Most megmutatom, hogyan szeretem legjobban a kacsát. A gond csak annyi, hogy többnyire semmi türelmem hozzá. Akik rendszeresen olvassák a blogomat most bizonyára röhögnek, hiszen nem oly rég azt meséltem el, hogy a mexikói csokiszósz mindössze hat órámba került. Na ja, de azt csak egyszer készítettem el és szépen kiporciózva lefagyasztottam. Ezt nem. Még réges-régen a szakács haverom mesélte, akit a híres (és anno egyetlen) kínai étterem szakácsa tanította, hogy a kacsát fel kell tenni főni annyi vízben hogy ellepje. A vízbe jó sok szójaszószt kell tenni és nem kevés cukrot, vöröshagymát és fokhagymát, de bőven, és a gyömbérrel sem kell csínján bánni. A kacsamell méretétől függően, legfeljebb 40 perc alatt puha lesz a hús. Ekkor a vízben kell hagyni kihűlni. Ilyenkor minden íz behatol a húsba és ha szabad lelkesedésemet nem elhallgatni, hát olyan puha lesz, mint a nokedli. Na, ekkor kell betenni a sütőbe, hogy jó ropogós legyen. 180 fok vagy 200 remekül megteszi, hőlégkeveréssel.
A főzőlé a lényeg számomra, mivel ebből lesz a szósz. De még milyen! Hiszen a húsból kifolyó levek istenivé teszik majd a mártást. Sósságtól függően eddig forraltam, míg pont kellemes lett az íze. A megfelelő állag eléréséhez burgonyakeményítőt kevertem el vízzel 2:1 arányban és szépen besűrítettem. A végén tettem hozzá egy kicsi mogyoróolajat is, mert az rendesen feldobja. Most nem volt kedvem mogyorót tenni hozzá, de anno ez volt nekem a mogyorós kacsa. Ehhez semmi mást nem kell tenni, csak a sós mogyorót lemosni, hogy ne legyen annyira sós és újra rá kell pirítani, hogy egyrészt tutira száraz legyen és kissé itt-ott meg is piruljon. Ha, ezt nem tesszük meg percek alatt megszívja magát a mogyoró a szószban, amibe természetesen bele is kell keverni és az mondhatom, hogy nem valami nagy élmény.
A kacsához két zöldséget szeretek leginkább. A vízigesztenyét és a lótuszgyökeret. Sajnos csak néha szerezhetők be. Most sikerült. Legalábbis a lótuszgyökeret. Ezt meghámoztam, felszeleteltem és kevés olajon serpenyőben elkezdtem pirítani. Kis idő elteltével mertem egy keveset a főzőléből és tovább pároltam. Remek kíséret volt a kacsához.
Hozzávalók:
Kacsamell, vagy comb
szójaszósz
cukor
vöröshagyma
fokhagyma
gyömbér
burgonyakeményítő
mogyoróolaj
lótuszgyökér
1 megjegyzés:
Ezt már én is hallottam, hogy megfőzik előbb a kacsát, de még sosem próbáltam. / nem is biztos, hogy fogom /
A lótuszgyökeret viszont bármikor bevállalnám!
Megjegyzés küldése