Translate

2014. március 10., hétfő

Rák erőleves... menőzve consommé



Nem vagyok híres a naturisztikus ízű ételekről, pedig igen kedvemre valók, de csak akkor, ha az alapanyag íze valóban önállóan megállja a helyét. A garnéla rák héja pont ilyen. De mielőtt mélységesen belekezdenék, hogy milyen sokféle garnéla van inkább felfedem a tuti alapanyag titkát.

A japán konyha előszeretettel használja az édes rákot. Ennek az íze főként nyersen isteni édes, az állaga meg valami megmagyarázhatatlanul puha és krémes. Színe kissé opálos és áttetsző. Imádom. Még régebben vettem egy dobozzal és az örömbe üröm vegyült. Remek kis egész rákocskák voltak, de sajnos, vagy szerencsére nem volt érdemes sushira tenni, ugyanis szinte mindegyik ikrával volt tele. Az ikra meg nagyon finom. Így történt, hogy csak egyszer vetemedtem arra, hogy a páncélt külön használjam fel. Erre meg pont jó alkalom egy jó kis rák erő leves.

A páncélokat megpirítottam kevés vajon, majd felöntöttem vízzel. Épp csak gyöngyöztetve főztem három órán keresztül. Remek színe van ennek a ráknak. A leves szinte rózsaszínes beütést kapott. Az íze pedig csodálatos lett. Lágy, behízelgő és édeskés. Ez az íz önmagában is nyerő. Nem kell hozzá semmi fűszer. Na, ezen a ponton kész is a leves, hacsak az ember úgy nem tesz, mint én.

A levest leszűrtem, majd egy zacskóba helyezve lefagyasztottam. Amikor megfagyott fogtam egy lábost. Ebbe egy szűrőt helyeztem, majd egy sűrű szövésű pamut anyagot. Az egészet vissza tettem a hűtőbe. Jut eszembe ezt este követtem el, mégpedig azért, mert a dolog lényege, hogy kell neki vagy egy éjszaka ha nem több, hogy a jég megolvadjon. Ilyenkor a jég mint egy szűrő működik és gyakorlatilag csak az ízmolekulákat tartalmazó cseppeket engedi át. A leves egy kristálytiszta ízbomba lesz. Talán kis hibámról is beszámolnék. Telhetetlenségemben főztem a levesbe betétként egy kis rizs tésztát is. Pont fölösleges volt szerintem. Bár ízlés kérdése. Amit nem szerettem benne, hogy ha nem is nagyon, de kissé opálossá tette a levest, mert nem mostam át rendesen mielőtt a levesbe tettem volna.

Nincsenek megjegyzések: