Feta saganaki

Nehogy könnyű legyen az életem, már megint sikerült olyan ételt választanom, aminek az eredetét vita övezi. Szóval leginkább görög ételként ismerjük, de valószínűleg török eredetű. Lehet ez azért, mert a név valójában egy egyszemélyes edényre utal, amiben ezt-azt sütnek és abban is tálalják. Eredetileg a török sahan nevet kapta, ami egy két füllel ellátott pici rézedény. Szóval ilyenem aztán nincs, de van két picike vas tálcám és azt gondoltam ez is megteszi. Így is lett.

Egyszer ettem ezt a görögöknél és ott például kerámia edényben sütötték. A görögök citromlével meglocsolják és gondolom Ouzo-val leküldik. Van ebből sajtos, rákos, kagylós és mit tudom én még milyenek. Csak fantázia kérdése a dolog.
Lényeg, hogy a fetás akkor jó, ha a sajt elkezd bugyogni és a felszíne kezd barnulni. Sok meló nem volt vele. A paradicsomot a görögök szeletelik és a sajtot is, de én mindezeket kockáztam. Szakítottam pár friss oregano levelet a kertben, amit belekevertem. Meglocsoltam olívaolajjal és beletettem a faszenes grillbe. A tetejét rátettem, hogy felülről is érje hő. Pár perc alatt már bugyogott is.

A helyzet az, hogy néha órákat főzök egy alig tíz perces evés kedvéért, de ez olyan étel, amit az ember csak bedob a sütőbe és percek múlva eheti is. Bevallom, szinte minden nap meg tudnám enni. Néha haszontalannak tűnik a sok órán át tartó főzőcskézés.
Ez meg itt annyira egyszerű, hogy szinte vérlázító, közben pedig olyan jó enni, hogy vetekszik a kacifántos és rafinált ízkölteményekkel. Igazi nyári kedvenc.

Hozzávalók
feta sajt
oregano
paradicsom
olíva olaj