Translate

2012. augusztus 16., csütörtök

Mogyorószószos rák

Tegnap a kacsanyelv mellé készítettem egy kis rákot is. Lábosba épp csak annyi vizet tettem, ami arra elegendő, hogy úgy 10-12 percig ingább gőzölődjön lefedve, mint bő vízben álljon. A végére úgyis annyi folyadékot enged ki magából, hogy azt már érdemes felhasználni másra: a páncélt vissza tenni a lébe és tovább főzni és akkor finom levest lehet készíteni belőle vagy remekül fel lehet használni rizottó készítésénél is.
Kb. 10 perc leteltével részemről benne hagytam a lábosban, rajta hagyva a fedőt. Egyrészt, hogy tényleg legbelül is átjárja a meleg, másrészt így nem hűl ki. Az ízesítéshez pírítottam egy darab gyömbért, tettem hozzá két evőkanál ropogós mogyoróvajat, 1 evőkanál édes szójaszószt, 1 szál újhagymát félcentis szeletekben és egy evőkanál halszószt. Gyorsan összemelegítettem majd összekevertem a rákkal és tálaltam. Ha nem lettem volna lusta, tettem volna bele friss kurkumát, amitől még jobb íze és színe lett volna a szósznak, de nem tettem.
Sőt, ha még ennyire sem lettem volna lusta, akkor a mogyoróvajat is én készítettem volna frissen. Ugyanis van otthon egy zacskó teljesen friss mogyoróm, ami még tartalmazza az eredeti nedvességét. Készítettem már belőle mogyorószószt, amibe bárányfasirtot mártogattunk. Döbbenetesen jó volt.

Nincsenek megjegyzések: