Évek óta készülök tom yam gung levest készíteni, de valahogy nem vitt rá a lélek. Egyrészt, nem volt kedvem hónapokig keresgélni az egymásról másolt tévedéssel teli recepteket. Tudom én jól, hogy mindennek van jó sok változata, de az alapok azonosak. Olyan ez, mint a kínai mogyorós csirke a gong bao. Három hét nyomozás után lettem biztos abban, hogy eredetileg nem is volt benne mogyoró. Magyarra fordítva is a kockázott csirke nevet viselte a kultúrális forradalom idején. Eredetileg meg egy császár melletti hivatás nevével illették. Akit érdekel itt elolvashatja a történetét. Naná, hogy én is teszek bele mogyorót, mert azzal isteni finom. A lényeg az volt, hogy az étel licsi aromájú legyen, holott ilyen gyümölcs nincs is benne. Sok receptet néztem meg, de nagy részük egymás másolata volt. Azért dühítem magam, mert ez van szinte minden étteremben kapható kínai étellel is: nincs köze egy igazi, finom kínai fogáshoz. A neten meg faszságok tömkelegét másolják egymásról.
Sorolom a sok tennivalót: A garnéla farkakat meg kell hámozni és a rák héjakat olajon kb. két percig pirítani kell. A megpucolt farkakat egy evőkanálnyi só és cukor keverékével hideg vízbe kell úgy 20 percig tenni. Ettől finom ízek szabadulnak fel és roppanós lesz. Ezt a módszert alkalmazza a sous vid tecnológia is.
Közben a megpirított rákhéjat felöntjük vízzel és kb. húsz percig főzzük. Félidőben, hozzáteszünk egy darab galangal gyökeret, gyömbért és a krachait. Nem tévedés sima gyömbér és kínai gyömbér is kerül bele.
Úgy két citromfű fehér részét feldaraboljuk és a levesbe dobjuk néhány citromlevéllel és piros chilivel együtt. Mindezt azoknak, akik szeretik a még intenzívebb ízeket akár mozsárban is pépesíthetik. Szent meggyőződésem, hogy a leves titka az, hogy az alaplevet rákpáncélból főzzük.
A levesbe lime levét kell facsarni. Érdemes egy szelet lime-ot a tányér mellé tenni, ha valaki savanykásabban szereti. A lényeg, hogy jó adag koriander levelet, valamivel kevesebb thai bazsalikomot (naná, hogy a mienk sem rossz) és lehetőleg vietnami mentát kell a levesbe szórni. Ez jóval enyhébb, mint az általunk ismert változatok. Ha nincs ilyenünk, akkor is tegyünk bele mentát, csak ne sokat.
Ez a leves nem áll messze az eredeti változattól. Sajnos itthon mindenféle európaiasított változatot árulnak. Pl. csirkelevessel készítettet. Kár, hiszen minden alapanyag kapható hozzá. Én azért tettem bele friss ropogós szójacsírát is és mivel a vacsora csak ennyi volt, a tányér aljába pedig főtt rizstésztát is.
Mi imádjuk a hagymát is, ezért a levesbe a tálalás előtti két percben beledobtam pár vastag szeletre vágott thai mogyoróhagymát is. Az európai mogyoróhagyma sem rossz hozzá. De jó, hogy elkészítettem.
Sára azt mondta, hogy benne lehet a top tízben. Éljen!!!
Héjas, nyers garnéla
galangal gyökér
gyömbér
krachai
citromfű
citromlevél
piros chili
laska gomba
lime
koriander
thai bazsalikom
vietnami menta
2 megjegyzés:
Hú, teljesen megfertőzöl, ilyen levest akarok én is:) Ezen a gyökéren kívül szerintem minden van hozzá. A thai bazsalikom az az édes bazsalikom, mert itt az volt kiírva? Gőzöm sincs, épp ma vásároltam be abban a híres ázsiai üzletben, te jutottál eszembe, ahogy álltam a fűszeres polc előtt, te biztos tudnád mi micsoda és mire jó, olyanokat láttam, amit még sosem előtte:)
Igen valószínüleg az. Másabb íze van, de a sima is megtesz. Pontosabban a kissé lilás változat. Örülök, hogy kedvet csináltam hozzá. Erzsi, próbálj ki mindent! Annyi klassz dolog lehet ott.
Megjegyzés küldése