Amikor a három jóbarát találkozik

"Ez itt a három jó bari, ki mindig összetart, ez itt a három jó bari, ez itt a három jó bari...."
Hát, a bari akár stimmelhetne is, ha bárányt értünk alatta és nem a Másnaposok teljesen idióta szakállas fazonja ugrik be. Persze, hogy az ugrik be. Ráadásul a bárány sem stimmel, mert az meg malac volt itt.
A lényeg, hogy három különféle húst vettem alapul a mostani ételhez, ami mindennek dacára rövid idő alatt elkészül. Az meg már sejthető, hogy egy összetett ízű étel következik.
Bár a mi magyar konyhánk nem bővelkedik a hús és halfélék vegyítésében erre mégis sok példát találunk. Egyrészt már a spanyolok is rég rájöttek, hogy ez milyen remek ötlet, de ilyesmit ázsiában is felfedezhetünk. Én most az egyik legegyszerűbb kínai ihletésű dologra szavaztam.

Nem kell hozzá nagy macera. A sertéshúst, a csirke combot mindössze össze kell vágni. Én a sertést szeletekre, a csirkét kockákra vágtam. Kis só és fél órácska bőven elegendő  pácolódáshoz, de az sem gond, ha erre sincs időnk. Majd utólag megsózzuk. A pici garnélákkal semmi gondom nem volt. Maximum annyit jegyeznék meg, hogy ilyen elkészítési mód mellett a kisebb méretűeket javaslom, aminek a páncélja egészen vékony, mivel teljesen fölösleges ezek megpucolásával bajlódni. Megfelelő módszerrel a páncél remek ropogós lesz és finom is.

Olajat hevítettem egy wokban egészen füstölésig. A külünféle alapanyagokat fajtánként sütöttem ki úgy, hogy egy műanyag zacskóba kis burgonyakeményítőt tettem és ebben ráztam össze a hússal. Nem érdemes túl sok keményítővel dolgozni, mert akkor sokat vesz fel a hús. Arra is érdemes gondolni, hogy a hús ne legyen nagyon vizes, mert akkor is túl vastagon lesz beborítva. Aztán a forró olajba dobva hirtelen ki kell sütni mindent. Ahogy szép színt kap a hús már kész is.

A rák esetében viszont dacolva a hírekkel érdemes jól átsütni nem törődve a ne süsd túl mondattal. Nem gond, ha kiszárad, annál finomabb lesz. Ilyenkor a páncélja már kezd kissé narancssárgába átmenni és szinte ráfonnyad a húsra. (Hangsúlyozom, hogy ez kisebb rákokra érvényes.)
Ekkor már szuper ropogós és semmi zavaró keménység, rágósság nem lesz benne.

 Egy serpenyőben kis olajon megpirítottam egy rakás friss gyömbér szeletet, szecsuáni borsot és egész szárított chilit. Amint a paprika eléri a bordós színt azonnal le kell venni a tűzről. Azt is tanácsolom, hogy ne hagyjuk abba a pirítását amikor épp pirossá válik. Ha átmegy a barnás árnyalatba, akkor lesz igazán telt íze és akkor fog remekül ropogni. Mindent összekevertem és friss aprított koriandert is adtam hozzá. A végén megszórtam pirított szezámmaggal. Itt aztán minden ropogott. A sokféle íz a tenger üde leheletével imádni való lett. :-)


Hozzávalók
csirkecomb
sertés
apró rák
gyömbér
szecsuáni bors
szárított chili
koriander
szezámmag