Translate

2013. február 27., szerda

Darált marhahús répával és szójacsírával szecsuáni stílusban


Ma gyorsnak kell lennem, mert már megint későn sikerült hazaérni. A fiam is itt van és nagy nehezen sikerült mindenkivel addig egyeztetni, míg közmegegyezésre kínai étel lesz a vacsora. Persze felajánlottam, hogy rendeljünk pizzát, de nem kellett senkinek :)  Az is nehezen született meg, hogy miből legyen. Végre megálmodták, hogy szárított kétszersült marha, de a boltban nem volt megfelelő hús. Így maradt a darált marha hús.

2013. február 25., hétfő

Fahéjas harcsa mézeskalács morzsával

Nagyra tartom a középkori magyar konyha által teremtett ízeket, erről már írtam is régebben. itt a történeti részekről és két hideg ételről írtam.  És itt a főételről és desszertről. Tény, hogy nincs túl sok elkészített ételem ebből a témakörből, de ennek inkább a lustaságom az oka, mint sem az, hogy az ételek nem érdemlik meg a sokszori ismétlést. Van egy másik, prózai ok is. Ahogy itt a blogomon, úgy a középkori receptek nagyrészében sem található mennyiségi leírás, sőt a legtöbb esetben a szavak fordítása is komoly nyomozást igényel. Ez azonban nem panasz, nagyon élvezem a kutatással töltött időt, de épp az idő, amiből nincs olyan sok, így kevésszer szánom rá magam, hogy egy-egy régi receptet kipróbáljak, vagy átgondoljok. Mert meg kell hagyni, nem egy olyan étel van ezek között, amit a mai ember ehetetlennek ítélne.
A mai magyar konyhából az akkor használt fűszerek teljesen hiányoznak, sőt ezeket egyenesen távoli országok egzotikus aromáinak tekintjük ma. (Például gyömbér.) Az is sajnálatos tény, hogy manapság alig eszünk halat, pedig egykoron a legfőbb alapanyagnak számított. Mondanom sem kell, hogy az akkori fajok egy része mostanra ki is halt hazánk vizeiből, de ez nem indok  arra, hogy mára, már csak a Balatonon együnk hekket nyáron, vagy halászlét Baján, esetleg rántott pontyot karácsonykor. Tele voltak a vizeink rákkal és fogyasztottuk is őket bőséggel.

2013. február 24., vasárnap

Mennyei töltött cipó


 Ha kenyér, vagy kelt tészta, akkor nálunk Sáráé a terep a konyhában. De azt hiszem, ezt már említettem néhányszor.
A liszt kérdése központi téma, talán azért mert a jó minőség beszerzése nagyobb kihívás, mint maga a sütési procedúra, pedig az sem egyszerű.
Szóval, most a Szabó malom lisztjét tesztelgeti. Eddig elégedetten. Már az önmagában nagyszerű benne, hogy nem tartalmaz adalékokat, az meg további szempont, hogy hazai munka eredménye.

2013. február 23., szombat

Sült csikre édes burgonyával és tejfölös laskagombával


Hát, ez az étel nem sokkal összetettebb, mint maga a címe, és pont ez az előnye is.
A csirke combokat sózva, borsozva a sütőbe tettem. Gombás mártást terveztem hozzá, de Sára azt kérte, hogy süssem meg azt is.
Így a laskagombát nyakon öntve egy kis olajja, szintén betettem a sütőbe, amikor a csirke már majdnem készen volt.
Az édesburgonyát nagyobb kockákra vágva, serpenyőben pirítottam. Ehhez is csak sót és borsot használtam.
Apróra vágott lilahagymát kissé megpirítottam és a megsült gombát hozzádobtam a serpenyőbe, megszórtam kevés színes paprikával, végül az egészet tejföllel összerottyantottam.

Ennyi az egész, kellemesen házias ízű és finom. Nem gyakran, mondhatnám nagyonon is ritkán csinálok ehhez hasonló ízvilágú ételt, most valahogy ráéheztem. Az édesburgonya köret jó választásnak bizonyult, adott egy kis pikáns jelleget az egésznek.




Esik, esik, esik


"Állok, lábamnál tócsa nő
a pocsolyához - az a dolga.
Bevont farokkal bú elő
az eb, hogy lábam megszagolja.
Kövér az ég, az üdv a gondja,
pislog, dagad a püspök dombja,
fütyülnék s számra pára jő -
hát megfontoltan, mint a dudva,
gőzölgök szépen, komolykodva,
révedek én is, révedő.

Fütyültem könnyedébb koromba...
Esik, hogy nőjön sár meg bodza,
csak egy hűvösen heverő
répa, egy jámbor meszelő
meg én hallgatjuk gondolkodva.

Lassudad, országos eső
hulló hajamat panaszolja."

/József Attila Esik/


Ez egy ilyen reggel, délelőtt, nap. Tegnap még téliesen havas volt a kert, ma meg szomorúan latyakos. 

Forró tea, forró kávé, meleg pléd, egy jó könyv vagy film, összebújás. Ez kell egy ilyen napra. S persze kényeztető reggeli ... tízórai. 

Sára a konyhában sertepertél, még pizsamában, én meg az első tejeskávémat kortyolgatom. 
Jó illatok szállnak felém.Megyek reggelizni. Libamáj, édes hagymalekvár és forró tea Sára saját sütésű kenyerével.

Irigyeljetek. :-)





2013. február 22., péntek

Kókusztejes, mogyorószószos zöldségek

Mostanában a kelleténél többször készítettem húsos ételt. Kellett is miatta hallgatnom eleget, úgyhogy most valami zöldségessel álltam elő. Nem mintha az egészséges életmód zászlóvivője lennék, de ösztönösen törekszem rá. :-) Látens egészség párti vagyok, de sajnos akkora a csábítás a bűnös, ám annál ízletesebb ételek iránt, hogy az egészségtudatosságom, nem képes a felszínre törni. Soha semmitől nincs lelkiismeretfurdalásom, maximum dühöngök, ha késő este többet ettem a kelleténél, de ez mostanában igen ritkán fordul elő. Van hová fejlődnöm.




2013. február 19., kedd

Padlizsánnal sült paradicsomos csirke




Az a helyzet a padlizsánnal, hogy nem vagyunk igazán jó haverok. Gyönyörű a megjelenése, hívogató, ahogy a zöldségesnél felhalmozva várja, hogy megvegyem. Bársonyos, puha tapintása könnyed ételt ígér, de a valóság nem ez. A padlizsán az egyik legnehezebben elkészíthető zöldségféle. Vannak emlékeim a grillezett padlizsánról, amit vagy csizmatalphoz hasonlóra szárítottak, jó esetben mindezt olajjal lelocsolva, vagy inkább sülve-főtt valami lett belőle, ami olajos nedves lében úszik. Pont jól eltalálni az állagát nem kis kihívás.

2013. február 18., hétfő

Sült tofu salátával, kétféle öntettel

Sült tofut eddig csak a kínaiaknál tudtam beszerezni, valamiért a normál boltokban nem terjedt el, pedig annyira jó az állaga, hogy annak is ízlene, aki egyébként nem él-hal a tofuért. Valójában semmilyen hasonlóságot sem mutat a vízben tárolt, friss tofuval.