Pastirma ízű bárányboldalas

A pastirma a török préselt hús elnevezésből kapta a nevét. Nincsenek megbízható feljegyzések az eredetéről, de maradjunk annyiban, hogy a törököknek tulajdonítják az elterjedését. Alapvetően marhahúsból készül, de Szíriában nem ritka a tevehúsos sem. Készülhet még bárányból, kecskéből és vízibavajból is.

Silver pomfret, azaz ezüst fedőhal

Nézzétek el nekem, hogy ez alkalommal nem merülök el az alapanyag feltérképezésért folytatott kutatásban, inkább maradok a csodás íze bemutatásánál. Ráadásul meg kell vallanom (leginkább magamnak) hogy attól nem lesz finomabb, hogy mindent leírok róla. A mai vacsora alapja a silver pomfret nevű halacska, amit ezüst fedőhal néven lehet magyarul fellelni. Bitang jó íze van, ez az egyik kedvencünk.

Narancslekváros bárányoldalas

 Mára belátom, hogy azoknak van igazuk, akik a csontos húsokat részesítik előnyben. Elvitathatatlan tény, hogy a csontok mellett sült hús nagyon ízletes. A sütés módja nálam mindig idő kérdése. Ha nincs kapkodás, akkor 220 fokon (mérettől függően) 20-25 percig elősütöm, majd 140-160 fokon folytatom alufólia alatt, míg teljesen le nem omlik a csontról. Eztán megint felemelem a hőt és ropogósra sütöm a a külső részeket. Ezt általában 200 fokon teszem.
Most is ez történt.

Leves édesvizi tarisznyarákból

Megkérdeztem ma Sárától, hogy szerinte milyen gyakran ismétlek egy-egy ételt. Azt felelte, hogy nagyon ritkán, bár van egy-két kedvencünk, amit időről - időre megcsinálok. A tofumetélt saláta például elég gyakori fogás nálunk, a top kedvencünk a szecsuáni csirkeszárny, amiről még nem is írtam, pedig megér egy misét, és ott vannak a vietnámi levesek, na meg a mogyorószószos rák.
Végig futott az agyamon ezeknek az ételeknek az íze. Nagyot nyelve csak annyit mondhatok, nem csoda, hogy ezeket ismételgetjük.

Korianderes garnéla sok zöldséggel

Nem tudok a garnéláról leszokni. Igaz, nem is akarok. Nem a legexkluzívabb rák, de nagyon sokoldalúan használható fel és finom. Mellesleg egy vacsorához 10-12 darab untig elegendő. Rettentően jól dúsítható zöldségekkel, és az ember fiának meg sem fordul utána a fejében, hogy enni kéne még valamit.

Borjúsült mogyorószósszal és mangósalátával

Szeretem a mangót, pláne akkor, ha sikerül napon érett gyümölcsöt szereznem. Ennek az íze össze nem vethető a zöld és piros foltos, multikban kapható változattal. Az is finom, de ez fenomenális. Már jött is a gyümölcsből áradó üzenet, hogy saláta akar lenni. Méghozzá olyan, ami húsok mellé való.
Lehet ennek nem engedelmeskedni?

Tonhalas gnocchi

Az a helyzet, hogy a gnocci-t nagyon szeretem, de. De nagyon hizlal és mindez ellenére, amikor meglátom a boltban, önkéntelenül is berakom a kosárba.
Valójában otthon kellene elkészíteni a tésztát, mert az az isteni, de nem tudom rávenni magam egy ilyen munkára és ami nagyobb baj, hogy Sárát sem. Hát, marad a boltban kapható, és ez sem rossz.
Két-három perc alatt megfő, szóval igen gyors étel.

Puhapáncélú rák pitában kaprimártással

Rendszeresen hivatkozom arra, hogy "éppen volt itthon...",  és tudom, hogy ez kísértetiesen hasonlít Stahl Judit jól bevált mondására, de esküszöm, nem célom az utánzása.
Kinek mi a fontos. Számomra az, hogy mindig "éppen legyen itthon" valamilyen jó kis alapanyag, vagy különleges fűszer. Ha valamire büszke akarok lenni, az a konyhám. Minél több féle fűszer, alapanyag, eszköz van benne, annál jobban érzem magam. Soha nem tervezek előre. Ezért szeretem, ha minden "éppen" van itthon. Ha valahol van valami jó fogás, akkor lecsapok rá.