Savanyított káposztás halleves-kísérlet

Újabb próbálkozást teszek a távolkeleti levesmániám fejlesztésére. Eredetileg azon töprengtem, hogy savanyúkáposztás hallevest készítek. Be is szereztem a káposztát, aztán az utolsó pillanatban hátraarc: Megláttam az előtérben egy picike, zsenge káposztafejet. Nyomban úgy döntöttem, hogy ráér még az a leves, inkább én savanyítom a káposztát.

Van egy kínai savanyító levem. Már jó ideje beszereztem, ott hevert a szekrényben, mert ritkán vettem hasznát, valahogy nem volt ingerenciám ételt készíteni belőle. Most jött el az alkalom. Ez elég intenzív éa savanyú is, pont jó a tervezett leveshez. A káposztát vékonyan felszeleteltem és jól meglocsoltam a lével. Két órát pihentettem és tíz percenként átforgattam. Tuti lett. Ez egy barna lé, amiben mindenféle fűszerek vannak, így ízesen savanyúvá teszi a káposztát. Ez adja majd a kontrasztot a leveshez.

Mint sokszor említettem mindig van otthon levesalap lefagyasztva. Most is elővettem egy zacskóval. Mivel a terv csípős leves, beletettem pár szem szecsuáni borsot is, sok gyömbért, és csillagánizst. Hogy a sósságot beállítsam és további ízeket adjak a lének világos szójaszószt is adtam hozzá. Ettől a leves sajnos sötétebb lesz, de az íz kárpótol. A csípős íz fokozására vágtam bele pár karika piros chilit.

Volt néhány szelet egész jó minőségű fagyasztott fogasom. Ezeket felengedtem és besóztam. Amikor közeledett a tálalás beleforgattam a halszeleteket a forró levesbe és egy perc múlva ki is vettem, mert azt szerettem volna, ha szaftosak maradnak.

Két módon tálaltam a levest, mivel nem egyezett az ízlésünk Sárával. A tál aljára betettem a savanyított káposztából, erre szórtam pár friss spenótlevelet és leöntöttem a forró levessel. Ettől a levél rögtön össze is fonnyadt, amennyire szükséges. Beletettem a halszeleteket és a finom ropogós kaliforniai paprikából vágott csíkokat. A leves természetesen felvette a káposzta savanyúságát. Persze amikor beleharap az ember érzi, hogy a káposztát átjárta a savanyító lé. Jól keveredtek az ízek a szájban, amit tovább árnyalt a paprika édessége és a hal selymes íze és állaga.

Én szerettem volna száznapos tojást enni előételnek, de arra gondoltam, hogy a leves mellé eszem. Jó ötlet volt. Hasonlóan tálaltam, mint a Sáráét, de én nem tettem bele spenótleveleket, helyette a tányér szélére tettem a tojászszeleteket. Egy-egy korty leves mellé szuper volt egy kis krémes tojás a jellegzetes ízével.

Sok dolog volt a levesben, evés közben mégis egyszerűnek tűnt. Nem éreztük, hogy túl lett volna bonyolítva. Jelentem a kísérlet sikerült, és továbbiak is várhatók a savanyú zöldséges témakörben.

Hozzávalók
fogas
spenót
friss káposzta
kínai savanyítő lé
levesalap
szecsuáni bors
gyömbér
csillagánizs
chili
világos szójaszósz