Chilis bab bográcsban

Azt mondta a szomszédom, hogy csináljunk egy tavasz indító bográcsozást. Pontosabban "évad nyitó grillezés" néven fut a program. Ezzel kimondva - kimondatlanul nyarat hirdetünk és a "kinek szebb a füve" őszig tartó viadalát. Többnyire úgy adódik, hogy az évad nyitó kerti partink hétköznapra esik, ahogy melegszik az idő, hirtelen ötlettől vezérelve kitaláljuk, hogy akkor másnap grillezünk. (Ez esetben bográcsozunk.) Gyors menü egyeztetés, alapanyag beszerzés felosztása, ennyi az előkészület. A mai napot elnézve csak szép emlék, hogy néhány napja még a kertben söröztünk.

Idei évad nyitó menü: chilis bab bográcsban és a szomszéd asszonyom eper kréme.
Chilis bab bográcsban?! Ádám szomszédnak temérdek energiát kellett belefektetnie, hogy rávegyen erre az értelmetlen dologra. Naná, hogy nem ellenkeztem. :-) Mivel hétvégén szinte soha nincsenek itthon, ezért munka utánra kellett időzítenünk. Mint a fotón is látszik drága szomszéd úr fürdőruhában nyomta az ipart. Én aztán nem vagyok egy fázós fajta, de azt tudni kell, hogy ő nyáron, ha fene fenét eszik is nekivetkőzik, még akkor is, ha én már hosszú nadrágban vagyok. Ha nyár, hát nyár!

Temérdek agymunka eredménye képpen kitaláltuk, hogy legyen bográcsos chilis bab. Beteg egy ötlet, de miért is ne. Ha füstölt paprikát teszek a babba, akkor miért ne lehetne még füstösebb íze a bográcsozástól? Azt nem mondom, hogy átalakítottuk a chilis bab készítési módját ennek hatására Mexikóban és természetesen nem fog meredeken nőni a mexikói bogrács exportunk, de hogy nem volt hülye ötlet, az biztos.

Ahogy én szoktam ezt az ételt kezdeni, az a cukor karamellizálás. Ettől kap az étel egy keserédes ízt, ami csodákat tesz. Nem kell a cukrot feketére égetni, de ne is legyen nagyon világos, mert akkor inkább csak édes marad és nem jön elő kellő kesernyésség. Amint ez megvan mehet bele egy nagy rakás apróra vágott vöröshagyma. Én soha nem főzöm szét, mert szeretem, ha érzem a fogam alatt a hagymát. Aztán beletettem a darált marhahúst is. Megvártam míg a hőtől kifehéredik és ekkor felöntöttem egy üveg barna sörrel. Na jó, másféllel, mivel a másik üveg tartalmának a fele a hasamban végezte. Egy kiló húst alapul véve el is fért benne ennyi sör. Jól kiforraltam, hogy ne maradjon benne alkohol.

Előzőleg a lakásban feltettem vízben főni némi vegyes mexikói paprikát két külön lábasban. Az egyikben pasilla és mulató fajta volt. Ezek nem olyan csípősek. A másikban Füstös chipotle és habanero volt. Na ezek aztán odakennek a falhoz, ha nem vagy edzett, vagy netán nagykanállal mered. Pár perc főzés után megpuhulnak. Ilyenkor fogom a botmixert és lepépesítem. Így nincs annak veszélye, hogy a kedves vendég ráharap és fintorogni kezd. Én szeretem a paprika darabokat, de mások nem biztos. Például szuper egy krémleves tetejére szórva úgy, hogy előtte olajban egy kicsit ropogósra pirítom az apróra darabolt paprikát. Csodás ízt ad a levesnek.

A paprikán kívül kapott a hús egy nagy darab fahéjat, oregánót és nem kevés őrölt köménymagot, na meg sót is, eleget. Felöntöttem finom sűrű maggal együtt  eltett paradicsom szósszal és kezdődött a főzés. A hús minőségétől függően addig, amíg meg nem puhult, illetve amíg össze nem értek az ízek. A végén zutty egy adag vörös bab és az elmaradhatatlan kukorica. Ahogy illik tortilla chipsszel és friss korianderes tejföllel ettük. Nyami!!! Ja és a bátrabbak megspékelették a brutál erős paprikával is. Én ezt tettem.

Persze a szomszéd asszonyom is kitett magáért. Olyan desszertet rittyentett, hogy csak na. Mascarpone-t, ricotta túrót és friss epret kevert össze. Érzéssel cukrozta és ki tudja még mivel, de ezek a titkos összetevők, amikről ugye nem kérdezünk. Kis menta tette gazdagabbá az élményt. Azért volt jó, mert nem volt túl édes. Remekül vezette le a csípős fűszeres főételt. Így összességében azt kell mondanom, hogy a tavasz nem lehet hálátlan. Mi sem voltunk a jó idő miatt.

Hozzávalók:
darált marha hús
mexikói paprikák (legalább 4 féle)
hagyma
barna sör
egész fahéj
oregánó
őrölt kömény
paradicsomszósz
vörösbab
kukorica
kukorica chips