Translate

2012. november 1., csütörtök

Canh Bi Ro Nam Dua - azaz párolt sütőtök leves kókusztejjel


Ezt a recept egy létező vietnámi levesé. Gondoltam elkészítem úgy, ahogy van. Nagyon finom lett, de valamiért nem volt tökéletes. Kissé egynemű, amolyan egyízű leves vált belőle.  Legalábbis családi körben is azt a visszajelzést kaptam, hogy valami hiányzik belőle. Én is így éreztem. Lehet, hogy csak a könyvből hiányzott egy fontos sor, mindegy is, mert most leírom azt is, hogy mit kellett volna - szerintem - még tartalmaznia a receptnek.


Az étel alapja a sütőtök. Ahogy már tapasztaltam a különböző tököknek más-más aromája és állaga van. Én kanadai vajtököt használtam. Serpenyőben pirítva tökéletesen viselkedik, de ehhez a leveshez nem annyira vált be, inkább a hokkaidora szavaznék. Előszöris a színe miatt, mert az én levesem színe kissé fakóra sikeredett, de nézzük mit csináltam a könyv szerint és mit kellett volna. A tököt megfőztem alaplében az előtte fél órára vízbe áztatott shitake gombával. Ez a gomba a hírek szerint umamit tartalmaz, ami azt jelenti, hogy természetes ízfokozó hatása van.
Nem pörkölt és nem sózott, azaz nyers mogyorót vízbe áztatam. Fél óra elegendő. Felszeleteltem helyett (mert nem volt itthon) kardtököt vékony szeletekre. A receptek amúgy cukkínit írnak, de nekem nem volt. Szerintem ez akkor állja meg a helyét, ha elég érettek. Ha megfőtt a gombával együtt a sütőtök, hozzá szórjuk a mogyorót, a kardtök szeleteket és egész apróra vágott chilit, meg egy kis cukrot és felöntjük 2 dl kókusztejjel. Tovább főzzük, amíg megpuhul minden.
A végén friss korianderrel és lilacsalán levelekkel tálaljuk.

Lássuk a tapasztalatokat! Szerintem az alaplé fölösleges és elviheti az ízeket más irányba a lé bezöldségezése miatt. Szóval ezt hagyjuk ki. Inkább kellene híg kókusztejben főzni a zöldségeket, ahogy más receptek írják, mert így inkább volt vizes íze a zöldségnek és nem tudta a kókusztej kellően átjárni. Eredetileg édesburgonyát is tesznek bele. A sütőtök és a burgonya cukortartalma már eleve eldönti, hogy kell-e belel cukor. Tehát nem cukrozzuk kóstolás nélkül. A receptek szerint valóban van benne valami cukkíni féle. Ezt tartsuk tiszteletben, de ha senki nem látja, ki is hagyhatjuk, mert nem érzem, hogy lényeges szerepe lenne azon kívül, hogy megtöri a színek egyhangúságát egy kis zölddel.

Bevallom, hogy sokszor vehettem volna luffatököt, de valahogy nem vonzott a szivacsos állaga. Így az ízét sem ismerem. Lehet, hogy tényleg kell bele, de én az áltlam használt kardököt és a cukkínit is kizárnám. A leves nekem nem igényel semmi csípőset, pedig, ha lehet rendesen "megcsípőzöm" az ételeket. A szín miatt viszont tehetünk bele valamilyen aromás édes chilit. Licites oldalakon halomban lehet kapni magokat és nem igényelnek gondozást, csak korán kell vetni a hoszú tenyészidők miatt. Zummzumm néven kell keresni a legrendesebb kisasszonyt licites oldalakon. Korrekt, olcsóbb mint mások és eléggé elhivatott chili ügyben.
A végén viszont feltétlenűl sűrű kokuszkrém dukál a levesnek. A tejtől fakó lesz. A krémes állag viszont nagyon passzol a tökhöz. A füszerlevelek tekintetében viszont nekem elegendő volt a koriander. A régebbi receptekből látható, hogy a feketecsalánt igen gyakran használom, de itt is él a mondás, hogy a kevesebb néha több.

Nincsenek megjegyzések: