Változnak az idők, míg gyermekkoromban nem telhetett el vasárnapi ebéd húsleves nélkül, ma a vasárnap is eltelhet vasárnapi ebéd nélkül. Jó-e ez így? Az ég tudja.
Volt abban valami jó, hogy pontosan tudtuk, hogy vasárnap délben együtt leülünk az asztalhoz és közösen ebédelünk, és akkor sem lehet felállni és rohanni játszani, ha már megettük, hanem meg kell várni mindenkit. Ráérősen, nyugodtan együtt volt a család, mintha egy néhány órára megállt volna az idő.
