Translate

2013. szeptember 22., vasárnap

Paprikás krumpli kolbásszal


Na, ez aztán a hedonista kaja!
Sára kitalálta, hogy ki kell pucolni a poharas szekrényt, úgyhogy ugrott a szombati pihenés, marad a pohár törölgetés.
Meló közben nem szoktunk nagy gondot fordítani a kajára, eszünk, amit találunk a hűtőben, legfeljebb egy egyszerű ételt dobok össze, mint a paradicsomos tészta, vagy egyszerűen rendelek egy pizzát.
Nem tudnám megmondani, hogy valaha csináltam-e paprikás krumplit.
Ez akkor jó szerintem, ha van alatta annyi szaft, hogy amikor villával összenyomom a krumplit az éppen felszívja és még úgy is kissé szottyos marad. Fontos, hogy a szaft sűrű legyen, egyébként egy paprikás krumplileves lesz belőle, ami viszont kiábrándító. Persze a kolbász íze is kihagyhatatlan. Jó esetben kerül mellé fejes saláta, vagy savanyított dinnye, de én az uborka salátára esküszöm.

A szaft sűrűségét rengeteg pirított hagymával alapoztam meg. Akkor elég a hagyma, ha kicsit többnek érezzük a kelleténél. Pont így lesz jó. A kolbászt a kész hagymához dobom és átmelegítem.
A pirult hagymát lehúzom a hőről és az előző elv szerint megpaprikázom. Nem csípős, hanem édes színes paprikával. Nem spórolok, mondhatni túlpaprikázom, de én így szeretem.

Megy vissza a tűzre, dobálom bele a krumplit és a és néhány percig így, együtt pirítom, majd felöntöm hideg vízzel, annyira, hogy éppen ellepje.
Zöld, erőspaprika darabokat főzök bele. Szeretem, ha csípős a krumpli, de valahogy jobban tetszik, ha nem a darált erőspaprikát használom ehhez, hanem frisset.

Fél óra és kész is. Mellé a puha kenyér és tunkolás meg egy jó kis kadarka.


2 megjegyzés:

Ági írta...

:D Az egyik legjobb krumplis étel! Mi is pont így szeretjük; ha jó sok a szaftja.

Elisabeth írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.