Translate

2013. szeptember 29., vasárnap

Gyömbéres tintahal zöldbabbal

Rendszeres vendégszereplő a kalmár a konyhánkban. Főként a kalmár csápok a liblingek. Most a sokkal ritkábban használt tintahalat, illetve szépiát választottam. Egyrészt, mert roppant jó áron lehet kapni a vietnámiaknál. 1600 forint egy kiló konyhakész alapanyagért igen vonzó. Én részemről semmi félelmet nem érzek a vietnámi élelmiszerek iránt, sőt. Tudom, hogy komoly ellenkampány megy a halak és rákok ügyében, de ez szerintem a nyugati államok lobbija. Érdemes ezt a riportot a 15-ik perctől megnézni. A szennyezett pangasiusról szól. Vagy sem???

Jó régen, még kínai éttermekben láttam, hogy a tintahalat úgy teszik omlósabbá és szebbé, hogy keresztben mindkét irányból bemetszik minél mélyebben, de arra vigyázva, hogy nehogy átvágják. Ettől a módszertől nemcsak amolyan sünis lesz, hanem szépen össze is tekeredik és ha téglalap alakú darabokat vágtunk, olyan 1-1.5 x 4-5 centiseket - vagy ki milyet akar - akkor tényleg nagyon mutatósak.

A tintahal darabokat forró olajba kell dobni és szinte egy, maximum két perc alatt készre sütni. Jelen esetben arra gondoltam, hogy friss zöldbabbal egészítem ki. És ez jó ötletnek is bizonyult. Jut eszembe mostanában alig van új bejegyzésem. Az indok munka, stressz, fáradtság. Vajon kimentettem magam???? Főzök majd minden nap, de az írás mostanában nehezebben megy.  
Visszakanyarodva, a zöldbabot kevés olajon addig pirítottam míg elvesztette nyerseségét, de még megtartotta roppanósságát. Ehhez nem adnék meg sütési időt, bár ezt máskor sem szoktam. Most azért nem, mert a legegyszerűbb mód, hogy megállapítsuk jó-e már a bab, hogy pár tíz másodpercenként beleharapunk egy darabba. Amikor a bab készen lett kivettem a serpenyőből és a benne maradt olajon egész apróra vágott gyömbért pirítottam egy percig.

Ebbe dobtam bele a tintahalakat és egy karikákra vágott piros chilit. Iziben meglocsoltam egészen világos szójaszósszal és daráltam rá fekete borsot, de nem sokat. A hő hatására a tintahal darabkák hamar összegömbölyödtek a fotón is látható hengerré. A zöldbabot hozzá tettem és az egészet átforgattam.

A legjobb az volt ebben az ételben, hogy igen időkímélő megoldás. Mire a rizs megfőtt ez is elkészült. Igaz a keresztbe szeletelős, bevagdosós bugi a kezemben volt :) Ja még valami. A legtöbb tengeri étel esetében rendszerint használok fokhagymát, de ebben az esetben tudatosan kerültem. És jól is tettem. Nem igényelte az étel. Ez a minél egyszerűbb, annál jobb jegyében készült.

Hozzávalók:
tintahal
gyömbér
zöldbab
friss, piros chili
világos szójaszósz



2 megjegyzés:

Elisabeth írta...

Nálunk ezt Calamari, vagy Angolul Squid-nek hivják. Itt az Ázsiai gasztró ételekben inkább...vagyis exklusziv a Thai receptekban lehet találni, és Pea Pods...nem tudom mit jelent ez magyarul, és általában curry meg kókusz szósszal találni.

Guszta és finom,ahogy készitetted, el tudom képzelni az izeket kombinálva. Az Ázsiai receptek között nekem a Thai...Tájlandi a kedvencem, habár a jó Kinai is jöhet!

Műkedvelő Hedonista írta...

Elisabeth! Ez most épp nem calamari, hanem Sepis, angolosan cuttlefish. Sajnos mi magyarok szinte mindig összekeverjük a neveket, pedig ha hasonlóak is, számomra mégis nagyon más módon felhasználhatók ezek a külünféle fajok. Mindenesetre örölök, hogy tetszik. Sokféle módon szeretjük, de a kedvenc a keményítőbe forgatott olajban ropogósra sült változat némi távolkeleti korianderes salátával. Ja és mogyorószósszl is isteni :)