Hamis kelbimbó felfújt

Nem is akartam eredetileg szuflét készíteni és sokat vesződni sem az ebéddel. Annyit tudtam, hogy lassan el kell használni a kelbimbót, ami itthon van. Ezért betettem a gőzpárolóba 6 percre. Ezalatt azon töprengtem, hogy mit szeretnek a nők, amire a pasik kevésbé cuppannak rá. Hát persze, hogy a felfújt az. Na hát, az én csillagvirágom nem kapott ma annyi jó pontot, hogy nekiálljak a macerának. Sőt!!! Egyébként meg nem is szereti. Viszont valami hasonlót gondoltam készíteni.
Ha van hamis gulyás, hamis rétes, hamis túrógombóc, akkor talán van hamis felfújt is. Legalábbis én most valami ilyesmire adtam a fejem.

A felfújt esetében az lenne a dolgom, hogy tojás fehérjét verjek keményre, meg kevergessek alapmasszát, meg elegyítsem a tojáshabbal. Soha. Nem merem kijelenteni, hogy kísérleteztem, de azt igen, hogy "jó lesz az" alapon álltam hozzá. Fogtam négy egész tojást és villával felveregettem, amúgy gépiesen. Járt a kezem, mint a motolla. Persze, ebből soha nem lesz hab. Ne is legyen, mert tejszínt is tettem bele vagy egy decit. Sót és borsot is, de leginkább sajtot reszeltem hozzá mérték nélkül. Valami osztrák hegyisajt volt itthon. Ennek azért van aromája, ami jót tesz a kelbimbónak.
Ezen a ponton már garantálhatjuk a kudarcot, mert ha valahogy nem lehet szuflét készíteni az pont ez a mód. Abból indultam ki, hogy a tojás úgyis megsül és a tejszín és a sajt lágyítja, hogy ne váljon rántottává. Előrebocsátom, hogy valamiért nem lett rossz az állaga, és valami mágikus okból hasonló lett egy szufléhoz.

Lilahagymát felkockáztam és lepirítottam. Ezt a kelbimbóval elkeverve beletettem egy vajjal kikent sütőformába amit vékonyan be is liszteztem, hogy a massza oda ne tapadjon. Ráöntöttem a tojásos keveréket és kétszáz fokos sütőbe tettem hőlégkeveréssel. Érthetetlen módon elkezdett a massza emelkedni a vártnál jobban és magasra. Mondtam én, hogy jó lesz ez, még, ha nem is "pont olyan". Nem régiben mondta egy kollégám, hogy a majdnem 'az' nem 'az'. Hát, erről ennyit.

A sütés közben füstölt tarját pirítottam ropogósra serpenyőben. Amikor láthatóan sülni kezdett a teteje gyors mozdulattal kinyitottam a sütőt és beleszúrtam egy késsel, hogy lássam milyen a közepe. Szerencsére egyenletesen sült, mert ha nem akkor le kellett volna vennem a hőt és úgy tovább sütni, hogy a teteje ne égjen tovább, de belül is jó legyen. A sütőből kivettem egy szeletet a tányérra és rászórtam a sült tarját. Nos, ez a majdnem felfújt nem majdnem, hanem határozottan jó lett.

Hozzávalók
kelbimbó
tojás
aromás sajt
tejszín
lilahagyma
vaj
bacon