Kék úszórák kókusztejes mogyorószószban

A kék úszórákot igencsak szeretem. Kínaiaknál lehet külön, csak az ollóit is megkapni, és van olyan is, ami meg van tisztítva. Érdekes módon a tisztított olcsóbb a tisztítatlan egész ráknál. Az oka passz. Ez a rák egy tarisznyarák fajta és azért szeretem annyira, mert nagyon finom édes az íze. Amíg volt itthon Cora lehetett venni élő tarisznyarákot, igaz sokkal drágábban, de az nem volt ennyire finom, illetve azt nem szerettem benne, hogy a test rész mindig elvágta a számat. Sok zegzugos részből kellett kiszedni a húst. Ehhez minden eszköz adva volt itthon, de a türelem nem.

Az úszórák nem ilyen. Simán be lehet venni a szájba és elnyammogni anélkül, hogy sebeket ejtene. Az ollóval persze kicsit jobban kell vigyázni.

Ez a rák rendkívül jól és gyorsan tud úszni. Csak úgy kalimpál a lábával, győzd utolérni. Vannak tényleg gyönyörű kékek is, de vannak barnás és olajzöld példányok is. Persze kis kékes beütés ezekben is van.




Egy nagy serpenyőbe tettem olajat egy-egy kiskanálnyi friss reszelt kurkumát és gyömbért is. Beletettem a rákokat és szeletekre vágva két gerezd fokhagymát. Két evőkanál mogyoróvajat és ugyanennyi vietnámi halszószt, leheletnyi cukrot és egy deci kókusztejet is adtam hozzá. Lefedtem és ezzel a szósszal szépen összepároltam kb. 15 perc alatt. Épp csak akkora hőt adtam neki, hogy kellemesen gyöngyözzön a szósz, és nehogy leégjen.

Így a rák is lassan fő meg és az ízek is jobban jönnek ki, mint amikor vízben előfőzzük, vagy olajon megpirítjuk. Ha Sára többször azt mondja, hogy finom, akkor az is, és most többször mondta. Mellesleg igazat adtam neki. A mogyorótól a rák csodákra képes. Valami olyan összhangot képez, hogy az ember alig akarja abbahagyni az evését. Mi abbahagytuk, mert elfogyott. Ez elég jó indok az önfegyelemre. Vagy ez önbecsapás???

Hozzávalók
úszórák
friss kurkuma
gyömbér
fokhagyma
mogyoróvaj
vietnámi halszósz
kókusztej