Mára bizonyos, hogy a képzeletbeli kedvencek listánkon a kacsanyelv örökös tagságot nyert.
Igaz, hogy bizarr az állaga, ami puha, mégis ellenálló, izmos, de mégsem kemény. És ott a nyelvcsont végén az a hosszú kis porc, amit a világért sem lennék hajlandó megenni, de Sára falja, mint kacsa a nokedlit (csak, hogy kacsánál maradjunk). Igen, mindez igaz rá és mégis van benne valami.
Eddig minden alkalommal ázsiai módon készítettem el, mint most is, de érik az idő, hogy egy magyaros változat is elkészüljön. Nem könnyű beszerezni, de nem is nehéz. A Budagyöngye áruházban a pince soron a picike hentes üzletben, Károly Józsinál időnként kapható. Viszont, ha az ember telefonon egyeztet vele, akkor megmondja mikor lesz és félreteszi. Nagyon szerény, rendes srác és szuper húsokat árul. A magyar változat azért izgat, mert azt tapasztaltam, hogy rengeteg kollagén van a nyelvekben, amitől remekül besűrűsödik például egy szaftos étel. Ez meg egy pörkölt esetében igen csábító vonzerő.
