Világ életemben utáltam a kaprot. Most sincs ez máshogy, bár tény, hogy legutóbb, amikor egyszülött fiammal a város aszfaltját koptattuk, kitalálta, hogy együnk valami édességet. Ekkor remek ízléssel rámutatott az egyik híres amerikai kávézó lánc kirakatára, hogy itt a remek hely és alkalom. Be is libbentünk, Én a mosdóba, Ő meg maradt az ajtóban. Egy tapodtat sem mozdulhatott, ha nem akarta apucika eszement haragját a saját nyakába zúdítani. Ezt a gyermeki engedelmességet meghálálván pár méterrel arrébb bevittem a megfelelő helyre. Ez pedig a Borkonyha. Ha valahol akkor itt egyen a büdös kölke! Kellemes fogadtatás mellett leültünk a tuti holtidőben.
Fiam egy fekete csokis desszertet választott mentával és gyümölcs sorbet-val. Én meg rákérdeztem mi a legextrémebb desszert. Jött a válasz: Joghurt piskóta kapor teával és pekán dióval. Rá is vágtam, hogy jöhet, hiszen ki nem állhatom a kaprot. Jól választottam. Remek volt. Sőt kiváló. A kapor amúgy tolakodó jellege nem nyomta rá a bélyegét a többi ízre. Mindezt két dolog emelte magasabb dimenziókba. Egyrészt Sárközi Ákos a séf kijött hozzánk beszélgetni, ami mindenképp jól esett nekünk. Másrészt mindketten kaptunk háromféle fagylaltot is. Egy mangósat, egy igazi mogyorósat, és egy csokisat. Mindhárom aromája és állaga elérte mindazt, amit egy fagylalttól várhatunk. Többnyire nem veszek sehol fagyit, mert minek??? Egye, aki még nem evett igazit. Ez fagyi volt a javából. Ezt követően sem gondolom, hogy a fiam soha nem fog kommersz desszertet enni, de a magot vitathatatlanul elvetettem. Érezte és felfogta mi a különbség desszert és desszert között. Ezer köszönet a segítségért Ákosnak és csapatának a gyermeknevelésben való "titkos" részvételért :) Sajnos fotót csak a gyerek készített a saját desszertjéről, no meg rólam :)
És Akkor jöjjön a kapros ételem, amit egy vietnami kagylós leves ihletett. Sokáig ezt hittem, hogy kaprot szinte csak Vietnamban használnak az ázsiai, délkelet-ázsiai területen. Egy kínai vendégünk azt mondta, hogy kína Vietnámhoz legközelebb eső részén szintén tesznek az ételekbe kaprot. Soha nem gondoltam volna, míg ki nem próbálom, hogy a kapor paradicsommal egy egészen új dimenzió, és szeretni is fogom.
A fogás egyszerű. Némi aprított gyömbér megpirítva. Mehet bele a szeletelt sertés hús. Én szűzet használtam. Ha átsült mehet pár szem friss koktél paradicsom. Az legalább kapható télen jobb minőségben. (Izraeli, Marokkói például.) Majd, ha ez is kis levet engedett, akkor a kaprot is mellé tehetjük. Sózást csakis jófajta halszósszal végezzünk. A remek ízhtás eléréséhez kell egy nem titkos összetevő is, ez a vörös nádcukor. Remek az aromája, de alig édes. Ha nincs ilyenünk, akkor megteszi barna cukor is. Enélkül az étel nem kel életre. Nem kell édesnek lennie, de kihagyhatatlan a hozzáadott értéke. Amúgy némi rákpaszta is feldobhatja a fogást.
A legvégén tegyük csak bele a szeletelt újhagymát, hogy megmaradjon a frissessége. Bevallom, hogy egyik kedvenc ízkombinációm ez az ázsiai konyhából.
Hozzávalók
sertésszűz
kapor
gyömbér
paradicsom
halszósz
vörös nádcukor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése