Kékrákos won-ton leves

Végre egy nap, vagy inkább végre van nap. A májusi ősz nem annyira kellemes, mondhatni cudar. Ha nem lennék rest, Isten bizony visszakapcsolnám a fűtést is. Ma meg csak úgy, mintegy fricskaként, hirtelen igazi tavasz, majdhogynem nyár lett. Mondtam is Sárának, hogy inkább otthon húzza az igát, a laptopját kiviheti a kertbe is. Úgy is lett, már hatkor otthon voltunk. Ez bizony nálunk korán van.
Szóval, beajánlottam egy nyáridéző üdítő levest vacsorára, ami lassan készül, de gyorsan elfogy. Hogy kár-e a vesződségért. Persze, de megéri.... Vitathatatlanul sok a pepecs ezzel a levessel és az is tény, hogy vannak hasonlóan finom levesek még a világon, de akkor is megéri legalább a tészta batyukat elkészíteni belőle. Mert hogy ez egy olyan leves, amiben tésztába csomagolt rákhús adja a betétet. A batyuk önmagukban, némi szósz kíséretében is kiváló vacsorát alkotnának.

A leves alapja apró tarisznyarák volt. Egy nagy maréknyi rákocskát (2-3 cm) vízbe tettem némi gyömbér kíséretében.  Főztem vagy 30-40 percet, amíg szépen kifőttek az ízek a páncélokból. Ahogy ezt is a vietnámiaktól szereztem be, szert tettem egy adag kék úszórák húsra is. Na, ez utóbbiból kreáltam a kis táskácskákat is. A kínaiak won-ton tésztának hívják. Hogy más népek minek, arról lövésem sincs. Lehet fagyasztva is kapni pl. az Asia bt-nél, de mind kínaiak, mind vietnámiak is áruják frissen. Ezt utóbbit jobban szeretem. Ha a tészta nem teljesen friss hihetetlenül törékeny. Ilyenkor mindössze vizes kézzel meg kell tapicskolni. Ettől szépen megpuhul.

A kék úszórák húsát összekevertem apróra vágott mogyoróhagymával és gyömbérrel, friss apróra darabolt zölsborssal és halszósszal. A masszát a kicsi tésztalapok közepére tettem és szépen behajtogattam a széleit, mintegy legyezőszerűen. Sára is segített nekem, hiszen ez egy macerás dolog. Ő laposan fogta össze, félbehajtva. Ezek látszódnak a fotón. Meg persze ezek lettek a szebbek is. Részemről gőzpárolóban főztem meg a batyukat, de vízben is ugyan olyan jó, csak arra kell figyelni, hogy amint feljöttek a víz tetejére ki kell venni, mert könnyen túlfő a vékony tésztalapocska.

Vigyázat! ha közben elkezdünk belenassolni, fennáll a veszély, hogy nem lesz egy-két darabnál több ilyen fincsi betét a levesben. Beleszerettem. Nagyon sok tennivaló már nem maradt. A levesbe beletettem a rákhúsos táskákat, némi friss uborka szeletet, nyers szójacsírát. Ebből csak a távolkeletiek által ártultat ajánlom, mert a nagy üzletláncok termékei silányak. Egy valamire való csíra nem hosszabb 4 cm-nél. És amit a legjobban szeretek a távolkeleti levesekben az a jégaláta levél. Nyugodtan bele lehet dobni friss, felszelt jégsalátát. Ahogy ropog, az mennyei. Ebben a levesben semmi sznobizmus sincsen. Tiszta ízek és friss ropogósság.
Esküszöm ezzel egy drogost is leszednék a szerről :) Még akarok!!!  Csak nem függővé váltam???

Hozzávalók:
apró tarisznyarákok
kék úszórákhús
won-ton tészta lapok
gyömbér
friss, zöldbors
halszósz
uborka
jégsaláta
szójacsíra