Komolyan tervbe vettem, hogy újra feltűnök a húspiacon, mármint ahol a bloggerek vannak terítéken. Jó ideje alig publikálom, amit főzök, ám ennek most vége. Reményeim szerint, ha a csapból nem is én folyok majd, de a csöpögés szintjén jelen leszek. A mai bejegyzést az inspirálta, hogy kaptam egy fincsi galambot Noémitől, amiből (nagy elégedettségemre) igazán jó leves kerekedett. És ehhez a fiatal jószág pihe-puha húsa elengedhetetlen volt. A leves az egyszerűség jegyében készült el, már ami ebben a témában rólam elmondható.
