugye, hogy egyszerű és gyors recepteket is tud a Műkedvelő?!

Savanyú csípős curry garnélával és akác leveles omlettel

Múlt héten a vietnámi Kicsi Lee-nél jártam, ahol megesett a szemem egy eddig soha nem látott zöld levélen. Na ez mi, kérdeztem? Szegénynek lövése sem volt, de annyit tudott, hogy csak a thaiföldiek veszik. Kérdezte tőlem, hogy szerintem milyen az illata és az íze. Bakker, ez olyan, mint a záptojás, az íze meg tisztára kénes. Atya világ! Ez olyan, mint a durian, csak nem édes. Na jó valamivel, sőt sokkal kellemesebb, de akkor is büdös. Lee kérdezte, hogy én mihez használnám? Zsigeri válasz érkezett: tojáshoz. És YEES!!! Szegény nem tudta a magyar nevét, de szerencsére a thai-t igen. Cha om a neve.

Rákerestem a neten és azt láttam, hogy valóban tojáshoz eszik. Egyfajta rántottát készítenek belőle és azt mártogatják egy chilis szószba. Van egy thai curry is, amit Gaeng Som Kai cha Om Gung néven illetnek. Azaz savanyú csípős leves garnélával és akác-omlettel. Szóval futó akácot vettem. Ennek a növénynek a hajtásait adják el, amik oly gyorsan nőnek, hogy 3-4 naponta szedhetők. Jó körülmények között ennél sűrűbben is. Valóban a pokol kapujának növénye a kénköves illatával. :-)

Rák erőleves... menőzve consommé

Nem vagyok híres a naturisztikus ízű ételekről, pedig igen kedvemre valók, de csak akkor, ha az alapanyag íze valóban önállóan megállja a helyét. A garnéla rák héja pont ilyen. De mielőtt mélységesen belekezdenék, hogy milyen sokféle garnéla van inkább felfedem a tuti alapanyag titkát.

Libaleves ázsiai ízekben

Egyrészt idegesítő, másrészt szívet melengető érzés számomra, hogy tele van a fagyasztóm levesalapokkal. Ez persze elég hülyén hangzik, de iziben elmagyarázom. Megint volt szerencsém Ildi barátnőmnél az AHA catering konyhán dolgozni pár napot. Nem egy leányálom itt a munka egy magamfajtának. Annyi feldolgozásra váró alapanyag, amit egyben ritkán lát az ember. Ki nem mindom hány óra folyamatos munka egy pillanatnyi pihenővel, amikor a reggelit, vagy ebédet sebtében bekapjuk, már ha van rá idő. Állandó megfelelési vágy, hiszen nem kisebb az elvárás felém, mint a képzett szakácsok felé. Így ráadásul a teher alatt nő a pálma effektus is vonatkozik rám. Nem nagyon van olyan hogy hibázhatok. Olyan sincs, hogy nem tudom hogyan kell. Kérdezni szabad, de amit egyszer már megmutattak azt tudni kell legközelebb alkalmazni. A két milliméteres kocka az mindig két milliméteres kocka.

Francia hagymaleves ráérőseknek

Nem bocsátkoznék vitába, hogy a francia hagymaleves hogyan készül. Még csak abba sem mennék bele, hogy van-e olyan francia, aki tejszínnel készíti, de annyi bizonyos, hogy eredetileg egy lassan készülő levesről beszélünk, ha a fancia jelzőt használjuk. Lehet persze a dolgot gyorsítani, de nem látom értelmét. Szerintem a hagymaleves mindenhogy finom, de van az eredetibb változatoknak valami varázsa. Olyannyira mély és buja, egyszerűen érződik rajta a rászánt idő. Egy Hedonista pedig rászánja.

Mindennél igaz, hogy jó alapanyag kell hozzá, de ebben az esetben megkockáztatom, hogy elengedhetetlen. Rosszul tárolt, félig megfagyott hagyma, vagy aminek a külső keményebb burkait nem távolították el szörnyű eredményhez vezet. Szóval, hacsak tehetjük szerezzünk valami rendes hagymát. Elmesélem én hogyan készítettem.

Visszatérés a rendes kerékvágásba és ötletek lencsés ételekre

Fűszeres vöröslencse leves

És íme a ma készült vöröslencse levesünk, amiben nincs hús. A buja, de jól megválasztott fűszerhegyek, ha nagy része a gyomornak barátja, akkor igen hasznos a karácsonyi pocaksérülések levezetésében. Ezt már jól kitapasztaltuk, úgyhogy ennél a könnyű levesnél is alkalmaztam. 

Római kömény, gyömbér, fekete hagymamag, koriander, sáfrány, menta, kardamom, szegfűbors, chili. Hogy ne kanalas gyógyszerként vegyem ezeket magamhoz, készítettem egy jó kis levest. :-) 

Tom yam gung - thai csípős savanyú rákleves

Évek óta készülök tom yam gung levest készíteni, de valahogy nem vitt rá a lélek. Egyrészt, nem volt kedvem hónapokig keresgélni az egymásról másolt tévedéssel teli recepteket. Tudom én jól, hogy mindennek van jó sok változata, de az alapok azonosak. Olyan ez, mint a kínai mogyorós csirke a gong bao. Három hét nyomozás után lettem biztos abban, hogy eredetileg nem is volt benne mogyoró. Magyarra fordítva is a kockázott csirke nevet viselte a kultúrális forradalom idején. Eredetileg meg egy császár melletti hivatás nevével illették. Akit érdekel itt elolvashatja a történetét. Naná, hogy én is teszek bele mogyorót, mert azzal isteni finom. A lényeg az volt, hogy az étel licsi aromájú legyen, holott ilyen gyümölcs nincs is benne.  Sok receptet néztem meg, de nagy részük egymás másolata volt. Azért dühítem magam, mert ez van szinte minden étteremben kapható kínai étellel is: nincs köze egy igazi, finom kínai fogáshoz. A neten meg faszságok tömkelegét másolják egymásról.

Báránymájas leves

Nem mondhatnám, hogy élek-halok a belsőségekért. Valójában sohasem veszek. Ez a mostani beszerzés Sárának is feltűnt, nem is hagyta szó nélkül. A válaszom épp olyan érthetetlen volt számára, mint maga a tény, hogy májat vettem. Pedig egyszerű, azért vettem májat, mert májat akartam enni. Láttam a tekintetén, hogy ez olyan számára, mintha héberül mondanám, még vagy háromszor megkérdezte másként, hátha kap egy olyan választ, amit értelmezni tud, mondjuk olyasmit, hogy "a hentes akkor volt hajlandó a bárány bordákat is eladni, ha a májat is megveszem". Ez persze még baromság is, mert miért adná csak akkor, de biztos vagyok benne, hogy ezt hamarabb elfogadta volna, mint az egyszerű tényt: májat akartam enni.

Ahogy az olykor előfordul,  a vásárlás után már veszít a kezdeti lelkesedés és lendület és a jó ötletnek tűnő máj-étel, valahogy kezd szertefoszlani a fejemben és nem jön a gondolat, hogy hogyan is készíthetném el. Ekkor fordul a kocka és az eddig értetlen Sára hozza megoldást. Persze, neki könnyű, hiszen szereti a májat, bár bárányt még nem evett. Legalábbis ezt állítja.

Borscs leves, ahogy épp a kedvem tartotta

A borscs ukrán eredetű étel és igen régi. A név magyarra fordítva medvetalpat jelent, ami valójában egy fűszer. Pontosabban borscsevik volt a növény neve. Bár igen sok minden megtalálható a konyhámban, momentán ilyenem nem volt itthon, úgyhogy épp az az összetevő hiányzott, ami a (hír)nevét megalapozta. Persze az is tény, hogy ki ma már igen nehéz lenne megmondani, hogy milyen lehetett az eredeti borscs. Annyi biztos, hogy jobb helyeken sok alapanyagból áll és igen összetett.

Kékrákos won-ton leves

Végre egy nap, vagy inkább végre van nap. A májusi ősz nem annyira kellemes, mondhatni cudar. Ha nem lennék rest, Isten bizony visszakapcsolnám a fűtést is. Ma meg csak úgy, mintegy fricskaként, hirtelen igazi tavasz, majdhogynem nyár lett. Mondtam is Sárának, hogy inkább otthon húzza az igát, a laptopját kiviheti a kertbe is. Úgy is lett, már hatkor otthon voltunk. Ez bizony nálunk korán van.
Szóval, beajánlottam egy nyáridéző üdítő levest vacsorára, ami lassan készül, de gyorsan elfogy. Hogy kár-e a vesződségért. Persze, de megéri.... Vitathatatlanul sok a pepecs ezzel a levessel és az is tény, hogy vannak hasonlóan finom levesek még a világon, de akkor is megéri legalább a tészta batyukat elkészíteni belőle. Mert hogy ez egy olyan leves, amiben tésztába csomagolt rákhús adja a betétet. A batyuk önmagukban, némi szósz kíséretében is kiváló vacsorát alkotnának.

Víz és ég leves

Ilyen Isten verte napon, mint a mai, amikor még a gondolatokat is kifújja a szél az ember fejéből, valami melegítő étel kell, mondjuk egy forró leves. Bár, ha jobban belegondolok van akit a hideg ráz, ha egy rák néz vele farkas szemet a tányérból.
Hát, azoknak valóban nem ez lesz a meleget adó leves, de nekem igen.
Az édesvízi tarisznyarákot nem a húsért szeretjük, mert az az amiből igen kevés van neki. Viszont ezek a pici rákocskák igen finom leves alapot adnak, amihez hozzápakolva egy-két finomság, máris tökéletes étel kerekedik.

Harmadik ünnepi menü: házi kacsa és aszalt gyümölcsös vadleves

Sára testvéréék saját tenyésztésű kacsát hoztak karácsonyra. Filigrán, izmos egyedek voltak, gyönyörű színű a húsuk és a bőrük. Katiék nagy gondot fordítanak az állataikra, semmi vegyszer, semmi tápozás, nagy tér a mozgáshoz. Igaz, nem is gigászi méretű példányok, cserébe hihetetlenül finomak.

Ezt a menüt főként Katival együtt készítettük a sültet ő én meg a levest és a desszertet.

Malacsült és a karácsony második menüje

Az volt a tervem, hogy a karácsonyi napok alatt a lehető legkevesebb időt töltöm a konyhában. Ezért amit csak lehetett előkészítettünk, illetve olyan ételeket választottam, amik nem igénylik a folyamatos munkát. A második karácsonyi menü sütőtök krémleves és sült malac volt, desszertként pedig panna cotta.

Könnyű, halas ünnepi menü

Be kell látnom, hogy nehezen viselem, ha más is dolgozik a konyhámban. Ezt leginkább azért kell bevallanom, mert Sára "rámolvasta". Talán igaza is van, talán.

Mivel nálunk volt idén karácsonykor a bázis, kénytelen voltam hagyni, hogy más is érvényesüljön a tűzhely mögött. Egyáltalán nem szórakoztatott. Sára kuncogott magában, amiért egy percre sem voltam képes lazítani, folyton ott sertepertéltem a pultnál akkor is, ha nem én voltam a "főszereplő". Tudom én, hogy karácsonykor épp az a jó, hogy közösen készülődünk, főzögetünk, na de mindezt az én konyhámban? A máséban igen, de nálam már más kérdés. Fegyelmeztem magam és a közjó, és családi béke érdekében igyekeztem abszolút együttműködő családtag lenni. Mondjuk, hogy sikerrel.

Paradicsomleves bottargával és bazsalikommal

Azt gondolom, hogy amennyire semmi cécó nem kellett a vacsora elkészítéséhez, annyira semmi fölös dumát nem kell hozzátennem. Az egyetlen dolog, amiről kell pár szót ejtenem az a bottarga. Ez egy a sok megnevezés közül. Mivel sok angol nyelvű, de csak egy magyar leírás található ezt be is csatolom:bottarga Szerencsére bővelkedünk a nyáron eltett különféle paradicsomszószokban. Elővettem egy szép pirosat és lábosban felmelegítettem. Tényleg csak az íze kedvéért, de daráltam bele egy kis borsot. Felaprítottam pár levél bazsalikomot és a tányér egyik szélére tettem, a másik szélére meg bottargát reszeltem, persze szeletelni is lehet, ha valaki úgy szereti. Evéskor mindenki ízlése szerint tehet a levesbe a fűszerekből. A bottarga intenzív és sós, ezért a levest sózni nem kell. Hihetetlenül gyorsan kész és egyszerű fogás, pláne azokhoz képest, amiket néha kreálok. Viszont roppant összetett és kifinomult ízeket produkálnak az összetevők. Egyszerű, mégis fenséges ízek.

Leves édesvizi tarisznyarákból

Megkérdeztem ma Sárától, hogy szerinte milyen gyakran ismétlek egy-egy ételt. Azt felelte, hogy nagyon ritkán, bár van egy-két kedvencünk, amit időről - időre megcsinálok. A tofumetélt saláta például elég gyakori fogás nálunk, a top kedvencünk a szecsuáni csirkeszárny, amiről még nem is írtam, pedig megér egy misét, és ott vannak a vietnámi levesek, na meg a mogyorószószos rák.
Végig futott az agyamon ezeknek az ételeknek az íze. Nagyot nyelve csak annyit mondhatok, nem csoda, hogy ezeket ismételgetjük.