Rántott szűz mézes,diós görög salátával

Van, hogy az összetettség és van, hogy az egyszerűség gyönyörködtet. Van, hogy időt szánok egy étel elkészítésére mit sem foglalkozva azzal, hogy mennyi energia, és van, hogy pillanatok alatt el akarok készülni vele. Ez bizony nem nem azon múlik, hogy van-e bármi más dolgom, hanem, hogy mennyire köt le a főzés. A mit sem foglalkozva bizony néha azt is jelenti, hogy nem hoz tűzbe, ha Sára azt kérdezi  mikor lesz már kaja. Igaz, néha büntetem is őt, mert hétvégeken pl. már reggel rákérdezek mit szeretne enni. Vagy nem válaszol erre, vagy azt, hogy teljesen mindegy. Ugye nem kell magyaráznom hosszasan a női mindegyet.

Hideg rántotthús "újratöltve"

Mit is lehet kezdeni a megmaradt rántotthússal?

Már önmagában az a tény is csoda, hogy megmaradt. Szerintem a rántott hús azon kevesek közé tartozik, amit addig eszik az ember, amíg van. Vacsorakor 7-kor, aztán 8-kor ismét, mert már ülepedett annyit, hogy valamennyit magunkba tudjunk tömni, ha még mindig maradt, akkor 10-kor is a film alatti reklám közben. És ha még ekkor sem fogyna el, akkor reggel biztosan ez lesz az első, amit a konyhában célbaveszünk.
Volt önuralmunk, meg tartásunk, úgyhogy nem jártunk rá a megmaradt rántott bélszínre sem aznap este, sem másnap reggel. Ha megússza ez a maradék kis húsdarab, hogy a hűtő mellett állva rögvest befaljuk, amint hazaérünk, akkor van esély, hogy egy új fogás legyen belőle.
Most pont ez a nem mindennapi csoda történt.