A minap egy belvárosi étteremben jártam a szakács haveromnál. Holt idő volt, úgyhogy leült beszélgetni. Csatlakozott a tulajdonosnő is hozzánk. Épp akkor hoztam ezeket a zöldborsokat a piacról. Naná, hogy eldicsekedtem vele, és persze meg is mutattam. Ahogy ott üldögélünk, arra leszek figyelmes, hogy a tulaj szépen, komótosan csipegeti, rágcsálja a borsszemeket.
Hó-ha-hó, mondanám, ha irigy ember lennék, de hát a szívemet, meg a májamat is melengeti, ha valami érdekeset és ízleteset mutathatok másoknak. Bors meg volt bőven a tálcán, így elégedetten néztem, hogy nem tud leállni róla. Meg is értem.
Nem lettek szenzációs fotók erről az ételről, de az íze megér néhány sort.
A borsból egy füzérnyit olajra dobtam egy fej felkockázott hagymával. Amikor a hagyma megpirult felöntöttem paradicsomszósszal és gazdagon tettem bele apróra vágott fokhagymát, babérlevelet, borókabogyót, rozmaringot és olívaolajat. Beledobtam a hús szeleteket és addig forraltam amíg az ízek összeértek. Egy szelet kenyeret a tányérra tettem és ráhalmoztam a paradicsomos csirkét.
Egyszeű volt elkészíteni, időt sem vitt el sokat. Nem a legszebb étel, de a szósztól átázott kenyér emlékeztetett egy toszkán paradicsom levesre. Remek gyors vacsora.
csirkemell
vöröshagyma
paradicsomszósz
fokhagyma
babérlevél
borókabogyó
rozmaring
olívaolaj
zöldbors
kenyér
2 megjegyzés:
nem értem, nem értem, neked honnan van ennyi ihleted? és energiád! elképesztő amiket csinálsz... egy csoda vagy :)
Ó, de drága vagy! Most aztán irulok-pirulok. De azt azért tudnod kell, hogy engem hasonlóan nyűgöz le, az írásaid stílusa. A z ételeid ötletessége és a fotók kifinumoltsága már csak ráadás.
Megjegyzés küldése