Amikor érkezett a dolgozómba egy nagy adag bouillabaisse leveshez való sziklahal, akkor bizony kicsemegéztem belőle pár tetszetős darabot. Az egyik egy csillagvizsgáló hal volt. Szegénykém csak felfele lát, mivel ott van a szeme a feje tetején. És a szája is felfele van, szóval a fenéken tölti ideje nagy részét. Van a fején két kis pöcök, amivel áramot tud juttatni a másik halba, ha éppen úgy tartja úri kedve. Ezek a nem éppen szép halak amúgy rettentő mélységben élnek, de sok fajtájuk egyike a sekélyebb vizekben tanyázik, ezért juthattam hozzá. A másik hal a kígyóhal. Ez nem egy veszélytelen darab. Láttam a neten pár fotót a tetteiről. Nem ajánlom senkinek a nézegetését. A feje tetején van egy korona szerűen elhelyezkedő három tüskés variáció, amiben méreg van. Állítólag a franciáknál addig tilos a piacra kivinni, míg ezeket le nem vágják. Jelen esetben ez az olaszoktól érkezett teljes harci díszben. Gondolom ott nem érvényes ez a szabály.
A harmadik egy skorpióhal volt. Ez sem egy veszélytelen fajta a mérges tüskéje miatt, de legalább szép színes az előző kettőhöz képest.Ezeket megtisztítottam majd rákpasztás chili szószba forgattam, némi halszósz, újhagyma, thai bazsalikom és cukor társaságában. Ebben pácolódott fél órát. Eközben összevágtam egy érettebb főzőbanánt, amit némi halszósz és cukor társaságában puhára pároltam. Egy adag udon tésztát forró vízben megfőztem, majd félretettem.
A halakat lefedett serpenyőben készre pároltam, majd a belőlük kifolyt szaftokat az udon tésztával összeforgattam.
Tálalásnál meghintettem még egy adag újhagymával.
Azt gondolom ez egy igen ízletes halas étel. Mondhatnánk, hogy a halak ízét elveszi a csípős és a sok fűszeres íz, de ez nem így van. Ezek a halak mind erős és jellegzetes aromával bírnak. Némi fűszer nem bánik el velük. Ilyen például a lazac is. Tapasztalatom szerint szinte bármit tehetünk vele, mert semmi nem tudja felülírni az eredeti aromáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése