Translate

2013. március 31., vasárnap

Rántott rizike


Már megint nem figyeltem. Sára neheztelően rám kérdezett, higy miért nem írok egyes főztjeimről. Az igaz, hogy, amiről nem igazán jó a fotó egy szót sem írok. Viszont előszeretettel teszem a fotókat autómatikusan az ő laptopjára. Ilyenkor lövésem sincs, hogy nem írtam róla. Van, hogy egyszerre több ételt is készítek, főleg, ha vendégek jönnek, mert akkor a különböző ízlésű embereknek mást adok.


Olyan is van, hogy elragad a hedonizmus és 4-5 félét is készítek egy alkalomra főleg, ha távolkeletiről  van szó. Amit most pótlólag megírok semmi extrát sem tartalmaz, de akkora élmény volt enni, hogy el kell dicsekednem vele. A nyár végén saját kézzel szedett rizikét simán kirántottam. Ennyi. Na erről aztán mit írjak? A lisztben mindössze só és bors volt. Mellé majonézt kevertem el tejföllel fokhagymával és borssal, minimális citromlével és apróra vágott korianderrel. Uramisten, de jó volt. Mindenki eszeveszetten pusztította. Még jó, hogy ki lett adagolva. Szerintem azért is feledkeztem meg róla, mert fájdalom a hiányára gondolni.

Most, hogy letudtam a receptírás nyomasztó és nehéz feleadatát, jöhet a szövegelés. Itt vagyunk Körösladányban az házisárkányom anyjánál. Ebben egyrészt ami jó, az a rossz is. A Lelkem betegre etet minket. Idefele úton fel is hívtam, hogy nehogy főzzön valamit. Naná, hogy nem fogadott szót. Nem vettem a dolgot a lelkemre, mivel rántotthúst csinált. Ez az, amit én soha nem készítek. Ezt nekem kapnom kell. Ilyen kapni való dolog a rántott sajt is. Na, ilyet se készítek. Szerintetek volt sajt??? Naná.

Sárával lövésünk sincs mióta vagyunk együtt, de 8 évre tippelünk. Ez idő alatt ez a második alkalom, hogy a mamája sajtot ránt nekünk. Mondtam is neki, hogy amikor először találkoztam vele anno, akkor is ez volt a menü, de akkor botrányosan elcseszte. Feketére rántott mindent, a sajtot meg kár volt bepaníroznia, mert szinte minden kifolyt belőle. Szép kis debütálás volt - mondtam neki. Így kell bevágódni a lánya új pasijánál? Mivel nem sértődékeny, igen jót nevetett magán. Rajtam természetesen nem, mivel nekem nincs humorom. Régen egy nagyon jó barátnőm mondogatta, hogy nekem ilyenem nincs. Állandóan nevettett rajtam, de az ítéletében következetes volt. Vajon csak kinevetett??? Amikor Sárát megismertem, őket is bemutattam egymásnak. Rögvest ketten fújták, hogy nekem nincs humorom. Sárát is folyton megnevettetem, kivéve, ha tépjük egymás haját, vagy éppen nem vagyunk együtt, de feltétel az is, hogy telefonon se érintkezzünk. Csak jelzem, hogy jelenleg együtt dolgozunk és egymástól kicsit oldalvást ülünk. Egész nap illedelmesen viselkedünk. Semmi vita mások előtt, de piszkálódás azért van, amin persze mások nevetnek. Ebből adódóan munka előtt és után remek alakalom kívánkozik a hepciáskodásra.

Visszatérve a nem létező humoromra, Sárát bármikor megnevettetem, de kérdés hogyan, illetve min nevet? Ha egyszer nem tudok vicceset mondani, akkor mitől hahotázik és könnyes a szeme a nap több mint felében. Elmondom a titkot. Ő egy áldott jó lélek kell, hogy legyen. A világ pénzéért meg nem bántana, nem tudná nézni a szenvedésem, amit át fogok élni, amikor tudatosul bennem a hiányosságom. A kis cuki erősíti bennem, hogy jó lennék a stand up színpadon. Bár a közelébe sem enged. De az egész környezetem is segíti az önbizalmam növelését. A kollégák is sokat nevetnek, amikor "viccelődök", vagy úgy is mondhatnám, hogy humortalankodok.

Istenem, mennyi rendes ember vesz körül! És micsoda színészi képeséggel vannak megáldva, és micsoda akrobaták! Begörnyednek, hirtelen hátradobják magukat, remegve röhögnek. Édeseiem! Imádom a jóságosságotokat. Csupa elismerésés és öröm az életem.


5 megjegyzés:

Kisildi írta...

Igencsak jó humorú fickó vagy, ez nem kétséges. A rizike pazar, Sára meg tényleg egy tündér!

Műkedvelő Hedonista írta...

Köszi Ildi! Hívom Sárát, hogy olvassa el. Elolvasta és kérdezi, hogy nem jöttt át, hogy ez irónia volt? Sára valóban cuki-muki, de belőle kiszedni egy dícséretet nem kis munka. Megyek és megnevettetem :)

wanna írta...

Hááát megkóstolnám szívesen, még nem találtam és nem is ettem rizikét, a gombákat pedig szeretjük.

Műkedvelő Hedonista írta...

Én is idén ettem előszőr. Annyit szedtünk, hogy tele a hűtő. Nagyon érdekes gomba. Szép narancsos, de mire hazaérsz lilás lesz. Szinte alig esik össze. Rántva olyan, mint a hús.

Kisildi írta...

Persze, hogy átjött, hogy irónia volt.