Késő estig meló megspékelve egy kis tavaszi fáradsággal. Az eredmény vacsora a konyhapult mellett állva, felvágott, gyors saláta, pizza házhoz rendelése... Most hogy vége a tavasznak, illetve hát el sem kezdődött, hótaposóból szandálba lépve, ismét visszataláltam a konyhába.
És megint tofu. Most csípősen. Szokás szerint a tofut feldaraboltam és kevés olajon megpirítottam. Ez eltart egy darabig, mivel azonban a tofut nem szeretjük annyira puhán, megéri a fáradtságot. Vigyázat, a tofu nagy olajzabáló hírében van! Csuda mennyiséget képes felszívni, mint a padlizsán. Szóval, ne locsoljuk túl olajjal.
Amikor szép drappos lett félretettem és jöhettek a zöldségek. Hagymát, fokhagymát, szárított chilit és kígyóuborkát feldaraboltam. Olajba dobtam pár szem szecsuáni borsot, majd a hagymát és chilit, kis idő múlva a fokhagymát. Összean két perc pirítás elegendő volt. Hozzá adtam a sült tofukat és az uborkát. Ekkor meglocsoltam szójaszósszal és lehelletnyi cukrot adtam hozzá. Remekül fokozza az ízeket, de nem szabad annyit tenni hozzá, hogy az édes íz kiérződjön. Ha sokat tettünk, egy kis száraz fehérbor jól ellensúlyozza.
Fimom étel és a tofu állaga miatt nem is igényel külön köretet. Persze egy kis rizs szuper hozzá. Egy intelem: Az uborkának csak melegednie szabad, sülnie nem. Ha sok hőt kap puha lesz, levet ereszt és minden uborka ízt kap. Ha ropogósan hagyjuk, akkor minden alkalommal, amikor beleharapunk ad a falatnak egy kis frissességet. Ez megér egy kis odafigyelést. :-)
tofu
hagyma
fokhagyma
chili
szecsuáni bors
kígyóuborka
szójaszósz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése