Translate

2012. november 7., szerda

Savanyú halleves és hosszas lelkendezés a taróról :-)


Ha valaki ezen recept láttán joggal kérdezi: jó de honnan szerzek én ilyet? természetesen adom a címet. De engem sokkal jobban izgat, hogy azt meséljem el mi is valójában az a növény, amiről azt hisszük, hogy távoli világ terméke és nálunk soha meg nem terem, miközben sokunk szobájában dísznövényként díszeleg és egyes kertekben nyáron vidáman megterem. Naná, hogy ez izgat, hiszen hosszas utána olvasás eredményeként jöttem rá, hogy a saját ablakomban is ez díszeleg.
Ez a taró, amit oly sok nemzet kedvel. Eszik a gyökerét, a leveleit és a szárát is. Sütik, főzik és egyes helyeken meghatározó alapanyagként tartják számon. Az ókori római birodalomban is meghatározó szerepet töltött be. Mára a legközelebbi hely hozzánk a térképen, ahol termesztik és fogyasztják is, az a Kanári szigetek.



Az érdekességek rovatban említettem a taró burgonyás jégkrémet. Most egy levest fogok megmutatni, amiben mindig szerepel a taró szár. De előtte kanyarodjunk vissza a taróhoz általánosságban. Mellékelek egy linket, ami bár angolul van, de sorra veszi, hogy melyik országban mire használják a tarót. http://en.wikipedia.org/wiki/Taro

A gyökér részt, mint burgonyát lehet használni akár sós ételekbe, de gyakorta használják édességként elkészítve is. A leveleit budhista ételekbe használják előszeretettel, ám a szárat sütik, főzik és levesekbe is gyakran használják.

Amit viszont nem szabad elfelejteni - és sajnos sok helyen nem is tesznek erről említést - hogy a taró tartalmaz egy igen kellemetlen kálcium oxalát kristályt, ami nem oldódik fel a szervezetben és ezért hozzájárulhat vesekő képződéséhez. Ami még rosszabb, hogy ez egy olyan vegyület, ami hihetetlenül tudja szúrni a torkot. De mindez csak a nyers növényre igaz. Azokban az országokban, ahol rendszeresen fogyasztják mindenki tudja az alapszabályt, hogy csak hőkezelve fogyasztható. 
A gyökeret egyébként, ha egy éjszakára vízbe áztatjuk akkor megússzuk a szúró érzést. Ha szódabikarbónába áztatjuk az is jó, de például a szár esetében, ha a felszeletelt darabokat besózzuk és fél óra múlva kinyomkodjuk és utána főzzük, akkor nincs miért aggódnunk. 
Nem mellesleg a növény roppant egészséges a sok hasznos tápanyag és vitamin tartama miatt. Szóval ne féljünk tőle, mert nincs miért, de ne dacoljunk az elemekkel csak úgy fickósságból... vagy csajosságból, vagy mi. :-)

Megnyugtatásul, vagy éppen a nyugalom megzavarására közlöm, hogy a spenót, sóska, rebarbara, póréhagyma, mángold, céklalevél és petrezselyem is nagy mennyiségű kalcium oxalátot tartalmaz. A kérdés, hogy fogyasztunk-e akkora mennyiséget ezekből folyamatosan, ami elegendő ahhoz, hogy vesekövünk legyen, másrészt mennyire vagyunk hajlamosak a kőképződésre. Annyit kéne megenni, hogy e miatt igazán nincs ok aggodalomra. 

Egyébként meg akkor most kit hibáztassak, hogy elhitették velem, hogy a spenót mennyire jó mert sok vasat tartalmaz. miközben meg nem is olyan sokat? Viszont a spenótban lévő  vas oxalát feldolgozhatatlan az emberi szervezet számára. Így a vastartalom is felhasználhatatlan. Akkor most mi legyen? A többi vitamin miatt egyek, vagy ne egyek spenótot? Hónapokig kellene olvasnom, hogy megtudjam mit miért egyek, vagy ne egyek. Egyáltalán van olyan, amit minden körülmények között és minden mennyiségben ehetek? Netán a szerelem ilyen? 
Javaslom, hogy faljuk az életet! Abból baj nem lehet. 


Akkor nézzük ismét a taró szárat, amit a vietnámiak például mindig tesznek a savanyú hallevesbe. Jajj, de jól néz ki ez a leves!
Szóval ha valakinek van otthon Colocasia esculenta nővénye, azaz elefántfüle, akkor tarója is van. Ez egy kontyvirág féle. A neten sokan árulják és hihetetlenül nagyokról is vannak fotók, szerintem hazai kertekből. 

A teendő annyi, hogy be kell sózni a ferdén elvágott szárakat és fél óra múlva kinyomkodni. Én elővigyázatosságból még le is mostam vízzel. Aztán feltettem főni, beleszórtam egy evőkanálnyi szárított rákot és egy fél csillagánizst. Tettem bele tamarind pasztát és kis lime levet. Annyit, hogy kellemesen savanykás legyen. Amikor a rák kiengedte az ízét, belefőztem szeletekre vágott tengeri halat. Innentől számítva már csak 2-3 perc kell a befejezésig. 



Ízlés szerint valamilyen ázsiai tésztát meg kell főzni, vagy ha olyan fajta, akkor áztatni. Ezt a tányérba kell szépen helyezni majd a levest ráönteni. Erre a halat friss szójacsírát, kaprot és koriandert (nekem éppen vietnámi korianderem volt otthon) kell helyezni. Az asztalra az íz és a sózás kedvéért halszószt tettem és friss chilit a csípős ízek kedvelőinek. 
Én a frissesség kedvéért tettem még bele kígyóuborkát. Az uborka nagyon friss és üde ízt tud adni minden levesnek. Ha valaki nem szereti az erős hal ízt, akkor ne főzzön bele szárított rákot, akár csirke alaplét is lehet használni helyette.



Hozzávalók:
tarószár
szárított rák, vagy csirke alaplé
csillagánizs
tamarind paszta
lime levél
tengeri halszeletek
ázsiai tészta
szójacsíra
kapor, koriander
uborka
halszósz



5 megjegyzés:

pinkóci írta...

lehet, hogy hülye vagyok, de én még mindig nem tudom, mi az a taró. :D Illetve, inkább azt, hogy az hogyan terem az erkélyeden :)

Műkedvelő Hedonista írta...

Hú, most megfogtál. Egész egyszerűen a gyökér részt használják a leggyakrabban oly módon, mint a krumplit. Sütik, főzik, párolják, de lisztet is készíteek belőle. Csatoltam egy linket a bejegyzésbe, igaz angolul, amiben egy csómó országról írnak, hogy melyikben mire használják.
http://en.wikipedia.org/wiki/Taro
Annyi módon használják fel, hogy lehetetlen leírni. Én eddig csak vietnámi levesbe használtam és azért, mert ők is gyakran teszik ezt. Arrafelé vadon is terem. A szár nem hasonlít európai zöldséghez. Remélem közelebb jutottál a válaszhoz.

Kisildi írta...

Igen, igen, de hogyan terem meg az erkélyeden???

Műkedvelő Hedonista írta...

Köszönöm a bizalmat, de azért nem olyan nagyok, mint a fotón. Amúgy az ablakban tartom és nem engedem nagyra nőni, de jövőre újra beüzemelem a kis tavat a kertben és akkor ott lesz a helye, mert imádja az állandó vizet. Lefotózom és felteszem a facebook-ra. Amúgy cserépben simán terem, csak loocsolni kell hogy nőjön. Én már sokszor láttam másoknál, bár nem tudom mennyire elterjedt. Az biztos, hogy a neten többen árulják.

chimie írta...

A Nagycsarnokban lehet kapni most már, egy ázsiai árusnál a bal oldalon (a Vámház krti bejárattól nézve)