Ami elsőre könnyűnek tűnik az a gyakorlatban nem is annyira egyszerű. Én is beszálltam a keresésbe, vagy inkább csak a megtekintésbe. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy lelkesen mentem megnézni az aktuális lehetőségeket, de ismét bebizonyosodott, hogy semmi sincsen véletlenül.
Egy idősebb házaspár ajánlotta az ingatlant, ami egy polgári stílusú önálló ház volt, nagyon igényes belső kialakítással, nagy terekkel, ápolt kerttel. Ideálisan nézett ki. (Mint kiderült a meghírdetettel szemben, csak a felét adják ki, ezért sajnos nem felelt meg a méret.)
No, de a lényeg! Érkezésünkkor a tulajdonosnő türelmünket kéri, amíg bezárja a ház mellett lévő pici boltocskát. Volt annak egy nagy kirakata, de semmi sem volt benne, így még csak oda sem néztünk. Nem mondhatom, hogy felhívta magára a figyelmet a boltocska.Ügyet sem vetettünk volna az egészre, ha a látogatás végén a hölgy be nem invitál minket az üzletbe, hogy egy névjegyet adjon. Na, ott néztem nagyot.
