Hogy feledékeny vagyok, természetesen tagadom mindhalálig. Akkor inkább legyek szórakozott. Mellesleg hihetetlenül tudok koncentrálni, de csak rövid ideig. Olyan is tudok lenni egy picit, mint Sherlock Holmes az új sorozatból. Ez most mit is jelent? Ja, igen, mindet észlelek egy pillanat alatt. Azt is megmondom, hogy két szemben levő falon levő kép centire azonos magasságban van-e. Ám, ha elindultam a piacra mondjuk bárányhúsért, amit persze nem naponta veszek, képes vagyok nélküle haza jönni. Aztán jön a fújd fel Péter (én).
Volt egyszer egy kedves kolléganőm, aki hasonló volt hozzám. Rendszeresen fizettünk egymás helyett ezt-azt. Soha nem tudtunk elszámolni, mert egyikünk sem emlékezett, hogy ki mit fizetett. Hát kötöttünk egy egyezséget, hogy ezer forint alatt nem számolunk el egymás között. E fölött vagy felírtuk, vagy, ha jól emlékszem telefonáltunk a nálunk jóval okosabb kolléganőnknek, hogy tartsa észben.
Így aztán nem csoda, hogy eltervezem mit főznék és minden ugrik, mivel nincs itthon, ami kell hozzá. Jelen ételnél nem ez történt, hanem egyszerűen nem vettem észre, hogy a két hete főzött és lefotózott ételről egy szót sem írtam. Kesergésre semmi ok, mivel nem volt összetett recept el sem tudom téveszteni. Maximum azt a felsorolást téveszthetem el, amilyen magokat a keverék tartalmazott, amiből a kása lett, aminek a papírját bizony kidobtam. Beszerezhető a Grand Italia-ban. Emlékeim szerint fehér bab, valamilyen apró szemű hagyományos bab, árpagyöngy, vörös lencse, egész aprószemű hagyományos lencse és csicseriborsó.
Szóval, a magkeveréket gőzpárolóba tettem és majdnem készre főztem, majd egy edényben apróra vágott vöröshagymát pirítottam, rádobtam egy nagy fej paradicsomot, megszórtam a szín miatt kurkumával és addig pároltam míg a paradicsom szét nem főtt. Ekkor beletettem a magokat és felöntöttem csirke alaplével. Sóztam, borsoztam és alacsony hőn pároltam, hogy szép krémes legyen. A Rizike gombát pici olajjal forró serpenyőben meggrilleztem. Egészen apróra vágtam rozmaringot, kakukkfüvet és petrezselymet. Fokhagymát bőségesen szeleteltem és a fűszerekkel olívaolaj és vörösborecet 1/3 arányú keverékében pácoltam a hűtőben. A kacsát a világ legegyszerűbb módján sóztam, borsoztam és alufóliával lefedve a sütőben először 220 fokon elősütöttem 30 percig, majd leszedtem a fóliát és 180 fokon tovább sütöttem, amíg omlós lett.
Semmi extra íz, de csodás összhang. A hideg gombasaláta és a forró kása önmagában is megállta volna a helyét.
2 megjegyzés:
Imádom a rizikét, Nálad pedig olyan jó recepteket találok az elkészítéséhez!:-) Múltkor a whisky-tejszínes tésztát készítettem el, mennyei volt!
Ennek igazán örülök. Képzeld találtam még fótókat, amikről még nem írtam. Azt tudtad, hogy tele vannak az erdők nálunk fafül gombával? Egy ilyen ételt fogok feltenni hamarosan. A legjobb rizike egy sima rántott változat volt fokhagymás majonézzel. Na ezt is elfelejtettem megírni. Csorog a nyálam, ha megnézem a fotókat.
Megjegyzés küldése