Laci barátom nálunk járt. Ettünk, ittunk, beszélgettünk.

Laci Barátom nálunk járt. Ettünk, ittunk, beszélgettünk és mindhárom jó volt.
Laci zöldségevő,  semmi hús, vagy hal, illetve, ahogy ő fogalmaz: semmi, aminek szeme van. Sára rákérdezett, hogy mizujs a kagylóval? Laci óriás dumával kivágta magát: és ami benne van, az a gyöngyszem micsoda? Bebuktuk.
Megálmodtam egy vietnámi zöldség menüsort, csupa friss, érdekes levelekkel. Azonban mindez hamar romba dőlt, mert elfelejtettük azt az egy apróságot, hogy esküvőre kell mennünk.  A nagyobb baj csak az volt, hogy magát az esküvő időpontját is elfelejtettük. Így végül az egyházi ceremónia végére értünk oda, viszont a bevásárlás elmaradt.
Új koncepció: abból főzünk, amink van.

Vendégek fogadásánál mindig nyerő, ha adok valamit enni még az étkezés előtt.
Nem vagyok egy pontos vendéglátó, így az érkezés után a vendégeknek még várniuk kell az első fogásra és a beszélgetésekkel is telik az idő.

A várakozással töltött idő kitöltésére szolgálok fel kis falatkákat, rágcsálni valókat.

Az a tapasztalatom, hogy ezek a kis ételek a jó hangulat megalapozásában is igen sokat segítenek.

Ezeket a grissiniket Sára sütötte. Vegyesen vannak a friss kakukkfűvel, oregánóval és rozmaringgal fűszerezett rudacskák.
Sára nem-igen főz, nem szeret sokat időzni a konyhában, de ha kenyérsütésről tészta gyúrásról van szó, képes órákat áldozni, hogy szép tésztát kapjon.
Ki érti a nőket...
A grissinihez paradicsomos mártogatóst készítettem.




Nézzük az abból fúzünk, amink van - ebédet!

Előszőr egy tojástekercset készítettem. A tojásokat összekevertem világos, algakivonatos szójaszósszal, de csak az íz kedéért, mert, ha sokat tesz bele az ember, akkor a tojás megbarnul és az elég lélekromboló lesz. Még egy csepp cukor, mert anélkül nem finom. Szerintem a lényeg, hogy midenből inkább keveset, mint sokat. Ha túl ilyen, vagy olyen ízű akkor lehet előről kezdeni.

A tojásmasszát vékony rétegben bele kell önteni egy serpenyőbe. Nem szabad megvárni, hogy a tojás átsüljön, hanem akkor kell elkezdeni szorosan feltekerni, amikor még egy vékony nedves réteg van a felszínén. A tojás hőjében ez a réteg is meg fog főni, viszont ez szavatolja, hogy a terkercs egyben marad. A serpenyő üres részébe újra tojást öntök, majd addig folytatom, amíg elfogy a tojás, vagy amig, még tetszetős a formája, mondjuk 4-5 cm hosszú és 2 magas. Ímádom. Felvágni hidegen ajánlott éles késsel.


Algasaláta

Algát vízben áztatni kell kb. fél órán át, de ha több akkor sincs gond, hiszen mi baja lehet... Aztán le kell önteni a vizet és ízesíteni rízsecettel, világos szójaszósszal, fokhagymával, vagy újhagymával. Ennyire egyszerű és aki szereti a ropogós ételeket, annak ez egész biztosan tetszeni fog.
Nem utolsó sorban az alga nagyon egészséges és imádnivalóan finom. Ez a masnis az egyik kedvencünk.

Még egy a salátákból

Tofumetélt-saláta

Ha az alga kedvenc, akkor ez szuper kedvenc nálunk.
A saláta alapja némileg megszárított, préselt tofulap. (Szárazabb, mint a boltokban kapható tofutömbök, de nedvesebb, mintha száraz lenne.) Mindössze fel kell csíkozni és összekeverni egy olyan szójaszósszal, amit úgy árulnak, hogy tengeri ételekhez ajánlott. Pl. jobb kínai éttermekben ezzel öntik le a 100 napos tojást, amitől tényleg jó íze lesz. Vigyázat, mert a tofulap beszív mindent, ezért érdemes röviddel tálalás előtt ráönteni. Végezetül durvára vágott korianderrel kell összekeverni és mehet a falatozás. Néha vágok bele hosszú, vékony csíkokra szelt újhagymát is. Megjegyzem ez Sára örök kedvence.

Tofu skin. Magyarul tofubőr. Nem túl gusztusos az elnevezés. Ezt az anyagot tofukészítéskor nyerik. Amikor a szójababot főzik egy vékony réteg keletkezik a folyadék tetején, amit tofubőrnek hívnak. Ez valójában egy proteinbomba, ami nem oldódik fel a vízben. Mint az algát ezt is áztatni kell. Aki nem evett még ilyet furcsálhatja az állagát, mert kicsit rágógumis. Gondolom az ázsiaiaknak jó kis fogaik lehetnek, mert sok dolgot úgy fogyasztanak, hogy arra mi rátesszük a rágós jelzőt. Ez az étel is a rágósak közé tartozik. Az ízt rizsecet, fokhagyma és szezámolaj adja. A szín kedvéért csíkokra vágott répát is tettem bele.



A vietnámiak imádnak mártogatni. Mi is imádtunk. Laci kedvéért nem az eredeti recepteket követtem, mert halszószt sem fogyaszt. Zöldséges vietnámi tekercseket készítettem három féle mártogatóssal.

Az elsőbe jégcsapretek, sárgarépa, chilipaprika,fokhagyma, rizsecet és cukor került. Össze kell keverni kis vízzel és kész is















A második egy mogyorószósz lett. Gyömbért chilit és fokhagymát kevés olajon megpirítottam. Ebbe tettem kevés hoisin szószt, darabos mogyoróvajat, cukrot és kókusztejet.
Lacinak ez tetszett a legjobban. A testes, édes-sós mártás a friss zöldségek natúr ízével, valóban izgalmas kontrasztot alkot.









A harmadik furamód töménynek tűnhet, de nem szoktam vízzel higítani, mert így finom.
Rizsecetet öntök bőven egy tálba és annyi cukrot és sót tszek hozzá, hogy mindegyik íz érezhető legyen, de egyik se domináljon. Aztán jöhet a gyömbér, a fokhagyma, a chili és a lényeg, a rengeteg koriander. Tudom, hogy a levelek mutatósabbak, de ahogy a képen is látszik a szárát vágtam bele, mert az nagyon ízletes, sőt a gyökerét sem szabad kidobni, mert az is szuper. Jobb napokon teszek bele apróra vágott földimogyorót is.

Tekercsek:
Az asztal közepére tettem egy tálban hidegvizet, amibe a rízslapokat áztattunk. Mindenki maga készítette a tekercseit. Volt az asztalon újhagyma, jégcsapretek, sárgarépa, kígyóuborka, jégsaláta és olajban ropogósra sötött bételbors levél. A kész tekercseket felváltva mártogattuk a szószokba.
Isteni volt.

Hát ennyit érdemelt a Laci. Hogy ez sok-e, vagy kevés ki-ki döntse el. Ez a lakomától még messze van, de a nyár végi melegben ezek az ételek igazi felfrissülést hoznak.

ui.: Annyira belefeledkeztünk a falatozásba, hogy nem készült fotó a tekercsekről, pedig azok voltak a legszebbek. Puff.