Spenót grillsajttal

Együnk gyorsan valamit! Ha látok szép, friss spenótot a boltban szinte mindig veszek. Ez az egyik olyan zöldség, amit Sára bármikor szívesen fogad. Ha valami olaszos ételt csinálok, vagy pizzát eszünk, mindig jöhet hozzá mellékesen egy kis spenót. Csak úgy, az íze miatt.

Szóval a spenótot csupán két-három percre bedobom a gőzpárolóba. Fokhagymát apróra vágok, kevés vajon picit pirítom, öntök hozzá olívát. Az éppen összefonnyadt spenótot sózom, borsozom és összeforgatom a fokhagymás olajjal.
Végezetül facsarok rá egy kis citromlét.

Nagyon bírom a grillsajtokat, mert hamar lehet belőlük ételt varázsolni. Ehhez is pirítottam néhány szeletet és már meg is volt az ebéd.

Mindössze 20 perc és tökéletes.

Édes savanyú rák egy kis csavarral

Íme egy finom étel, ami nem lett itthon sikeres. Ez pont olyan, mintha káposztás kockát szeretnének etetni velem, netán porcukorral. Eleve bukás. Azt már bevezettem itthon, hogy bizonyos ételekbe leheletnyi cukrot teszek. Ennek nem az édes íz elérése a célja, a cukor segít abban, hogy híd képződjön bizonyos ízek között. Nehéz ezt megmagyaráznom, de olyasmi, mint, amikor az édes sütemény finomabb lesz ha kissé sózzuk. Ez ennek a fordítottja.

Kínai étteremben nem rendelek soha ananászos csirkét, vagy rákot, mert túl édesre csinálják, illetve kiakaszt, amikor feldúsítják káposztával. A kínaiak sohasem nyomnák az ételeket tele annyi káposztával, mint ahogy nálunk adják. Viszont a káposzta olcsó, így jól lehet a volument növelni általa. Terebess Gábor írt ezer éve egy szakácskönyvet, amit mindenkinek ajánlok. Némi energiával nagy nehezen másolat is található a neten és letölthető. Recept alig van benne, de értékes szöveg annál több. Dinasztiákra lebontva mutatja be a kínai étkezési kultúra fejlődését. Beszél a tartományok közötti különbségekről és rengeteg apró és érdekes dologról. Szuper könyv.

Garnélás risotto bébispenóttal

Ha risotto a téma, akkor nincs kompromisszum az alapanyag tekintetében. Csakis a legjobb jöhet szóba. Ennek igen egyszerű oka van: másként nem lesz finom. Egyébként ez minden olasz ételre érvényes. Nem túl bonyolultak, az alapanyagon múlik minden. Jó olasz kaját csak jó hozzávalókból lehet készíteni.

Mondanom sem kell, hogy risotto rizs álnéven árulnak itthon is mindenféle vackokat, de az is tény, hogy a felső kategóriás sávban is nagy különbségek vannak. Persze árban is. Giuseppe barátom  - a Granditalia tulajdonosa - igazán komoly repertoárral rendelkezik rizs terén. Kedvelem őt, mert tetszik a gondolkodás módja. Persze neki is bizonyára vannak ellenzői, de kinek nincs. Van ami rettentő drága nála, de szóljon nekem, aki igazi szívet melengető piemonti mogyorót olcsóbban tud szerezni. A nála vett fenyőmag nem rendelkezik órákig tartó keserű utóízzel.  Olyan olívabogyói vannak, hogy le a kalappal és megvallom nem drága. Ami vackot árulnak pár forinttal olcsóbban az szinte szemétbe való. Ha valaki kóstolta egymás mellett ezeket, akkor  érti miről beszélek.

Burgonyás tintahal saláta

Nem vagyok egy megrögzött salátás típus, de vannak olyanok, amiket szívesen eszek akár főtételnek is. A sima leveles saláta elfogyasztása után szinte szégyenérzetem támad, mert úgy érzem, hogy nem áldoztam a hedonizmus oltárán. Ez a változat mindenképpen állja a sarat. Most, hogy így megnyugtattam magam, és még nem uralkodott el rajtam a fogyókúra ördöge gyorsan leírom a receptet.

Bok choy csirkével és lótuszgyökérrel

Igen tetszetős és friss bok choy volt a boltban, amire természetesen le is csaptam. Amikor múltkor lótuszgyökér salátát készítettem a gyökérnek mindössze a harmadát használtam fel. Így nem volt kérdéses, hogy ez is a vacsora része lesz.
Azért legyünk őszinték, ezek a zöldségek már önmagukban garantálják a sikert. Tény hogy gyömbér fixált vagyok, ami azt jelenti, hogy nem tudok annyit tenni egy ételbe, hogy elégedett legyek, de most az önuralomnak mester fokára léptem és beláttam, hogy ennél az ételnél nem az övé a főszerep.

Pasilla paprikás mexikói csirkeszárnyak salátával

Nagyon szeretem a mexikói paprikákat, annyi különleges íz van bennük. Némelyik, mint a mazsola, van amelyiknek csokira emlékeztet az íze, és olyan is akad, ami gyümölcsös aromájú. Ha jól tudom Mexikóban 300 féle chile van. Ez azért nem semmi. Szárítják is rendesen szerencsére, így mi európaiak is hozzá tudunk jutni. Érdekes, hogy a jó minőségű paprikák nem ropogósra száradnak, hanem szinte olajosak. Öröm letépni egy darabot belőlük. Némelyik paprika igen nagy. Van, ami egy méretes kápia paprika méretével vetekszik. Mi magyarok ekkora paprikát nem szoktunk szárítani, de legalábbis én nem láttam.

Tortilla sok zöldséggel

A héten kivettem a fagyasztóból egy kevés szálakra tépett kacsahúst, amolyan nyesedék volt egy másik étel maradékaként. Nem volt célom vele, csak megtetszett. Valamire csak jó lesz. Rossz szokás, mert nem ritka nálam, hogy felhasználás nélkül megromlik. Sára ettől teljesen kiakad, nem bírja elviselni az étel pazarlását. Az a "küldetése", hogy megneveljen ezen a téren.

Rómaiköményes lazac mézes almával és fokhagymás meggyel

Hogy szeretem-e a lazacot? Nem. Imádom. Igaz abból állandóan vita van, hogy mennyire süssem át. Így kétfelé vágom és ki-ki a maga stílusában kapja meg.
Ebbe az ételben semmi csuda dolgot nem vittem bele, csak annyit, hogy intenzív fűszereket használtam, mivel a lazac ezt elviseli, hiszen eléggé aromás. Són kívül római köményt és őrölt koriandert kapott. A lazac imádja a római köményt és én is. Serpenyőbe tettem és szépen körbe sütöttem.