Rák7 - szerda

Ha már tegnap is rák volt, úgy határoztam, hogy rákhetet tartok.
A rákot szinte minden formában szeretem: nyersen, sushiként, főve, sütve, rántva. Szeretem a kisebb rákokat és a nagyokat egyaránt. Ja, és a páncélost, na meg a csupaszt. :-)

Van egy fajta, amivel azonban nem igen tudok mit kezdeni. Nem mondom, hogy rossz, de nehezen barátkozom meg a bébi garnélákkal. A mintegy 1,5-2 cm hosszú kis rákocska akkora csápokkal rendelkezik, mint egy termetes és a lábai is igen jólfejlettek a testéhez képest. Persze ezeket lehetetlen pucolni, a puha páncéllal együtt fogyasztandó.

Lehet olajban ropogósra sütni és snackként eszegetni, vagy érdemes kipróbálni azt a receptet is, amit én választottam most.
Gyömbért kevés olajon pirítotam és hozzátettem a rákokat. Pár perc után, amikor kezdett lepirulni rászórtam szójacsírát, amit további legfejebb egy percig pirítottam, hogy ropogós maradjon. A végén meglocsoltam halszósszal és rászórtam apróra vágott újhagymát. Amikor kicsit kihült mustárlevelekbe csomagoltam egy-egy evőkanálnyit és tofulapokból vágott csíkokkal összekötöttem.
Az egészhez készítettem egy pikáns mártogatóst, ami rizsecet, cukor, fokhagyma, chilipaprika és halszósz keverékéből állt.  Itt a lényeg, hogy se túl sós, se savanyú, se édes ne legyen, de az édes egy picikét domináljon benne.

Igen mutatós előétel lehet és gyorsan elkészül. Bár tény, hogy a levélbe csomagolás és a tofucsíkokkal történő kötözés, nem tartozik tipikusan a pikk-pakk, kész van kategóriába.
Viszont ez tökéletes, ha finomat, de kevéssé hízlaló ételt akarunk.