Ropogós laoszi töltött csirke

Van egy "Nélkülözhetetlen ázsiai szakácskönyv" elnevezésű könyvem, ami telis tele van gyönyörűséges fotókkal. Azt nem merném kijelenteni, hogy tényleg nélkülözhetetlen.
Kitekintést ad az ázsiai országok érdekes ételeire. Ritkán veszem elő, mert többnyire saját fejből dolgozok. Leginkább Sára nézegeti és hozza elém, hogy valami ilyesmit, vagy olyasmit csináljunk belőle. Ezzel a csirkével is ő hozakodott elő, bár az alapot én határoztam meg. Nevezetesen, hogy egészben sültet csináljunk.

Biztosan velem van a baj, de nem mindig jók a tapasztalataim a szakácskönyvekkel, sőt inkább rosszak, habár jó ellenpéldákat is tudnék sorolni. Amikor receptet használok mindig követem a szerző utasításait. Ennek néha rossz a vége. Érzem én, hogy mit kellene elfogadni, vagy min kell változtatni, de ilyenkor jó diák vagyok. Vagy rossz? Nem hibáztatom az írót, de kérdés, hogy az írta-e a könyvet, aki az ételeket megfőzte? Néha csak az ízek csúsznak el, de van, hogy péppé fő a dolog.
De ez nem egy panasznap és a csirke is jó lett, egyébként most nem írnék róla.
Visszatérve a könyvre, ez a recept a Laosz és Kambodzsa ételeit bemutató részből lett kiragadva. Megjegyzem ebben van például egy top tizes halleves, amit eddig mindenki imádott. Mi rajongunk érte, mert rettentően harmónikus. Valamikor megcsinálom és feltöltöm.

Most egy fűszeres töltött csirkét próbáltam ki. A recept így szól: 2 fej vöröshagymát  aranyszínűre kell pirítani, majd rádobni a darált sertéshúst. Amikor megbarnult le kell venni a tűzről és bele kell keverni a durvára aprított földimogyorót, friss mentát, koriandert és 3 evőkanál zöldcitrom levét. ( nekem ez sok volt a savanyúból) Rómaiköményt, édesköményt, koriandermagot, chilit, sót porrá örlünk. A lényeg, hogy ne eleve őrölt fűszereket használjuk, hanem magunk őröljük.
Egy egész csirkét előkésztünk és a belsejét bedörzsöljük fokhagymával., majd megtöltjük a darálthússal és lezárjuk, hogy ki ne jöjjön sülés közben.  A külsejét bekenjük olajjal, majd az őrölt fűszerkeverékkel. 180 fokos sütőbe tesszük 20 percre, majd mekkenjük kókusztejjel és a tepsiben levő pecsenyelével. További 40 percig sütjük és gyakran kenegetjük. Finomra sikeredett, de a sertéshús, amit használtam nem volt elég zsíros, ezért az kissé száraz lett. Legközelebb kevernék egy kis szalonnát közé.
Másrészt a recept azt javasolta, hogy 10 percig pirítsuk, vagy amig a hús megbarnul. Ez sem jött be, szerintem jobb, ha épp csak átsül és a többit a sütő fejezi be.

A húshoz egy mustárlevélből készült salátát tálaltam.